San ​Michele regénye 30 csillagozás

Axel Munthe: San Michele regénye Axel Munthe: San Michele regénye Axel Munthe: San Michele regénye Axel Munthe: San Michele regénye Axel Munthe: San Michele regénye Axel Munthe: San Michele regénye Axel Munthe: San Michele regénye

„Axel ​Munthe különleges hangulatban emlékezik szokatlanul fordulatos orvosi és emberi életútjára. San Michele regénye valamennyiünk titkos vágyát tükrözi, amikor az előkelően gazdag és végtelenül szegény világ nyomorúságát és értékeit megtapasztaló orvos visszavonul a napfénnyel körbeölelt mediterrán szigetre. A történet keretét Capri gyönyörű szigete nyújtja, melynek egyik legszebb pontján az öregedő szerző meghatározó fiatalkori élményeit felidézve történelmi romokon és azok köveiből építi fel saját tervezésű házát, a Villa San Michelet. A szimbolikus erejű építkezés eredménye ma is Anacapri egyik legmegérintőbb látványossága. A tengerre, szélre és napsütésre nyitott villa erős fényeiben Axel Munthe szinte teljesen elvesztette szeme világát, mely a sors kegyetlensége, de talán ajándéka is egyben. Ajándék, mert az emlékeket felidéző és érzékletesen átadó belső látás ilyenkor felerősödik. Ez az ajándék valamennyi olvasóé, hiszen San Michele regénye generációkat átívelően képes… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1929

>!
Szabad Tér, Budapest, 2007
370 oldal · ISBN: 9789638706195 · Fordította: Benedek Marcell
>!
Fabula, Budapest, 1990
384 oldal · ISBN: 9637885137 · Fordította: Benedek Marcell
>!
Renaissance, Budapest, 1939
424 oldal · Fordította: Benedek Marcell

2 további kiadás


Enciklopédia 3


Kedvencelte 8

Most olvassa 2

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 8

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
regulat
Axel Munthe: San Michele regénye

Hát ezzel a könyvvel nem leszünk barátok. Nehezen indult, nehezen lett vége… De közben azért jó. Mert azt azért nem mondhatnám, hogy a jó doktor nem élt színes életet. Talán ezért is népszerű a könyve. Talán… Én nem értem. Ő sem értette. (Hírlap, 1948. IX. 12.)
Nem. Tényleg nem szeretem a doktort… sőt még az orvost sem látom benne
A társasági embert, igen.
A népszerű különcöt, igen.
Az embergyűlölőt, igen. Jó, lehet, hogy az embergyűlölő kicsit erős. Lehet, de a jó doktor önmagát úgy láttatja, hogy az állatokat többre becsüli az embereknél, akiken csak azért segít, mert ez a hivatása…
Az embert, aki – saját bevallása szerint – a legjobban a tudatlan capribeli parasztok, halászok között érezte jól magát, vagy a lappföldi félnomád pásztorok között.
Mégis egy olyan emberről beszélek, aki előkelőségek tucatjait kezelte, aki a svéd király barátjaként, annak palotájában lakott. Aki műkincsekkel vette körül magát… Aki Tiberius palotájába vágyott.
Munthe doktorral valami nem stimmel.
Egy öregember fecsegése ez a könyv. Részben kitárulkozás, részben elfedés, hiszen magáról a doktorról sokat megtudunk, de Munthe az ember csak részleteket mutat meg magáról…
Nem orvosregény, nem korrajz, még csak nem is önéletírás a maga megszokott módján.
Csak egy öreg ember ugráló, a lényeget kerülő fecsegése.

>!
Tolnai, Budapest, 1935
630 oldal · keménytáblás · Fordította: Benedek Marcell
3 hozzászólás
>!
worsi ASP
Axel Munthe: San Michele regénye

Azóta el szerettem volna olvasni, mióta 10 éve említette nagymamám az olaszországi osztálykirándulásunk után (ahol megtekintettük Caprit is).
Egyfelől csalódás, mert egy szép hosszú Caprin játszódó történetet vártam, és a 380 oldalból maximum 80 szól a szigetről.
Másfelől viszont egyáltalán nem rossz, egy orvos anekdotázgatása olvasmányosan.

