Pitypangtánc 78 csillagozás

B. Czakó Andrea: Pitypangtánc

Van ​nemesebb ok a háborúra, mint a szerelem?
A tizenkét esztendős, nemesi családból származó Szereday Tinát meseszép ördögfiókának csúfolják , mert megveti a társadalmi képmutatást és szeret a cigányokkal szabad életet élni. A füzérradványi összejövetelen fiúbarátaival együtt keresetlen szemtanúja lesz a sármos Szapáry Félix gaz csábításának – csakhogy a behálózott hölgyet aznap jegyezte el valaki más.
Tinát éveken át kísérti a meglesett jelenet. Meghatározza viszonyát a férfiakhoz, elképzelését a szerelemről, hitét a kapcsolatok tisztaságában. Mígnem a Rudnyánszky sportdélutánon újra találkozik a megvetett Szapáryval – aki továbbra is csak úgy vonzza a nőket. A nővé érett Szereday lány is vonzáskörébe kerül.
Túl súlyos családi titkokon, túl a Monarchia bukásán, és az első világháború poklán, vajon megtalálják egymást a szerelmesek? Vagy megsemmisíti őket a változó világ?
Tina életét a világtörténelem napsütése színezi aranyra, majd a vihara szürkére, mint… (tovább)

>!
Álomgyár, Budapest, 2018
512 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150024516
>!
Álomgyár, Budapest, 2018
506 oldal · ISBN: 9786150024523

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Báró Ambrózy Richárd · Szapáry Félix · Szereday Tina · Káló · Szereday Albert · Szirmay Clemens · Wesselényi Róza


Kedvencelte 27

Most olvassa 6

Várólistára tette 86

Kívánságlistára tette 91

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Nikolett0907 P
B. Czakó Andrea: Pitypangtánc

Egy nagy sóhaj hagyta el a számat, mikor tegnap becsuktam a könyvet.
De míg átlagban a „boldogságtól” tesszük ezt, én a megkönnyebbüléstől, végre vége van.
Egy Valentin napi kihívás miatt esett erre a választásom, vastag is , a borítója gyönyörű és nagyon jó százalékon áll itt molyon. Kell ennél több?
Nos lehet másnak nem, de nekem sokkal több kell, hogy jónak értékelhessek egy történelmi romantikusnak nevezet könyvet.
Bár maga a kor sem a kedvencem, többnyire emiatt nem húzok le egy kötetet, sőt inkább feszegetem azt a bizonyos határt magamnál.
De, hogy őszinte legyek, semmi olyan korrajzot nem kaptam, amitől kedvet éreztem volna hozzá….és a legrosszabb az egészben végig untam. A cselekményszál fárasztó volt, a karakterek egyszerűek.
Néhol éreztem felcsillanni a lehetőséget, de abban a pillanatban ki is hunyt ez a láng…sajnos.
Legalább egy kis kaland, egy kis humor, egy csöpp bonyolultabb karakter ábrázolás, de sajnos csak nem jött el amit olyan nagyon vártam.
Az írónő stílusa sem az én világom.
És bár még egy regénye megvan, amit olvasok, ha hasonló élményben lesz részem, azt hiszem „könnyes búcsút” kell vegyünk egymással.
Hogy ez kinek rossz oly mindegy, a lényeg ahogy @Demise barátnőm írta, egy XXI. századi Jókai….szó szerint…

6 hozzászólás
>!
Tóth_Orsolya_3 P
B. Czakó Andrea: Pitypangtánc

De szerettem olvasni! *-*
Szapáry Félix, bekerültél nálam abba a bizonyos táborba. Igen, igen, az álompasik táborába.

>!
Dorina_S
B. Czakó Andrea: Pitypangtánc

Pár perce fejezetem be ezt a több, mint ötszáz oldalnyi varázslatot, de még mindig úgy érzem egy másik világban éleke általa. Szavakkal szinte leírhatatlan érzések kavarognak bennem. Teljesen kiszakított a valóságból, ahova most fáj visszatérnem a sok boldog óra után, amit e csoda olvasásával töltöttem. Vissza kell azonban zökkennem, hogy össze tudjam szedni a gondolataimat erről a gyöngyszemről. Kell idő míg magamban feldolgozom az biztos.

