Ella ​kisasszony 12 csillagozás

B. S. Aldrich: Ella kisasszony B. S. Aldrich: Ella kisasszony B. S. Aldrich: Ella kisasszony B. S. Aldrich: Ella kisasszony

Oak ​River városa 1846-ban még nem volt sehol sem, vagy ha volt, akkor csak az álmok birodalmában volt. 1856-ban beteljesült az álom. Tíz év múlva, amikor vége lett a nagy polgárháborúnak, már ezren laktak benne, egyébként azonban sáros főutcájú, rendszertelenül épített kisközség maradt. 1876-ban kezdett komolyan terjeszkedni: az oakriveriek, persze – mint minden nyugat-amerikai új város polgárai – most már holtbizonyosra vették, hogy meg sem áll addig, amíg nem lesz belőle világváros. Az úttörő városi tanácsosok reményei azonban túl vérmeseknek bizonyultak. Ha a jövendő úgy alakult volna, mint amilyennek ők elképzelték: Nyugat-Amerikában ma az egyik város főutcájából egyenesen át lehetne sétálni a másik város főutcájába. A reménységek azonban nem váltak be: a száz meg száz kisváros egyike sem vitte többre néhány ezer főnyi lakosságnál, azután megtorpant, megállt a növekedésben, a polgárai pedig beletörődtek abba, hogy szülővárosuk – bármilyen nagyszabású tervek merülnek is fel a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1933

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Külföldi regények Singer és Wolfner

>!
Szent István Társulat, Budapest, 1989
190 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633604680 · Fordította: Bokor Malvin
>!
Singer és Wolfner, Budapest, 1934
226 oldal · keménytáblás · Fordította: Bokor Malvin

Kedvencelte 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

csgabi P>!
B. S. Aldrich: Ella kisasszony

Az olvasás kezdetén nem hittem volna, hogy ez a könyv ennyire hozzám tud szólni. Sokszor olvastam könnyes szemmel Ella történetét,voltak fájdalmas pillanatok. Az első pár oldalon csak egy laza, szokásos „prérin játszódó történetnek” tűnt a könyv, a borító sem ígért semmi komolyabbat számomra. Mekkorát tévedtem! Ella csodálatos ember. Sok ilyen ember kellene a világnak, mégis: nem akarom, hogy ennyi ember éljen a világban ilyen fájdalmakat átélve életében, ennyi lemondást elviselve. Nem igazság, hogy egyeseknek csak a terhek jutnak, és a nehézségeket nem tudják megosztani senkivel, mert az emberek azt mondják: ez az ember erős, nem kell neki segítség, megoldja maga az életét; rá lehet még pakolni, mert elviseli. Nem lehet mindenki mindig erős. Nekik is kell támasz, ha már nem bírják – de ezt könnyebb nem látni a többieknek.
Szerettem Ella hitét a hivatásában. Igazi pedagógus volt, igazi emberbarát Ember. Boldogabb életet érdemelt volna, de ennek ellenére tudom, mennyien szerették, a tanítványai, Chris-ék, Hope, Sam. Bárcsak én ismertem volna ilyen tanárt-pedagógust.
Ha tudom, milyen könyv ez, nem halasztom három és fél hónapot az elolvasását.

Kisanna>!
B. S. Aldrich: Ella kisasszony

Ezzel minden magyarul megjelent Aldrich könyvet elolvastam. Ez is remek volt, egy fiatal nővel a középpontban. Ella szeretne férjhez menni, szeretne családot, de az élete mindig máshogy alakul. Sok tragédia éri, és sokszor áldozza fel a saját boldogságát mások érdekében. De a könyv végére rájön, hogy az álma mégis valóra vált.

Luca87 I>!
B. S. Aldrich: Ella kisasszony

11-12 éves koromban adták először a tévében A farm, ahol élünk című sorozatot, aminek akkora rajongója voltam, hogy még a főcímről sem maradhattam le soha. Megfogott az a hangulat, akkor éreztem először, hogy ha lenne időgépem, abba a világba utaznék vissza, és ez azóta sincs másként. A nagymamám látta, mennyire szeretem a sorozatot, tudta, hogy mit szeretek rajta, ezért aztán a kezembe adta B. S. Aldrich könyveit. Hármat olvastam tőle: És lámpást adott kezembe az Úr, Száll a fehér madár, A múlt dala. Nagyi nem tévedett: nagyon-nagyon szerettem ezeket a könyveket. Amikor aztán meghalt, megkérdezték a szüleim, mit kérek a hagyatékából, és én ezt a három könyvet kértem. Csak kettő került elő, de úgy gondoltam, A múlt dalát is beszerzem antikváriumból, és ha már ott voltam, és ott volt egy eddig számomra ismeretlen Aldrich-mű, hát azt is elhoztam. Gondoltam, hátha felidézi nekem/bennem azt az időt.

Nagyjából sikerült. Érdekes, hogy most is úgy éreztem olvasás közben, hogy addig volt jó, amíg tartott a XIX. század, a XX. már egészen más hangulatú, nagyon éles a váltás. 11-12 évesen imádtam volna ezt a könyvet, jó eséllyel rányomtam volna a „Kedvenc” gombra is, ha lett volna akkoriban Moly. Most nem. Most idegesített Ella kisasszony. Érdekes, hogy pont most talált meg ez a könyv, és tudom, hogy akár üzenetként is értelmezhetném, és kellőképpen meg is ijedtem tőle, eléggé nyomaszt. Ella kisasszony magánya nem olyan magány, hiszen mindig van mellette valaki, sőt mindig sokan vannak mellette, de akkor sincs családja. Olvasás közben két dolog járt a fejemben. 1. Ez a mértékű önfeláldozás már a balfácánsággal határos, 2. Nagyon-nagyon remélem, hogy én nem járok úgy, mint Ella kisasszony.