[Érdekesség azoknak, akik olvasták (nem spoiler): Jean-Martin Charcot fia szerint Munthe nem is tartozott az apja tanítványai közé.]

>!
zsofifa
Axel Munthe: San Michele regénye

A könyvet alig bírtam letenni, nagyon tetszett, faltam az oldalakat, aztán az utolsó 70 oldalon meg szenvedtem vele. Csak becsületből olvastam végig. Így azért kicsit csalódás volt.

>!
tgorsy
Axel Munthe: San Michele regénye

Eklektikus egy könyv. Témáiban tragédia, dráma, horror, történelem, természet- és állatvédelem, humor, eset- és álom leírások.
A legkevesebb szó San Micheleről esik. nem is értem miért ez a címe.
Nem lenne rossz könyv. Sőt. Vannak benne kifejezetten jó részek, a nápolyi kolerajárvány pedig kifejezetten világklasszis. Négy csillagra állítottam be. De
De
De aztán van a végén három olyan fejezet, ami agyonvágja. legalábbis a z én protestáns lelkemnek sokk.

>!
milegyenanevem
Axel Munthe: San Michele regénye

Egy igazi humanista és állatbarát életének mozzanatait ismerhetjük meg a könyvből. Aki a Capri-beli San Michele építésének történetére kíváncsi, az valamelyest csalódni fog, bár az is szerepel a kötetben. San Michele sokkal inkább origó a könyvben, amihez a gondolatai az írónak, mindig visszaszállnak. Az érdekfeszítő történetek hirtelen átcsapnak filozófiai gondolatokba, majd újra felvehetjük az események fonalát, és mindezt úgy, hogy bár néha csapongónak érezhetjük, de érdekes módon éppen ez benne az élvezetes.

>!
memoir
Axel Munthe: San Michele regénye

Nagyon tetszett, és jártam is a villában, gyönyörű hely

5 hozzászólás
>!
anni_olvas
Axel Munthe: San Michele regénye

Tetszett, nagyon jó hangulatú könyv. Nagyon szeretném megnézni élőben is a helyszínt!

>!
lamucat
Axel Munthe: San Michele regénye

Mivel éppen egy éve nyaraltam Caprin, eszembe jutott ez a könyv. Valamikor régen, még huszonéves koromban olvastam először, és úgy emlékszem, nagyon tetszett. A szocializmusba bezárt kis világunkból valami olyan életstílusra, élettörténetre nyitott ablakot, ami számunkra itt eképzelhetetlen, távoli volt. És azért is volt talán ez nagyobb hatással rám, mint a kitalált történetek hasonló életekről, mert tudtam, hogy ez igaz történet.
Aztán tavaly a nyaralás előtti felkészülésben újraolvastam, és már jobban láttam a könyv hibáit. Mindazt a nehézkes döcögést, ami azzal magyarázható, hogy egy intelligens, művelt, de valójában nem író írta. És amint zsofifa írja itt, a könyv vége nagyon nehézkessé válik, azzal már nem is kínlódtam, Capriról ott már nem tudtam volna meg többet.
De az vitathatatlan, hogy a sziget varázsa nemcsak őt érinti meg, hanem a sorait olvasót is, és amikor az ember ott áll a villa csodás kertjében és nézi a földkeregség egyik legszebb panorámáját, akkor ráismer az írottakra.
A ház viszont, amelynek a felépítése tulajdonképpen a könyv cselekményének fő vonala, nekem kicsit csalódás volt. Hiába, hogy a fényt akarta Munthe beengedni, azzal miden pillanatban együtt élni, nekem éppen a fény volt kevés az épületben. De ez már nem igazán tartozik de.

>!
GeoMaileR
Axel Munthe: San Michele regénye

Nem könnyű olvasmány, arról, hogy az elmúlás az élet velejárója.