Nehéz megszólalni ez után a könyv után, vagy az érzéseimet szavakba önteni. B. Czakó Andrea nevével idén találkoztam először, amikor is a Hervadhatatlan című regényét olvastam. Már akkor biztos voltam benne, hogy ha ismét az írónő könyvét választom nem nyúlhatok mellé. A Pitypangtánccal pedig ez egyfajta garanciává vált. Nagy kedvencem a történelmi romantikus, és az írónő ennek a műfajnak a nagy varázslója R. Kelényi Angelika mellett. Legújabb története sem egy könnyed, mindennapi olvasmány. Bevallom a korszak, amit választott, nem tartozott a kedvenceim közé. És rá is jöttem miért éreztem ezt így sokáig. Középiskolában és egyetemen csak a száraz tényeket, a különböző felvilágosult, „modern” értelemben vett törvényeket, politikai berendezkedést, gazdasági folyamatokat bifláztatták velem. Nem láttam a dolgok mögé, nem láttam az embereket, akik a szegénység és a nincstelenség elől emigráltak ki Amerikába vagy szerencsétlen bakákat, akik meneteltek a frontra egy haszontalan ok miatt. Azonban gyökeres változást nekem az Ambrózy-sorozat hozott, amely a korszak szerelmesévé tett. A koronát pedig a Pitypangtánc tette fel. Már a borítója sem mindennapi. Szürke-fekete-fehér piros (vörös) színekkel. A vörösről nekem a vér, a fájdalom és a háború jutott eszembe meglátva a repülőt is a borítón. Nem is ért csalódás, amint elolvastam a fülszöveget. Nem tudtam mi fog kisülni ebből a történetből, de arra, amit kaptam…hát arra egyáltalán nem számítottam. Mert egy egy gyönyörű szerelmi történet. Sajgott a lelkem miközben olvastam, lüktetett a regény, szinte életre kelt. Köszönhető ez az alapos háttérmunkának és kutatásnak. A történelmi személyek, információk és tények olyan szépen vannak elültetve a regényben, hogy az szinte beleolvad, és kiegészíti a történetet. „Megágyaz” ennek a romantikus évődésnek.

Visszatérve a történetre: a regény középpontjában egy 12 éves arisztokrata lány áll, aki családja vidéki birtokán nevelkedik. Szereday Ernesztina, vagyis Tina különbözik a kortársaitól és a attól a társadalmi osztálytól ahova született. Ördögfiókának csúfolják szabadelvűsége miatt, amelyet neveltetésének köszönhet. Számos fájdalom és tragédia árnyékolja be az életét, de ő mégis boldog, mert létezhet a természetben, együtt lehet a barátaival és a nagymamájával. Társasága sem az úri körökből kerül ki, hanem vándorcigányok közül. Mesteri húzás volt ez az írónőtől, mivel megismerhettük az akkori cigányság helyzetét, életvitelét, gondolkodásmódját. Nekem ez nagyon tetszett, és a legigazabb mondatok is tőlük származnak a regényben.
Tina tehát tölti békés, boldog gyermekéveit, mígnem egy olyan élményben nem lesz része, amely meghatározza későbbi éveit, és nővé érését is. A serdülőkor kezdetén egy olyan hatás éri, amely nem éppen megfelelő időpontban érkezett. Az okos, szellemes, csípős nyelvű, és gyönyörű leányzó egy jóképű ifjú úrral találja szemben magát nem éppen úri kisasszonyhoz illő helyzetben. A férfinak rögtön feltűnik a lány éles észjárása, és a szókimondó jelleme. Nem is sejtik még mekkora tűz lesz még körülöttük. Ernesztina felnőve ismét találkozik ezzel a pernahajderrel, aki Szapáry Félix néven mutatkozik be. Azonnal felismerik egymást, és mindkettejükben elindul az a bizonyos „valami”, ami eget-földet fog megmozgatni, világokat fog összedönteni és gyönyörű érzéseket fog fakasztani. A férfi fokozatosan változik, alakul át, veti meg korábbi életmódját. A lány van rá ilyen hatással. Félix karaktere fejlődik a legtöbbet. Tina lassan meghatározza minden percét, cselekedetét. Annyira meg akar felelni a lánynak, méltóvá akar hozzá válni, hogy új ember születik belőle. Mint egy főnix. A lány, pedig fokozatosan szeret bele, fokozatosan szeretnek egymásban. És itt kell kiemelnem az írónő zseniális tehetségét, mert az, ahogy ezt a szerelmet a csírájától egészen a szirmokig leírta arra azt hiszem kevesek a szavak. Én legalábbis nem tudom hogyan írjam le mit éreztem olvasás közben. Amikor bontakozott ki ez a nagyszerű érzelem, az én lelkem is szárnyalt, de valahogy fájt is, mert ilyen csodálatos szerelem ritkán adatik meg két embernek. Két szív, eggyé, egy lélekké vált. Egy azon szív dobogott a két emberben. A sok viszontagság, probléma, fájdalom, kudarc és csalódás után sem szűnnek meg szeretni egymást, sőt már azzal is megelégszenek, az is elegendő táplálék a szerelmüknek, hogy tudják a másik él, létezik, lélegzik ezen a Földön. A viszontagságos időkben beérik egymás látványával, de az érintésük már lavinát képes elindítani. Ezen érzelmek, valamint a történelmi korban történő briliáns elhelyezés miatt B. Czakó Andrea arra született, hogy ilyen szívet tépő, kínzóan elképesztő regényeket írjon. Az írónő lassan, minden apró részletre figyelve építi fel a történetet, tovább növelve az izgalmat, átformálva, alakítva a szereplőket és az eseményeket. Azonban míg Félix a legkiválóbb emberré válik, addig Tina elhalványul régi önmagához képest az évek előrehaladtával. A rengeteg tragédia, fájdalom, bonyodalom, akadály megnehezíti az életét, és meg is tépázza a sors éppen elégszer. Fájdalom lüktet a lelkében, elveszíti a fényét, mert akiből táplálkozott az sem lehet már mellette, így lassan összetörik, és félő nem tudja összerakni a darabjait. Ugyanakkor mindig van egy de….mert ha két szív összetartozik, nem tudnak sokáig távol lenni egymástól.

Ugyanúgy érezni a regényen egyfajta feszültséget, egyfajta lüktetést, mint abban a korban is, amelyben játszódik. A tetőpont pedig maga a háború, és annak lefestése és kifejtése. Persze nem részletekbe menően, csak éppen amennyi kell, és hőseink szempontjából lényeges. Az utolsó oldalakon majd a szívem szakad meg a sorokat olvasva, számtalanszor becsuktam a szemem, és reménykedtem, hogy nem fog az történni, ami ugye nem történhet meg. A vége sem záródhatott le egy nagy csavar nélkül, és persze egy „úgymond” epilógus nélkül, amelyben majdnem mindenki sorsa tisztázódik.

A történelmi háttér, a mellékszereplők sokszínűsége- egyedi tragédiákkal és boldog pillanatokkal együtt- még színesebbé teszi ezt a csodás művet, nem beszélve arról, hogy az írónő, hogyan is kapcsolja, fűzi egybe a Hervadhatatlant a Pitypangtánccal.

Valójában tényleg olyan ez a történet, mint a pitypang. Minden része önmagában is csodás, de együtt alkot kerek egészet. De olykor a szellő elszakítja egymástól a kis pitypang szálakat, de végül valahol messze, távol vagy közel újra egymásra találnak és szállnak együtt tovább a természetben.

Rövidebben nem tudtam leírni az érzéseimet, amit kiváltott belőlem ez a könyv. Az már biztos, hogy az írónő nevével megjelenő könyv garancia egy szívbemarkolóan varázslatos szerelmi történetre egyéni tragédiákkal és élettörténetekkel teletűzdelve elhelyezve egy nem mindennapi történelmi korszakban.

15 hozzászólás
>!
BeliczaiMKata P
B. Czakó Andrea: Pitypangtánc

Először is nagyon örülök a spoiler végnek, ugyanis ha már az élet olyan, amilyen, akkor a regények adjanak olyan élményt, ami örömet okoz.
Megkedveltem Tinát, akit kislány korában ismerhetünk meg, mint fesztelen, pajkos, ugyanakkor okos, inteligens gyermeket, és követhetjük nyomon az élete alakulását, amiben van helye boldogságnak, szerelemnek, örömnek, ugyanakkor bánatnak, fájdalomnak, tragédiának is. Félix és Tina szerelme kiállta az idő, a viszontagságok, az önzés próbáját. Részt vehetünk a háború előtti időkben, a nők szabadságért, egyenlőségért folytatott kűzdelmeiben, az arisztokrácia és munkásosztály közti különbségek elmosódásának kezdetében, az iparosodásban, és nem utolsó sorban a háborúban. Ugyan ezek csupán díszletek, érintőlegesen szerepelnek, mert a romantikán van elsősorban a hangsúly, de ez nem von le semmit a mű értékéből.
Van kevés utalás a Hervadhatatlan című regényre, néhány mellékszereplő ismerős lehet onnan. :)
Sokkal tartalmasabbnak, érzelmesebbnek, komolyabbnak éreztem, mint az előbb említett regényt, és emiatt ajánlani tudom csak.

>!
Valeria729 P
B. Czakó Andrea: Pitypangtánc

Nálam a beltartalom a lényeg, de nem tudom szó nélkül hagyni a gyönyörű borítót.
Már az első könyve is tetszett a szerzőnek, és ez sem okozott csalódást, sőt.
Magával ragadott és beszippantott. Szerettem Tinát és Félixet, olvastam volna még néhány oldalt a házasságuk első napjairól, vagy az első gyermek születése körüli időkről, hogy a sok szenvedés után a boldogságukból is részesüljek.
Most is igényes, szép mondatokkal találkoztam, amelyek hűen közvetítették a kor hangulatát.
Egyetlen negatívum, hogy én néha túl direktnek, szájbarágósnak éreztem, hogy milyen üzenetnek kell eljutnia hozzám egy-egy gondolatnál, főleg az I. vh kitörése kapcsán, de ez már csak a káka és a csomó effektus.
Továbbra is számíthat rám az írónő.

>!
M_Annie_99
B. Czakó Andrea: Pitypangtánc

Már akkor felkeltette az érdeklődésemet ez a könyv, amikor először megpillantottam a borítóját. A szürke táj és az elsuhanó kezdetleges repülőgép kettőse a háttal álló lánnyal kiegészülve egy olyan képet bontakoztatott ki bennem, ami valamilyen módon a világháborúkkal kapcsolatos – a fülszöveget elolvasva pedig kiderült, hogy nem is tévedtem, mivel az írónő a Monarchia bukása utáni időszakba vezet minket vissza.

„Van nemesebb ok a háborúra, mint a szerelem?”

A főszereplőnk Szereday Ernesztina, aki merőben más személyiségével tűnik ki a korabeli nemes lányok közül: megveti a képmutatást, csak az általa hasznosnak ítélt dolgokat tanulja meg, és jobban szeret szabadon élni a vándorcigányokkal, akik a birtokuk közelében telepedtek le.
Aki tisztában van azzal, hogyan teltek akkoriban a nők mindennapjai, az már pusztán ennyiből is megérti, miért néztek rá furán a rokonai, és miért érzem én is rendkívül lázadó, s egyben egyedi személyiségnek Tinát.

„Mindegy, hogy hol vagy, mid van, ki vagy, ha szeretsz és szeretve vagy, az életed álom.”

A viselkedése miatt ördögfiókának titulált fiatal kislány meglesi a hírhedt Szapáry grófot csábítás közben, és a jelenet olyannyira a tudatába ég, hogy a későbbiekben sem tud tőle szabadulni, s meg is határozza véleményét a fiúkról, a szerelemről és úgy általában a kapcsolatról férfi és nő között ami véleményem szerint teljesen megérthető egy ilyen eset után, ráadásul ennyire fiatalon.

„Szerintem a külvilág becsapása a nők partiképessé formálása. Mintha becsomagolt árut kínálnának a férfinak, az pedig a házasság évei alatt kényszerül megismerni, hogy mi rejtőzik a giccses selyempapír alatt.”

