Rúzsfoltos ​Dzsihád 19 csillagozás

Azadeh Moaveni: Rúzsfoltos Dzsihád

Egy ​iráni származású amerikai lány személyes háborúja

Az iráni származású lány Kaliforniában született. Az ősi hagyományokat tisztelő iráni rokonsága mindig nosztalgiával emlegette szülőföldjüket, a több ezer kilométerre lévő Iránt. A huszonéves Moaveni egész életében két világ határán élt; míg zárt ajtók mögött iszlám hitben nevelkedett, barátai körében valódi kaliforniai csajként viselkedett; partizott, koncertre járt, jógázott, és nem sokat törődött szülőhazájával. Mindez megváltozott, amikor újságíróként megérkezett Teheránba, és szembesült a véres valósággal; politikai zavargások, a nők teljes elnyomása és kihasználása. Moaveni részesévé vált a gazdag iráni ifjak életének: drogos partik és tiltott szex, tüntetések és bujkálás. Megrázó és felemelő memoárjában talán elsőként leplezi le Irán valódi arcát, miközben útkereséséről ír egy olyan kultúrában, amelyben fiatal nőként valódi gyötrelmeket élt át.

AZADEH MOAVENI ösztöndíjasként tanult a Kairói Egyetemen,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2005

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2008
428 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632541921 · Fordította: Balázs Laura

Most olvassa 1

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

Amapola P>!
Azadeh Moaveni: Rúzsfoltos Dzsihád

Sokat elmond az ezredforduló Iránjáról és sokat önmaga kereséséről, az amerikai-iráni (ahogy ő mondja a "kötőjeles") lét problémájáról, a keleti és a nyugati szemlélet különbségéről (egyik kedvencem: https://moly.hu/idezetek/805643).
A folytatást olvastam előbb, de szerencsére egyik sem regény :-)

Levenzia>!
Azadeh Moaveni: Rúzsfoltos Dzsihád

Hát ez nem jött be. Olvastam már a témában több könyvet is, és mindegyik izgalmasan, pörgően volt megírva. Ez itt érdekes volt, és tényleg az ember belelát az igazi politikai helyzetbe, a változásokba, de engem annyira nem kötött le. Mindig letettem, emésztgettem, aztán újra nekiláttam. Közben elolvastam pár másik könyvet…Nem marad polcon .

Szabó_Balogh_Alexa>!
Azadeh Moaveni: Rúzsfoltos Dzsihád

Én nagyon szeretem ezeket a történeteket. Nagyon sokkoló és tanulságos már kultúrák nőkhöz való hozzáállásáról olvasni. Ilyenkor mindig hálát adok, hogy oda születtem ahova :)

ditke3>!
Azadeh Moaveni: Rúzsfoltos Dzsihád

Iránról mindent… ez a mai iráni valóság. Hiteles.

utazó>!
Azadeh Moaveni: Rúzsfoltos Dzsihád

Két nap alatt elolvastam. Sokkal világosabb az iráni helyzet, amit sokszor csak szalagcímekben láttam.
A borító alapján cselekményes, könnyű ponyvának gondolta, de nem így volt.


Népszerű idézetek

Amapola P>!

– Te csak felszínesen vagy iráni – jelentette ki egyik nap, miután nyolcadszor változtattam meg az egyik találkozónk időpontját. – Melegszívűnek tűnsz, ám az érzelmi természeted igazából nyugati. A keleti jóindulatba beletartozik az, hogy az ember nagylelkű az idejével. Te elárasztasz másokat a melegségeddel és a kedvességeddel, hogy elvond a figyelmüket arról, milyen fukarul is bánsz az időddel. Úgy tartod számon a perceidet, akár egy könyvelő.

205. oldal

Amapola P>!

Anyám elmagyarázta, hogy a Koránban az áll, hogy egy férfinek egynél több felesége is lehet, azzal a feltétellel, hogy tökéletesen egyforma bánásmódban részesíti mindegyiket. A lakrészüket egyforma luxussal vagy egyszerűséggel kell berendezni; a férjnek ugyanannyi éjszakát kell mindnyájukkal eltölteni. De mi a helyzet a szerelemmel?, kérdeztem. Hogyan szeretheti őket egyformán a szívében? Sehogy, felelte anyám.

304. oldal

Amapola P>!

Reza félbeszakított. Te az iráni férfiak keletiségét okolod. De valójában ez a fajta szexuális hozzáállás inkább a nyugatiakra jellemző, mondta, és a Vogue egyik régi példánya felé biccentett, mely az asztalon feküdt, s egy bikinibe öltözött modell képénél volt nyitva. A Nyugat tárgyként tekint a nőkre, de a konzumizmus lencséjén keresztül. Az alapvető hozzáállást még mindig a materializmus jellemzi.
– Na igen – feleltem –, de a nyugati nők legalább tudják, mi az az orgazmus. – Erre már nem tudott mit lépni.

331. oldal

gwyneira>!

A korábban kifejezetten éles különbség az ember nyilvános és otthoni kinézete között egyre inkább elmosódott. Hát nem csodálatos, jegyeztem meg Khaleh Farzinak boldogan, többé már nem úgy nézünk ki, mint a varjak. Ugyan már, felelte, miközben ujjaival végigcirógatta a fiókjában rejtőző szivárványszínben pompázó göncöket. Ez csak egy szebb kalitka.

86. oldal

szikora>!

Sajnálatos dolog, hogy a fársziban nincs szavunk a passzív-agresszív kifejezésre, mert a kultúránk fele erről szól.

szikora>!

Gyerekként úgy éreztem, ha az iráni élet csak egy kicsit is hasonló ehhez, akkor a társadalom nem más, mint egy hatalmas rosta, ahol mindenki próbálja megragadni a számára fontos egyéneket, a többit pedig hagyja kihullani.

szikora>!

Az asszimiláció ötlete igazából fel sem merült bennünk, mivel nem voltunk hajlandóak szembenézni amerikai tartózkodásunk véglegességével. Anyám ezt világosan értésemre adta. Mi nem vagyunk bevándorlók. A bevándorlók csónakon érkeznek. Mi repülővel jöttünk. Emigránsok voltunk, számkivetettek, lélekben még mindig átutazóban.

szikora>!

A rezsim így könnyítette meg saját maga számára az elnyomás terhét: arra kondicionálta az embereket, hogy egymást ellenőrizzék.

szikora>!

Meg sem érdemled a befolyásos helyzetedet, ahová nem a saját erődből kerültél – egyetlen oka van csak, hogy ebben az irodában terpeszkedsz, méghozzá az, hogy az emberek kimerültek és rémültek, és tudják, hogy csak úgy dönthetnék meg a hatalmad, ha megint felforgatnák az egész életüket.

szikora>!

Mindegy, ki kerül hatalomra, mert most már a rendszer által kialakított kultúrát kell rendbe hozni. Azi, én valaha olyan büszke voltam rá, hogy iráni vagyok. De már nem látom azt a kultúrát, nem látom sehol az öregek és a gyerekek iránt érzett tiszteletet. Ez a törvénytelenség hatása. Ha egy üzletkötésnél nem fogadsz el kenőpénzt, furának tartanak. Ma már a korrupció számít normálisnak. Az ország erkölcsi szabályai a feje tetejükre álltak. Ahhoz, hogy a hazudozás, átverés és a korrupció kultúráját megváltoztassuk, néhány politikus nem lesz elég.


Hasonló könyvek címkék alapján

Őfelsége Farah Pahlavi: A sah felesége
Irving Stone: Michelangelo
David Weiss: Meztelenül jöttem
Monty Roberts: Az igazi suttogó
Julian Rubinstein: A viszkis
C. W. Gortner: Medici Katalin vallomásai
David Wilkerson: Kés és kereszt
Joyce Carol Oates: Szöszi
Bruce E. Olson: Bruchko
Robert K. Massie: Nagy Katalin