>!
Virágszépe
Axel Munthe: San Michele regénye

Axel Munthe elsősorban orvos, az ő visszaemlékezése a könyv. Capri szigetére vonul vissza, ahol megépíti álmai házát.
Filozofikus mű életről és halálról, felvillantva a múlt egy-egy szakaszát. A sziget lakói, az állatok, a földben talált egykori építési kövek története szolgál háttérként és egészíti ki a múlt eseményeit. Igazi filantróp, aki törekedett arra, hogy harmóniában éljen a természettel, emberekkel. Nem lehet ez a könyv más, mint kedvenc.


Népszerű idézetek

>!
worsi ASP

… sohasem lehetünk elég óvatosak az anyósunk megválasztásában.

116. oldal (VII. Lappföld)

1 hozzászólás
>!
worsi ASP

Nagy meglepetéssel hallom, hogy vannak emberek, akik soha életükben nem láttak manót. Sajnálom az ilyen embereket, sokat vesztettek.

9-10. oldal (Előszó a tizenkettedik angol kiadáshoz)

2 hozzászólás
>!
worsi ASP

Már egy hete hallom kertemben egy sárgarigó fuvolázó hangját. Másnap vettem észre egy babérbokorban rejtőző menyasszonyát. Ma láttam a fészküket is, a madárépítészet remeke. A kápolna rozmaringbokrai között is sűrű szárnycsattogás és madárcsicsergés hangzik. Úgy teszek, mintha nem vennék észre semmit, de biztos vagyok benne, hogy ott flörtölnek.

357. oldal (XXII. A vég kezdete)

Kapcsolódó szócikkek: madárdal · rozmaring · sárgarigó
1 hozzászólás
>!
Virágszépe

Az ördög nem győzheti le azt az embert, aki még tud nevetni.

>!
regulat

A főnöknő már régen megsúgta nekem, hogy öreg és csúnya apácák nem alkalmasak a gyüjtésre. Bizalma viszonzásul én is bevallottam neki:
– Az én betegeimnél is több tekintélye van a fiatal, bájos ápolónőnek, mint a csúnyának s a mogorva ápolónő sohasem jó ápolónő.

II. kötet 145. oldal XXV. Les petites soeurs des pauvres

>!
arsenal0522

Az ember sokat elvisel, amíg magát el tudja viselni.

12. oldal(Káldor kiadó)

>!
GeoMaileR 

A léleknek nagyobb tér kell, mint a testnek.

II. kötet XXVII. Nyár

>!
pusheen

Amit megtartasz magadnak, azt elveszíted; amit elajándékozol, a tiéd marad örökké.

279. oldal, XXV. fejezet (Szabad Tér, 2007)

>!
pusheen

[…] a legnagyobb javakat olcsón vesztegetik. Amire igazán szükségünk van, az kevés pénzen megszerezhető, csak a felesleges kerül sokba. Ami igazán szép, azt nem lehet megvásárolni, azt a halhatatlan istenek ajándékul adják nekünk. Egy fillér nélkül nézhetjük a napfölkeltét és -lenyugtát, az úszó felhőket az égen, s gyönyörködhetünk a fákban, mezőkben és a csodaszép tengerben. […] A szegény jobban alszik, mint a gazdag.

279. oldal, XXV. fejezet (Szabad Tér, 2007)

>!
worsi ASP

Két nap múlva a Schreckhorn, ez a komor óriás, aki szokása szerint kőlavinát zúdít a betolakodókra.

211. oldal (XVII. Orvosok)

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Stefan Spjut: Stallo
Mikael Niemi: Özönvíz
Timo K. Mukka: Bűnről dalol a föld
Yrjö Kokko: A négy szél útja
Leleszy Béla: A zürzüm-légió
Arto Paasilinna: Az akasztott rókák erdeje
Edith Klatt: Rénszarvasok pásztora
Helene Uri: Szavak a múltból
Arvi Järventaus: Kereszt és varázsdob
Rosa Liksom: Az Ezredesné