Később a sors azonban újra egymás felé sodorja őket, és az érzelmeik mondhatni teljes fordulatot vesznek a másik irányába – a férfit lenyűgözi a lassacskán felnőtt, érett nővé váló lány szépsége; a kis hölgy pedig egyre vonzóbbnak találja az egykoron szoknyapecérnek elkönyvelt Szapáry Félixet.
Most már csak az a kérdés, hogy a főszereplőnk hajlandó-e a felszín alá is látni, hogy megismerje az emberek valódi énjét, és hű marad-e önmagához, a jelleméhez, ami elítéli a képmutatás minden formáját.

„Nézte az apró magvak pihefejes szárnyalását: némelyik rögtön a füvön landolt, de volt, amely a Napot vette célba. A többség azonban hosszan táncolt a lágy légáramlatban, és látott közülük kettőt, amelyek összekapaszkodva szárnyaltak. Felállt, és követte őket, de egyszer csak az egyik magocska egyenesen a földre zuhant, míg a fenn maradó, amely követni igyekezett, ereszkedése közben összetalálkozott egy másik kócos fejű maggal, amely lendületesen emelte egyre feljebb és feljebb, amíg a Nap fényében láthatatlanná nem váltak.”

Ahogyan haladunk előre az olvasásban, úgy bontakozik ki előttünk az első világháború utáni Magyarország képe. A történetünk olyan tökéletesen beleilleszkedik ebbe a korszakba, hogy muszáj képzeletben megemelnem a kalapomat az írónő előtt! Tény és való, háttérismerettel nem árt, ha rendelkezünk – főleg azért, mert nem rossz tisztában lenni a korabeli politikai élettel, a világszemléletekkel, azzal, hogy mi elfogadott, s mi nem. Mivel ezek mind jelen vannak a regényben, s találkozhatunk haladó szellemiségű karakterekkel is, én nem bánom, hogy idén érettségiztem, és fel tudom idézni azokat az emlékeimet, amik ehhez az időszakhoz kapcsolódnak.

„- Miért… miért kell elveszíteni minden szépet és jót, ha felnövünk?
– Ez az élet rendje – felelte Káló, miközben a kastély oromzatát figyelte.”

A forrongóvá változó lakosság közepette Tinának nemcsak az új lakhelyével kell megbirkóznia, hanem a családját övező rejtélyekkel is, amikre jelleménél fogva kitartóan keresi a válaszokat. Ehhez társul a Szapáry gróf felé irányuló, maga előtt félig-meddig tagadott vonzalma – mindez pedig közvetlenül a második világháborúba sodródó Magyarország kellős közepén történik.
Az írónő olyan tehetséggel jeleníti meg előttünk hazánkat ezekben az években, hogy teljességgel elhisszük, mi is belepottyantunk ebbe a századba, amint elkezdtük olvasni a könyvet.

„- Minden vég szomorú, viszont arra jó gondolni, hogy ez a tíz éven át tartó reménytelen szerelem hatalmas tettekre inspirálta a grófot, amivel egy nemzetet vitt előbbre.”

Tina lelki vívódása és a történelmi háttér a szemünk láttára elevenedik meg a sorokban, s ami életre kelti, az nem más, mint a két főszereplőnk őszinte és tiszta szerelme.

„Ilyen gyors és egyszerű lenne a szerelem?”

Nehéz lenne azt mondanom, hogy a lassabban induló, kevésbé akciódús, romantikus történetünk untatott, még ha az első fejezetek után kétkedve is tekintettem a hátralévő rész felé, mert az írónőnk szépen, fokozatosan keltette a feszültséget az olvasóban, ami mérhetetlen izgalmat szült. Teljesen levett a lábamról, ahogyan az érzelmekkel játszadozott – akár az eseményeken, akár a szereplőkön keresztül. Meg kell hagynom, hogy ez a történet azon kevesek egyikébe tartozik, ahol a legösszetettebbek a karakterek, és élvezet volt belelátni a gondolataikba, amiket feltártak előttünk.

„- Tudod, Lari, sokszor, ami szépnek látszik, az gyakran belülről rohad.”