Eredetileg 3,5 csillagot akartam adni a regénynek, de az utolsó fejezet felhúzta négyre. Azért, mert nem olyan klisével lett vége, mint amire számítottam, és ez tetszik nekem. Azért arra a gondolatra elmosolyodtam, hogy kislányként milyen jót sírtam volna ezen az utolsó néhány oldalon.


Népszerű idézetek

csgabi P>!

– Teérted történik mindez, te drága kis csacsi!

186. oldal

10 hozzászólás
csgabi P>!

Szegény Sam! Szerelemre vágyódott és barátsággal fizették ki.

24. oldal

csgabi P>!

– Alaposan meghánytam-vetettem a dolgot – mondta Ella néninek. – Azt hiszem, sikerült okosan és jól választanom. Nem engedtem, hogy valamelyik társaság levegyen a lábamról a kedvességével. Legjobban a Pi Phi-házban érzem magamat. A lányok rém aranyosak voltak. A Gamma-lányok is édes gyerekek, de valahogyan mégis úgy érzem, hogy a Kappa Alpha Theta visz legközelebb a célomhoz.
– A célodhoz? Miféle céljaid vannak, Gretschen?
Ella nem tudott magához térni bámulatában. Hát manapság így gondolkoznak a kis elsőévesek?
– Kicsit nehéz megmagyarázni – nevetett könnyedén Gretschen. – Talán jobban meg tudom magyarázni, hogy hová nem akarok eljutni: nem akarok eljutni abba a terembe, ahol én lennék a tanárnő.
A jó Isten valóban nem tanárnőnek teremtett Gretschent.
– Apa, szegény, beteg. Nem tud rólam úgy gondoskodni, ahogyan kellene és ahogyan szeretett volna. Anya drága, szeret, de apát is szereti és ő foglalja le elsősorban. Különben sem nagyon járatos az élet dolgában. Így hát magamnak kell üstökön ragadnom a szerencsét. Magamnak kell utat törnöm az életben. Ehhez barátokra van szükségem: előkelő, befolyásos barátokra. Olyan emberekre, akik hasznomra lehetnek.
Ella lehunyta a szemét egy pillanatra, mintha éles, bántó világosság érte volna.
„Olyan emberekre, akik hasznomra lehetnek.” Így beszélnek ma a gyerekek?
Ő, Ella, sohasem nézte, melyik barátjából húzhatna legtöbb hasznot.

153-154. oldal

csgabi P>!

– Azt akarom, hogy mindent megtanuljanak tőlem, mielőtt elhagyom őket –, mondta nevetve Delbertnek. – Sohasem fognak többet tudni a nyelvtanból, mint most. Ki kell használnom ezt a néhány rövid hónapot. Minden órában legalább két órára valót tanítok.
– Egészen más vagy, mint a többi leány –, dicsérte ilyenkor Delbert. Láthatóan büszke volt a menyasszonyára. – Utálom azokat a kiscicákat, akik nem tudnak egyebet, mint együgyűségeket nyávogni.
– Úgy vettem észre, hogy a férfiak egészen jól bírják a cicanyávogást –, felelte Ella. Úgy tett, mintha féltékenykedne a cicafajra, de csak azért, hogy Delbert annál hevesebben mondjon ellent.
– Igen… amikor udvarlásról van szó. Feleségül azonban nem cicát vesz az ember.

40-41. oldal

csgabi P>!

A magasra nőtt, kiszáradt fű szinte csörgött a szélben. Szöcskék ugráltak keresztül a fekete faládán: amelyik ráugrott, nagyot koppant rajta.
A lelkész ünnepies könyörgést mondott az elköltözött lélekért. Ella azonban azokért imádkozott, akik itt maradtak.

109. oldal

csgabi P>!

Az észnek, a szívnek és a kedélynek nincs kora – és azok az asszonyok, akik erőlködés nélkül tudnak élénkek, kedvesek és elmések lenni, nem öregszenek meg sohasem.

142. oldal

csgabi P>!

– Ó, Ella néni, olyan gyönyörű vagyok, mint egy ezresbankó!

156. oldal

csgabi P>!

– Íme, életed munkája. Vess rá egy gyors tekintetet. Keveseknek adatott meg, hogy áttekinthessék az egészet, mint most te. Íme: ezt szőtted azokból a fonalakból, amelyeket Isten adott a kezedbe.
Ella lehunyta a szemét, nem bírta elviselni a kész munka ragyogását. Ezer szín volt –, de a szeretet bíborszíne, a kötelességteljesítés aranya és a hűség kékje vált ki legjobban belőle.

188. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Colleen Hoover: Slammed – Szívcsapás
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Ruby Saw: A rezervátum titka
Lisa Genova: Megmaradt Alice-nek
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
John Williams: Stoner
B. N. Toler: Lélekvesztők
Riley Sager: Várj, amíg sötét lesz
Emma Chase: Játssz a szívemen!
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon