Fordítások ​és ferdítések 9 csillagozás

Aziz Nesin: Fordítások és ferdítések

Ízes, ​sőt néha vaskos a stílusa Aziz Nesinnek, a néhány év alatt híressé vált török humoristának. A török író, ahogy mondani szokták, nevén nevezi a gyereket, nem kertel, és nem riad vissza a hétköznapok közönséges élményeitől, hőseit sem az előkelők világából válogatja. Legfőbb elbeszélésében, ezekben a hangvételükben trufákat idéző írásaiban, a török városlakókat mutatja meg, a bürokratizmus útvesztőjében bukdácsoló kisembert és a szegény újságírót, szerkesztőt, és nem utolsósorban a környezetet, a légkört, amelyben élnek. Ötletek és események zsúfolódnak egy-egy történetében, és bár ábrázolásmódja néha túl közvetlen és szókimondása számunkra már-már szokatlan, eléri célját, mert megnevetteti olvasóit. Aziz Nesint olvasva, akaratlanul is párhuzamot vonunk a bürokratizmus honi múltjával és még ma is fel-felbukkanó csökevényeivel, el-elgondolkoztat bennünket számunkra ismeretlen-ismerős világból érkező humoros tudósításaival. Írásaiban egy-egy pillanatképben a mai török élet tárul… (tovább)

>!
Európa, Budapest, 1965
182 oldal · keménytáblás · Fordította: Fehér Gézáné, Gerics Tamás, Szende Tamás · Illusztrálta: Rogán Miklós

Enciklopédia 1


Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

negoti P>!
Aziz Nesin: Fordítások és ferdítések

Ezek a rövid írások engem Örkény Istvánra emlékeztettek. Hasonlóan szatirikus a stílusuk, de mégis a humorosabb oldalát látják a dolgoknak.

dtk8>!
Aziz Nesin: Fordítások és ferdítések

Abszurd világot festenek le Nesin novellái, ugyanakkor nagyon ismerőset is.
Van itt bürokrácia, kivagyiság, rangkórság, ügyeskedés, egyik sem teljesen ismeretlen a világnak ebben a részében. Némelyik novella teljesen irreális, azok tetszettek a legjobban.
Több fordító is dolgozott a novellákon, érdekes volt a magyar helyesírás szerint olvasni a helységneveket. Egyszer felbukkant a sok török név mellett Jankó mester, amit nem értettem, aztán pedig ez: https://moly.hu/idezetek/723153 Szerintem magyarul senki nem mondaná azt, hogy anyós-manyós (eredetiben gondolom kaynana maynana), ez hang szerinti ferdítés, az értelme az lenne, hogy bármilyen anyós is. Vagy? Egyéb javaslat?

Cukormalac>!
Aziz Nesin: Fordítások és ferdítések

Törökül tanulok, így fontos számomra, hogy a minél jobban megismerjem a nép kultúráját is, beleértve az irodalmat. Alapvetően szeretem az efféle humoros írásokat, így nem volt kérdés, hogy a huszadik század második felének ismert török humoristájának humoreszkjeinek gyűjteményével indítok. Megmondom őszintén, eleinte – ha nem nézek utána tüzetesebben a szerzőnek – simán elhittem volna, hogy egy olyan ismert magyar humorista követte el ezeket a kis műveket, mint Abody Béla, Mikes György, vagy Somogyi Pál, a Rádiókabaré hőskorszakának talán legkiemelkedőbb szerzői.

Ez azonban nem így van, talán csak a ’60-as években készült fordítások nagyszerűsége miatt támadtak ilyen gondolataim. Az egyetlen probléma ezzel a kötettel az, hogy nem szabad belőle egyszerre túl sokat olvasni, mert könnyen fárasztóvá – és helyenként bizony egyhangúvá – válik. Ennek ellenére én nagyon élveztem a szövegek túlnyomó részét, volt, amelyiken csak mosolyogtam, de akadt olyan is, amin már hangosan röhögtem. Klasszikus értelemben vett szerzők közül a Mikszáth – Hašek – Örkény vonalat idézik egyes szerzemények és habár nem vagyok avatott ismerője az országnak, spoiler nem hiszem, hogy több, mint öt évtized alatt bármi is változott volna.

Aurore>!
Aziz Nesin: Fordítások és ferdítések

Kellemes, rövid kis történetek, humoreszkek. Néha kicsit abszurdak vagy groteszken mutatják a 20. századi török valóságot (korrupció, ember és hivatal viszonya, presztizs, pénz stb.) Apukámnak még az orvosi rendelőben várva is felolvastam belőle a rock & rollos meg a keresztrejtvényfejtős fejezeteket. :) Nem öt csillag, mert bár humoros, de nekem nem pont erre a srófra jár az agyam.

Zizzer>!
Aziz Nesin: Fordítások és ferdítések

Rövid humoros, szatirikus elbeszélések gyűjteménye, engem nagyon mulattatott. Folyamatos molyolás mellett egy nap alatt elolvasható, és szerintem nagyszerű utazókönyv is lehet. A leghosszabb elbeszélés sincsen 10 oldal.
Különösen tetszik a kisembernek a harca a bürokráciával, 50 év alatt nem változott semmi, akár én is lehettem volna az okmányirodában (és kiröhögtem volna magam). Egy komoly könyv levezetésére vagy két nagy között egy pillanatnyi szusszanásra tökéletes.
(+ Legszívesebben egész elbeszéléseket idéztem volna.)

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

Zizzer>!