Még nem olyan sok magyarokról íródott történelmi regényt tudhatok magaménak, gondolok itt a kortárs, mai írók munkáira, de a témában alkotók közül R. Kelényi Angelika mellé B. Czakó Andrea személyében egy újabb reménybeli kedvenc írónő került. A leírások, a párbeszédek, és az egész munkájának az összhatása úgy repített vissza a Monarchiába, hogy észre sem vettem – csak olvastam, olvastam és olvastam, mert már egyszerűen nem bírtam elviselni, hogy nem tudom mi fog kikerekedni Félix és Tina szerelméből.

„Addig élek, amíg emlékezel rám. Ha elfelejtesz, akkor fogok meghalni.”

Ez a történet magával ragadott, mint ahogyan a magasba repülő pitypangokat szokta a lágy szellő a tavaszi napokon – megjártam vele a titkolózás és az árulás mélységes poklát, majd könnyedén libbentem felfelé, a remény vakító sugara felé.
A szívem Tináéval tört milliónyi darabra, s lett újból szépen összerakva, ahogyan én is átéltem minden egyes percét az életének, aminek részese lehettem.
Úgy érzem, most már tudom, hogy az igazi, mindent elsöprő szerelem képes átívelni bármilyen akadályon, s ha kiteljesedik, a világ újra egy szebb hellyé válik, mert megszépíti egy olyan erős érzelem, ami legyőzhetetlen.

http://pagebypagewithanne.blogspot.com/2018/07/ertekele…

>!
Tímea_Bernadett_Lőrinczné_Molnár P
B. Czakó Andrea: Pitypangtánc

Varázslat, amit B. Czakó Andrea művelt a könyv lapjain :-) S a borító valami gyönyörű, a maga nemes egyszerűségében, mindenesetre az én figyelmem rabul ejtette. XX. század fordulója kedves időszak számomra, ez időben játszódik a történet: békebeli vidék, úri mulatságok-csábítások, a családok, barátok összetartása. Tina a kor korlátain átívelve, szabadságban nevelődött szerető nagyanyja mellett, miután apja – titkolva a történteket – teljesen elfordult legkisebb gyermekétől. Fára mászott, szénában aludt, s ideje nagy részét a kertvégi vándorcigányok gyerekeivel múlatta, tapasztalt és gyakorlatias, tudásra éhes lány vált belőle. Kilógott a sorból, de pont ezért vált különlegessé, akire sok ifjú áhítozott. Ám az ő szíve azért az egy férfiért dobbant, akit léhűtő, szoknyapecér múltja miatt leginkább kerülni próbált volna. A szív szava azonban erősebbnek bizonyult, s egy szép, lassan kibontakozó szerelemnek lehetünk tanúi, amikor Félix szívével-lelkével fordul Tina felé. Az élet számtalan akadályt gördített szerelmeseink elé, már-már elhittem, hogy az érzelmeik nem teljesedhetnek be, de ők bizonyították, hogy szerelmük legyőzhetetlen. Rudolf nagyon csúnyán elbánt a lánnyal, de Albertben nagyobbat csalódtam, hogy miután rájött a gonoszságra, nem lépett fel ellene, hanem hallgatott. Clemens … számomra nem férfi, aki a barátját, szerelmét képes ily mértékben bántani, a sors ismételte önmagát :-(
Végül a jó elnyerte jutalmát és e két ember a legnagyobb boldogságban élhette meg szerelmük pillanatait.
Az olvasás teljesen kikapcsolt, együtt éltem a szereplőkkel, izgultam értük, nevettem-sírtam velük, boldogan mosolyogtam, aggódva szomorkodtam, mérges, dühös voltam. Az érzelmek kavalkádját váltotta ki belőlem, mégis minden egyes percét imádtam, vágytam. Nagyon jó történet, egy kis történelmi vonulattal, kidolgozott karakterek, sorsdöntő fordulatok, lehetőségek útvesztője. Bogozzátok ki ti is! Ajánlom, kedvenc lett! :-)

>!
Álomgyár, Budapest, 2018
512 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150024516
>!
Mariann_ P
B. Czakó Andrea: Pitypangtánc

Bevallom őszintén, kissé döcögősen indult a kapcsolatom ezzel a könyvvel, másba is beleolvasgattam az elején.
Aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy beszippantott, rátaláltam arra az érzésre, ami alapján nem hiába áll 100%-on.
Ez egy csodaszép szerelmi történetté bontakozott ki , olyanná, amit az első világháború és az akkori világ tragédiái edzettek meg.
Kedvenccé vált amire a végére értem .

