És ​lámpást adott kezembe az Úr (Deal család 1.) 93 csillagozás

B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr

Cedartown a széles országút mentén terül el. Aki átutaztában elhalad mellette, aligha fogja figyelemre méltatni. Cedartownt csak azok látják szépnek, akik benne élnek, no meg a nebraskai bennszülöttek, akiket – messze vidékeken járván – olykor elfog a honvágy az alacsony, lejtős dombok meg a hullámzó kalásztenger után. A hófúvás meg a havas eső olykor heteken át tartja kegyetlen markában Cedartownt. Máskor meg forró szelek jönnek délnyugat felől és lázt hozó leheletük végigsöpör a városon. Néha hetekig tart a szárazság, máskor hetekig zuhog az eső. De e végletek között akadnak olyan tökéletesen szép napok is – a frissen kaszált széna, az érett alma szagától és egyéb, fűszeres illatoktól terhesek –, hogy a préri szülötte ezeknél a napoknál szebbeket sem vízen, sem szárazföldön nem tud elképzelni.

Eredeti megjelenés éve: 1928

>!
Szent István Társulat, Budapest, 2017
234 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632777146
>!
Szent István Társulat, Budapest, 1999
234 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633611024 · Fordította: Ruzitska Mária
>!
Szent István Társulat, Budapest, 1994
234 oldal · ISBN: 9633607388 · Fordította: Ruzitska Mária

5 további kiadás


Enciklopédia 7

Helyszínek népszerűség szerint

Alpok


Kedvencelte 36

Most olvassa 1

Várólistára tette 79

Kívánságlistára tette 28


Kiemelt értékelések

>!
Gyöngyi69
B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr

Az elején nem voltam odáig ettől a könyvtől. Tetszett, de nem hittem benne, hogy egy „nagy durranást” tartok a kezemben. Aztán a történet egyszer csak beszippantott, összeállt egy szép kerek egésszé. Megismerhettük Abbie Deal életét, melyben nem volt semmi „különös”, és ettől vált mégis azzá. Biztosan ismeritek azokat a pár perces videókat, amikben fotósorozatot vetítenek le gyors egymásutánban, vagy átrajzolják egy kisgyermek vonásait, s így láthatjuk gyermeknek, fiatal lánynak, majd felnőtt nőnek, középkorúnak, idősebbnek, majd öreg néninek. Ezeket a videókat nézve mindig elfog egy kis megilletődöttség. Ezt éreztem Aldrich könyvét olvasva is. Megrendültem a végére, pedig nem történt más, „csak” tanúja lehettem olvasás könyvben egy nő lepergő életének.
Kedvenc lett.

>!
stippistop MP
B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr

Eleinte furcsállottam a stílusát. Hogy csak úgy mesél, akár a nagymama az unokájának. Hogy éveket ugrunk egyetlen fejezet alatt. Hogy megszületett, hogy meghalt, hogy elköltözött. De így pörög az idő is… Később nem tudtam kivonni magam a hatása alól; Abbie Deal nehéz és gyönyörű, lemondásokkal és bölcsességgel teli élete alól. Nem tudom nem kedvencnek nevezni.

34 hozzászólás
>!
szilva81
B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr

Teljesen kifacsart, a torkom meg mindig gombocban, az utolso 20 oldalt gyakorlatilag vegigsirtam. Olvasas közben millio gondolat jutott eszembe, ezeket most nem tudom visszaadni. Maga a helyszin erdekes szamomra, elsö könyvem, amiben a telepesek eletet mutatjak be a kezdetektöl, hogyan nöttek ki fokozatosan a semmiböl a mai varosok. Ehhez persze elengedhetetlen volt, hogy olyan emberek telepedjenek le a prerin, akik hisznek magukban es a jövöben, remelnek, es ha csüggednek is, a csaladjukbol eröt tudnak meriteni a folytatashoz. Abbiere gondolva a szivem szorul össze: boldog feleseg, anya, nagymama, dedmama, de a sajat eleteböl mi mindenröl kellett lemondania a csaladjaert. Ki tenne/teszi meg ugyanezt a mai önzö vilagban?
Meghato törtenet,szeretettel teli es tele olyan mondatokkal, ami szivbe markol, tele kedvesebb es kedvesebb hasonlatokkal, mint pl. a szeretet-alma, illetve a megszületett kisbabakra a gombolyag kifejezes.
Egy elet alatt hogy megvaltozik minden: a környezet, a termeszet, az uj generaciok viselkedese, a technika. Amiben beleszülettünk, amit megszoktunk azon nehez mar valtoztatni. Lehet termeszetesen, föleg ha könnyebb lesz töle az eletünk, el lehet fogadni a valtozasokat, de gyakran megerteni es igazan aterzni, atelni nem lehet.

>!
csgabi MP
B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr

Gondolkodás nélkül: ötcsillagos könyv. Akkor is az, ha átgondolom, hány csillagot adjak rá.
Csodálatos családregény, rendkívül megható történet egy nehézségekkel teli szép életről. Olyan család története, amilyet én mindig is szerettem volna.

>!
Levenzia
B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr

Igencsak régóta állt már a polcomon ez a könyv, és most jött el az idő, hogy végre elolvassam.Nem is értem, miért vártam vele eddig. Bár az egész történet nagyon torokszorító, de annyi érték van benne, hogy jó pár ember elolvashatná…És az ember elgondolkodik, hogy mennyit siránkozik csip-csup dolgokon. Szinte elszégyelltem magam.Valaki, aki meglátta mit olvasok, azt mondta, hogy ő teljesen felháborodott, hogy a nők hogy ki voltak használva. Én nem ezt láttam belőle. Akkoriban a nők igazi társak voltak jóban-rosszban. Manapság inkább feladják.És ami igaz : a gyerekek a legfontosabbak! Értük bármit :)

>!
hangya68 P
B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr

Ez a könyv tele van küzdéssel, szenvedéssel, ugyanakkor rengeteg örömmel is. Egy nagy család boldog, de nehéz élete, akinek a motorja Abbie Deal. Míg olvastam végig láttam magam előtt a kiszáradt földeket, a végtelen mezőket, vagy a hófödte tájat. Máskor a kicsi házikóban felnövő gyerkőcöket, a karácsonyi ajándék készítés izgalmát.
Példaértékű a bevándorló családok összetartása, egymás segítése.

>!
Amilgade
B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr

Manapság már nem találkozunk olyan erős asszonyokkal mint Abbie Deal. Mélyen megindított az élete és filozófiája.

16 hozzászólás
>!
Eli
B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr

Ez a könyv…..ez a könyv, könnyeket csal az ember szemébe…de nem csak azért, mert szomorú. Ebben a szomorúságban ugyanannyi öröm is vegyül. Abban, ahogy Abbie Deal történetét megismerhetjük. A szeretet soha el nem fogy. Talán ezzel lehetne legkönnyebben jellemezni mondanivalóját. És a szeretet nem egy közhely. Ha elolvasod ezt a könyved, akkor rádöbbensz. A mai világban mennyi elégedetlen ember is létezik? Talán a félvilág? Vagy netán többen?….ők nem tudják, minek lehet a legjobban örülni. Jelzem néha napján én is közéjük tartozom. Ez a könyv megtanít az életet komolyan venni, a valódi örömforrások felfedezésére, mindenre, ami valóban érték.

>!
Habók P
B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr

Eredetileg anyámnak vettem meg sok-sok évvel ezelőtt, mert neki volt kamaszkori nagy élménye. Nem szándékoztam elolvasni, mert én aztán ilyent nem (gondoltam akkor). De belenéztem, és a belenézésből olvasás lett. Aztán többszöri olvasás. Nem vidám könyv, tele bajjal, gonddal, de jóval és békességgel is.

>!
Gyula_Böszörményi IP
B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr

Különös könyv. Néhol édeskés, rózsaszín, naiv, de összességében torokszorító.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
anni_olvas

Tudod, Sarah, azt hiszem, minden anya tartozik azzal a gyermekeinek, hogy boldog karácsonyt teremtsen nekik. A gyermekkori karácsonyok emléke egész életünkre megmarad. Én azt hiszem, azokból a gyermekekből, akiknek sok boldog karácsonyuk volt: jó emberek válnak.

>!
Cheril

A szerelem végigkísér minket az egész életen. Olyan, mint egy lámpás, amelyet a kezünkben viszünk. Egy lámpás, amelyet kezünkbe adott az Úr. Először a gyermekes boldogság gyújtja meg, azután a romantika, azután az anyaság, azután talán a kötelesség… Te persze nem tudod elképzelni, hogy a kötelesség is lehet utat mutató fény, ugye, drágám? Pedig lehet… Igen, én azt hiszem, hogy a szeretet és a szerelem lámpás az asszony kezében.

193. oldal (Szent István Társulat, 1999)

2 hozzászólás
>!
Kaat

S mert hosszú volt és
meredek az út,
S magányos, sötét tájon
vitt keresztül:
Ím, dalt fakasztott ajkamon
És lámpást adott kezembe az Úr.

/Joyce Kilmer/

>!
geszti

– A halál, Will… – mondta Abbie. – Ha tudnád, mennyire reszketek tőle… Ha John meghalt volna…
– A halál – ismételte Will. – A halál… – és elnézett a jegenyéken túl, a leereszkedő alkonyatba. – Nem értem, miért félünk tőle. – Úgy beszélt Will, mintha önmagával beszélgetne. – Hiszen olyan természetes a halál… Szálló vadludak… Hazatérő nyáj… Fészket verő madár… Lehulló falevelek… A természet téli álma… A halál sem félelmetesebb… Ha majd az én órám üt, szeretném, ha a családom és a barátaim is így fognák fel… és nem siratnának meg.
– Ó, ne beszélj így, Will! Nem élem túl, ha téged elveszítelek.
– Túl fogod élni, Abbie. Túl fogod élni. Csak azok nem élik túl, akik már nem szeretik… akik elhagyták egymást… De te meg én… amit mi ketten együtt átéltünk és amit mi egymásnak jelentettünk… nekünk nem lehet olyan rettenetes a halál. A múltat nem veheti el tőlünk senki sem. Te annyira hozzám tartozol, hogy ha elveszítenélek is, úgy érezném, velem maradtál. És tudom, hogy ha én mennék el előbb, én is itt maradnék, veled…

130 - 131. oldal

>!
Shea

(…) ha az ember ahhoz mehet feleségül, akit szeret, akkor nincs szüksége gyöngyökre. Gyöngyök nélkül is boldog lehet.

44. oldal

Kapcsolódó szócikkek: házasság
>!
Cheril

– (…) De akkor történt valami, amitől ráeszméltem arra, hogy csak New York miatt akartam hozzámenni és nem azért, mert szeretem.
– Mi történt, nagyanyó?
– Will Deal jött felém az erdei ösvényen.
– Csak éppen jött feléd, nagyanyó? Semmi más nem történt?
– Semmi más.
– És abból a másik fiatalemberből mi lett, nagyanyó?
– Híres sebész lett belőle New Yorkban. Ha hozzámentem volna… egészen más lett volna az életem… De az asszonyok emberemlékezet óta mindig így cselekszenek… Egy férfi jön feléjük az ösvényen, és egész életüket más irányba tereli.

190-191. oldal (Szent István Társulat, 1999)

>!
Cheril

Aki nagyon szeret, annak nagyon sokszor fáj a szíve.
Miért nem tud egy asszony, aki már felnevelte a gyermekeit, erőt venni az érzelmein? – tűnődött Abbie. – Miért nem lehet neki békés öregkora, amelyben már nincsenek mély érzelmek, nagy szomorúságok?

179. oldal (Szent István Társulat, 1999)

>!
Gazella

– A szívnek melyik csücskére specializáltad magad? – tréfálkozott Abbie a vejével. – Ti, orvosok már annyira felosztottátok magatok között az emberi testet, hogy senki se tudja, melyiktekhez kell fordulnia, ha véletlenül mindene fáj. Bezzeg mikor a mi öreg Hornbynk Nebraskába került, ő belgyógyász is volt meg sebész is, szemorvos is meg fogorvos is, azonkívül ő volt a község jegyzője, de varrógépügynökséggel is foglalkozott ráadásul.

Kapcsolódó szócikkek: orvos
>!
anni_olvas

Ó, ha az anyák hitének elegendő ereje volna, nem lenne szerencsétlen ember a világon!

>!
norak

Az anya számtankönyvében nincs osztás és nincs kivonás. Csak összeadás van meg szorzás.

65. oldal


A sorozat következő kötete

Deal család sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek
Willa Cather: Az én Antóniám
Laura Ingalls Wilder: Az első négy év
L. M. Montgomery: Az arany út
Sebastian Barry: Kánaán földjén
Louisa May Alcott: Négy leány
Julia Quinn: Wyndham elveszett hercege
Jennifer Probst: Elhibázott házasság
Tracy Chevalier: Az utolsó szökevény
Margaret Mitchell: Elfújta a szél