Mikor hazaértem, a feleségem rám támadt…
– Miért jöttél ilyen későn?
Az órámra pillantottam. Tíz óra múlt.
– Szülői értekezleten voltam – mentegetőztem. – Még fel is szólaltam! Igen szép beszédet mondtam arról, hogy a szülők nagyon elhanyagolják a gyerekeiket, s aztán a gyerek megbukik, emiatt a tanárokat okolják.
– De papa! – szólt közbe a lányom. – Tőlem minden tanár azt kérdezte, miért nem jött el megint az apám? Miért nem jöttél el?
A feleségem gyanút fogott.
– Még a gyerek előtt is füllentesz? – ripakodott rám. – Késő éjszakáig kódorogsz, aztán azt állítod, hogy szülői értekezleten voltál.
– De, kislányom, hidd el, igazán ott voltam! Még fel is szólaltam…
– Nem voltál ott! – erősködött a lányom.
– Hát te nem a horhori leányközépiskolába jársz?
A lányom legyintett.
– Ugyan, papa! A Bejazid-líceum utolsó osztályába járok.
Erre közbeszólt az anyja is:
– Hogyan, te lány, hát nem egyetemre jársz?
Ráförmedtem a gyerekre:
– Szégyelld magad! Te neveletlen! Ennyi idő alatt már közölhetted volna a szüleiddel, hogy melyik iskolába jársz, és hányadik osztályos vagy! De ezekben a mai fiatalokban nincs egy szemernyi tisztelet sem a szüleik iránt!…

71. oldal

Zizzer>!

A kérő valami nagykutya az oktatásügyi minisztériumban. Finoman tudattam vele, hogy csak akkor veheti el az unokahúgomat, ha engem is kijuttat valami tanulmányútra. Beleegyezett. Megkérdezte, hogy hová akarok menni. Közöltem, hogy Svájcba. Hogy miért éppen Svájcba? Csekélységem semmilyen nyelven nem ért. Mint bizonyára méltóztatik tudni, Svájcnak minden csücskében más-más nyelven beszélnek. Ha olyan helyre kerülök, ahol franciául beszélnek, azt mondom, hogy németül tudok. Ha német területre jutok, az olasszal hozakodom elő, és így tovább. Száz szónak is egy a vége, kiküldtek tizenöt napra Svájcba.

99. oldal

Aurore>!

És adott egy bélyeget. Éppen rá akartam köpni, amikor egy férfi megfogta a karomat.
– Várjon, majd én köpök!
– Miért? – csodálkoztam.
– Nálunk már egy hete rossz a vízvezeték. Azóta nem iszunk vizet. A nyálam már olyan sűrű, mint az enyv, és minden ragacsos tőle. S ami egyszer odaragad valahová, nem lehet többé leszedni onnan.

36. oldal, Az okmánybélyeg (Európa, 1965)

5 hozzászólás
Zizzer>!

– Hanem azért magának egyetlen ismert személyiség műve sincsen meg – arcátlankodott tovább.
Példának okért Goethe! Nézze meg ő mit írt bele: „Alikám…”
– A kicsoda?
– Goethe!
Füle tövét vakarva ismételgette:
– Gőte…gőte, hm. Evvalami német otomobil-ügynök vót, nem igaz?

119. oldal

5 hozzászólás
Aurore>!

– Ha kényelmesen akar utazni a vonaton, csináltasson ön is portásegyenruhát magának!

43. oldal, Az egyenruha (Európa, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: vonat
dtk8>!

Anyós-manyós, bánom is én, ingyen csak nem adom oda szegénykét… Hiszen vétek volna…

106. oldal

Zizzer>!

Ajánlom önöknek is, próbálják csak meg kiszámítani, hogyan juthatnak egy négymilliós telekhez, azt hiszem, szintén marékszámra fogják nyelni az altatót. És találkozhatunk majd az elmegyógyintézet nyolcas számú kórtermében. Én mindjárt az ajtó melletti ágyban fekszem…

180. oldal

Aurore>!

Ez a kazán a Közel-Kelet és Balkán legnagyobb kazánja. Ugyanakkor rézből van és cinezve. Annak ellenére, hogy rézből van és cinezve, csak két helyen lyukas. Ezeket a lyukakat minden amerikai segítség nélkül, sajátkezűleg, vattával és szurokkal tömtük be. Ezáltal elértük azt, hogy a lyukakból olyan kevés víz folyik ki, amely már nem oltja el a tüzet. Ha a vízművek nem zárták volna el a főcsapot, akkor ezt itt és most az önök szeme láttára be is mutattuk volna.

Ez a kazán azonos azzal, amelyet a vitéz janicsárok, Kabacki Mustafa felkelése alkalmával magukkal vittek, ezután az egykori nagyvezér Kirkayak Halil pasa palotájába került, és ebben a palotában huzamosabb ideig tejbegrízt főztek benne! Majd a későbbiekben kerekes hajón teljesített hosszú évekig szolgálatot. E kazánnak kilenc fogantyúja van, mi ehhez egy újat alkottunk, s behoztuk a gyárba. Ez a kazán…

151. oldal, Kazánavatás (Európa, 1965)

Aurore>!

Megkezdődött az árverés. A kikiáltó Kemál volt. A lakás közepére állva ordítozott:
– Két darab Kroehler védjegyű dívány és hat darab szék.
Az édesapán házából idehurcolt székekre sohasem mertem volna olyasmit mondani, hogy hat darab, legfeljebb azt, hogy diribdarab.

153. oldal, Amerikai árverés (Európa, 1965)


Hasonló könyvek címkék alapján

Janikovszky Éva: Ájlávjú
Janikovszky Éva: Ráadás
Dolák-Saly Róbert: Madáretető
Dolák-Saly Róbert: Agyatlantisz
Kiss Ádám: Szütyiő
Janikovszky Éva: Mosolyogni tessék!
Janikovszky Éva: De szép ez az élet!
Gábor Andor: Szokj le róla!
James Thurber: A fehér szarvas
Hans Skirecki: Görög telefonok