4 hozzászólás
>!
k_kata99
B. Czakó Andrea: Pitypangtánc

Mindegy, hogy hol vagy, mid van, ki vagy,
ha szeretsz és szeretve vagy, az életed álom.

Kevés olyan könyv van, amely napokkal a befejezése után is veled marad, beférkőzik a gondolataidba, amit legszívesebben azonnal újrakezdenél.
Imádom a múlt század magyar történelmét, az akkor élt emberek, a magyar tájak és szokások nagyon különlegesek számomra.
A könyv megfogalmazása lendületes, izgalmas és választékos. Azt kívánod, bárcsak egy lehetnél a szereplők közül és bejárhatnád a gyönyörű tájakat. Ismerni szeretnéd Szapáry Félixet, hogy neked is írhasson szerelmes levelet és ismerni szeretnéd Szereday Tinát, hogy együtt másszatok fára. Olyan bátor szeretnél lenni, hogy egy szekéren nekivágj az útnak, ami a pokolba vezet és azt szeretnéd, ha annyira szeretnének, hogy utánad menjenek és kimentsenek onnan.
Ez a könyv maga a kincsestár <3

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
M_Annie_99

Mindegy, hogy hol vagy, mid van, ki vagy, ha szeretsz és szeretve vagy, az életed álom.

>!
M_Annie_99

– Tudod, Lari, sokszor, ami szépnek látszik, az gyakran belülről rohad.

>!
M_Annie_99

– Miért… miért kell elveszíteni minden szépet és jót, ha felnövünk?
– Ez az élet rendje – felelte Káló, miközben a kastély oromzatát figyelte.

>!
Dorina_S

Ambrózy báró nyomozói sikereitől hangosak a kávéházak és az orfeum, egyre több krimi jelent meg a piacon, az emberek Sherlock Holmest olvastak, hallottak sorozatgyilkosokról, de a felsőbb osztályok a családon belüli erőszakot szigorúan titkolták.

328. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Báró Ambrózy Richárd
>!
M_Annie_99

Addig élek, amíg emlékezel rám. Ha elfelejtesz, akkor fogok meghalni.

>!
M_Annie_99

– Tudja, ha a harag tehetséggel párosul, az legyőzhetetlenséget jelent!

>!
Dorina_S

-Ó, te mindig különbözni fogsz az összes nőtől!

88. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szirmay Clemens
>!
Dorina_S

Szépséged háborút szít, meglásd, harcba mennek majd miattad a férfiak!

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szereday Albert
>!
janee P

– Szívemnek egy lakója volt, van és lesz örökre, akit nem vehetek el soha. A többi test, s az nem számít.

277. oldal

>!
M_Annie_99

Nézte az apró magvak pihefejes szárnyalását: némelyik rögtön a füvön landolt, de volt, amely a Napot vette célba. A többség azonban hosszan táncolt a lágy légáramlatban, és látott közülük kettőt, amelyek összekapaszkodva szárnyaltak. Felállt, és követte őket, de egyszer csak az egyik magocska egyenesen a földre zuhant, míg a fenn maradó, amely követni igyekezett, ereszkedése közben összetalálkozott egy másik kócos fejű maggal, amely lendületesen emelte egyre feljebb és feljebb, amíg a Nap fényében láthatatlanná nem váltak.


Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: Nász és téboly
R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a magyar udvarhölgy
Budai Lotti: A hercegnő haragja
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság
Kékesi Dóra: A holnap érintése
Fábián Janka: Koszorúfonat
Fábián Janka: Emma évszázada
Fábián Janka: A rózsalugas
Szélesi Sándor: Kincsem
Mörk Leonóra: Lány igazgyöngyökkel