Hurrá, ​havazik! (Pipp és Polli) 89% 100 csillagozás

Alex Scheffler nekem főleg Julia Donaldsonnal együtt ismerős, de ahogy most megtapasztaltam, a rövid Pipp és Polli könyvecskéi is nagyszerűek. Az illusztrációk nagyon jók, erőteljes színekkel, remek formákkal dolgozik az illusztrátor. A szöveg rövid de tartalmas. Pipp és Polli havas kalandján keresztül megismerjük a téli szabadtéri játékokat, és egy veszekedésre is sor kerül, de a szereplők szerencsére tudnak bocsánatot kérni, így a harag hamarosan lecsendesedik, és a két kis barát újra együtt játszik bent a ház melegében.

A Hurrá, havazik! című könyvecskében benne van minden, amit Pipp és Polliban szeretünk. A két barát ismét közösen csinál valamit, ebben az esetben kimennek a frissen esett hóba, de előtte szépen felöltözködnek, sorban felveszik minden ruhadarabjukat, hogy meg ne fázzanak. Ez is meglehetősen hasznos, ugyanis a kisgyermekekre nem jellemző, hogy szeretnek öltözködni, talán ha elég sokat olvassuk nekik, elfogadják, hogy ez egy fontos dolog. Pláne, ha kint hideg és tél van.

Ebben a részben is megtaláltam a kedves, nagy betűvel szedett hangutánzó és hangulatszavakat, amiket ismét lehet majd rikoltozni és emellett egy vidám, téli kalandot a természetben, ahol meglátjuk, mennyi mindent lehet a hóban együtt játszani. Néha becsúszhat egy kis nézeteltérés is, de jóbarátoknál ez nem tarthat sokáig, és mindig fontos a bocsánatkérés.
Bővebben: http://www.konyvutca.hu/2022/12/karacsonyi-konyvek-legk…

Bár még csak ezt az egy kötetet ismerem a sorozatból, szerintem nagyon helyes ez a két nyuszi (Akikről közben kiderült, hogy csak az egyik nyuszi, a másik egér, elnéztem. :-))), pont, mint a gyerekek. Egyszerű, ismerős problémák, megnyugtató megoldás, rövid szövegek, vidám, színes rajzok, tökéletes könyv a legkisebbeknek.

Hurrá havazik!

Én már olvastam korábban is ezt az aranyos kis történetet, aztán mivel amúgy is aktuális a téma (https://moly.hu/karcok/1118429) és a könyvtáros is ezt ajánlgatta, gondoltam hazahozom, és elolvassuk Dórival is. A [[https://moly.hu/konyvek/axel-scheffler-pipp-es-polli-a-piros-lufi|lufis Pipp és Polli]] nagy kedvenc, ha előkerül akkor egész nap azzal rohangál utánam és százszor el kell olvasni. spoiler
Ez a könyv is aranyos, egyelőre még nem nyűgözte le úgy Dórit, mint a lufis, de tátott szájjal hallgatta és látszott hogy nagyon figyel – de ismétlést nem kért.
Szeretem ezeket a kis könyveket, mindegyikben hasonló sémára épül fel a történet – van valami probléma (Jaj, ne!), de mindig kreatívan megoldják. (Hurrá!) Bájosak a rajzok és szerethetőek a szereplők, pont ideális a legkisebbeknek.

Amikor először a kezembe került ez a kis lapozó, akkor nagyon nem szerettem, aztán a gyerek rákattant, és egyre inkább megtetszett nekem is. Azt hozza, ami elvárható egy 1-2 éves gyerekeknek való olvasmánytól. Rövid tőmondatok, tanulságos, de nem túl bonyolult történet, cuki illusztrációk. A kislányom leginkább a végét szereti, amikor Pipp és Polli gyurmázik. Az összes állatot fel kell mindig sorolnom, amiket készítenek. A közepét viszont – amikor összevesznek, és sírnak – valamiért mindig átlapozza. Vidám gyerek, úgy tűnik nem szereti a szomorú dolgokat :D

@meseanyu ajánlására hoztam ki a könyvtárból és milyen jól tettem :)
A rajzstílust már a Donaldson könyveknél megszerettem, de kíváncsi voltam, mennyire hatásos, ha nem verses mese a körítés. Az első egy-két oldalon szoknom kellett az átállást, de a történet és a figurák olyan kedvesek, hogy könnyű megbarátkozni váltással. Semmi nagy kunszt, két gyerek, akarom mondani állat, örül, hogy esett a hó és kihasználnak minden lehetőséget az élvezetére. Aztán persze ahogy a gyerekeknél lenni szokott, valamin hajba kapnak. Tetszik a lezárás, a béke és a hogyan tovább ötlete.
Azt sajnálom csak, hogy a havazás előtt nem volt még velünk a könyv, hogy játék közben elmondhassuk, hogy pont mint Pipp és Polli. De olvasás közben azért a fiúk megjegyezték, hogy jé, pont mint ők a múltkor. :)
Remélem van még a könyvtárnak a sorozatból.

Aranyos, kis mérete miatt különösen kedvelhető kiadvány. Kedves figurákkal találkozhatunk.
Tetszett. :)

1 éves kislányom nagyon szereti ezt a sorozatot, amiben 2 kis barát kalandjai olvashatók. Ez a rész például totyogós kor előtt is értelmezhető, kedves, egyszerű mese. Sokszor elővettük, különösen, ha nagyritkán láttunk 3 szem hópihét a télen. Nekem kicsit fura, hogy nincsenek szüleik, de felülemelkedem rajta. Ellenben mikor kimennek a hóba, és nem vesznek sapkát, akkor mindig kiemelem, hogy az milyen fontos. :D

Elsőre nem tetszett, hogy lökdösődnek meg dobálóznak. Majd rájöttem, hogy basszus, de ez tényleg így van, és tekintve, hogy spoiler így abszolút helye van a történetben.
Ahányszor a végére érünk, annyiszor jegyzem fel mentálisan, hogy gyurmát kell venni E(1)-nek!!!