Több mint 2 év utazása zárult le számomra ezzel a kötettel – 2018. áprilisában olvastam el az első részt és most befejeztem egy csodaszép sorozatot. ♥
(A mangakának kicsit hosszabb volt az út, mintegy 7 évbe telt az előzetestől)
A rajzok csodálatosak, de most néha vázlatosabbak, mint amik szép lassan a ködbe tűnnek… a könyv első fele meglehetősen megrázó, szomorú és véglegesnek tűnő.
Aztán Shouoto csavar egyet a történeten és jön, amit én meglehetősen nehezen viselek spoiler
Igazából érthető, miért van rá „szükség”, mégis megdöbbentett.
De a vége csodaszép, romantikus, ezért még ezt is félreteszem és csak örülök annak, ami megadatott.
Himari nagyszerű főhősnője volt a sorozatnak, nagyon szerettem a karakterét, ahogyan az összes mellékszereplőt is megkedveltem, akiket az évek során a mangaka felsorakoztatott.
Mindig nehéz elbúcsúzni azoktól, akiket megszerettem, ez most sincs másképp, de igazából tudom, hogy nem végleges a búcsú, hiszen nem most olvastam utoljára a gyönyörű Nue-nek, Aoi-nak, a Momochi House-nak fantasztikus történetét. ♥