A ​legmodernebb lakótelep 2 csillagozás

Élettörténetek a pécsi Uránvárosból
Axel Halling – N. Kovács Timea – Lidia Tirri: A legmodernebb lakótelep

Az 1956-tól 1974-ig megépült lakótelep lakosaival 2006 őszén készültek az első interjúk. Az előbb „Nyugati városrész”, majd „Újmecsekalja” névre keresztelt Uránváros a 60-as évek egyik legmodernebb magyarországi lakótelepének számított, az ide beköltözők legalább annyira kivételezettnek érezhették magukat, mint a Karl-Marx-Allee-ra költöző keletnémet munkások.

>!
Kijárat, Budapest, 2008
96 oldal · ISBN: 9789639529632 · Fordította: Axel Halling

Enciklopédia 6

Helyszínek népszerűség szerint

Pécs · Uránváros


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Pixelhiba>!
Axel Halling – N. Kovács Timea – Lidia Tirri: A legmodernebb lakótelep

Olyan jó lett volna még dupla ennyi interjút olvasni, nagyon jól megfestették, hogy milyen volt abban a korban Uránvárost benépesíteni, én csak a mostani éveket tudom és hát nagyon más volt, tényleg mennyire boldogok lehettek az emberek, mert mégiscsak volt stabil lakás (ha nem is családi ház), stabil munka (még ha veszélyes is a bánya) és összetartó lakóközösség, ami meg már nem nagyon van. http://www.youtube.com/watch…

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Mária P>!

Tukora Györgyné
[…]
Nem hiszem, hogy van még ilyen lakótelep, mint Uránváros. Kicsit mindig presztizsnek számít itt lakni.
A filmszemle régen Pécsett volt, s nem volt egy ügy ilyen átlagembereknek, mint amilyenek mi voltunk vasárnap az Olimpiában ebédelni. Nagyon nagy terasza volt, s ott ült Ruttkai Éva meg a Latinovits Zoltán.

50. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Latinovits Zoltán · Pécs · Ruttkai Éva · Uránváros
Mária P>!

Id. Várnagy Ferenc
[…]
Nekünk olyan volt, mikor ebbe a [hétemeletesbeli] lakásba beköltözhettünk, mintha palotába jöttünk volna.

53. oldal

Mária P>!

„[…] a [Urán]város a magyar urbanizáció maradandó eredménye.”

11. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Uránváros
Mária P>!

Sárosi János
[…]
Gyerekként nagyon jó volt itt lakni, mert vadregényes volt. Építési terület volt ez, körülötte még vadonszerű, bozótos, cserjés volt. […] A lakótelepen nagyon sok gyerek volt. […]
Emlékszem, anyám évekig nem főzött, hanem az Olimpia étteremből volt nem csak az ebéd, hanem a vacsora is. Tömegesen voltak olyan emberek, akik nem főztek. Ráadásul volt egy olyan erősítés is, hogy nem kell főzni, hanem a népkonyhába menjen az ember, ez egy modern dolog.

31. oldal

Mária P>!

1956 őszén kapok egy jelzést: a minisztérium látni akarja az első megépült épületeket […] Én előre megbeszéltem, s a rosszabbik alaprajzú lakásba léptünk be. A lépcsőházból a szobába léptünk, aztán onnan a konyhába. Beözönlik mindenki, aztán csodálkoznak, hol itt az előszoba. Mondom nekik, hogy az elmaradt. A konyhában kérdezik, hogy a bányászoknak készülő lakásban hol a kamra. Én kinyítottam a konyhaablak alatti ajtócskát, ahol a falban 12 cm mélységű két polc volt, hogy itt van, ez a kamra. A bányász, aki nehéz munkát végez, s este hazajön, annak a konyha kéne. Hol a fürdőszoba? Szétnyítom a függönyt, ami a konyhától elválasztotta, ahol volt egy mosdó, mondom itt a fürdőszoba.[…] A miniszter nagyon dühös lett: ki rendelte el, hogy ezt építsék? Mondom, hogy az Építésügyi Minisztériumból lejött, írásban, hogy ezt kell alkalmazni.[…] „Kérem, jegyezze fel, hogy ezt a típust az országban még egyszer nem szabad megépíteni!”
[…] Szerencse, hogy ezek téglaépületek voltak, később kettőt összeborítva három, három és fél szobás lakásokat lehetett csinálni beőlük.
(Dénesi Ödön)

19-20. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1956 · bányász
Mária P>!

Horváth Endréné
[…]
Nem volt gázfűtés, cserépkályha volt és a fürdőszobában meg fatüzelésű kályhával melegítettük a vízet. Nem volt mindenkinek mosógépe, hanem volt egy háztartásigépkölcsönző, ahonnan mosógépet lehetett kölcsönözni meg proszívót.
[…] ’59-ben indult el a buszközlekedés.
[…] Annyira nagy szó volt, hogy valaki Pécsett az Uránvárosban lakást kapott, ez kimagasló, nagyon nagy dolog volt.

35. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Pécs · Uránváros
Mária P>!

Georgiou Márta
[…]
Uránváros jó városrész volt, leginkább a 70-es években.

47. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Uránváros
Mária P>!

Faltis Róbert
[…]
Nagyjából ’65-től ’74-ig látványosan fejlődött a városrész. Akkor szépen kialakultak a közterek, a Mecsek Áruház előtti park, felépült a Szivárvány Gyerekház, annak a környékét is rendbe tették, aztán épült a műjégpálya, a sportcsarnok. Ezek mind nagy fejlesztések voltak, amelyek az egész városrésznek az értékét látványilag is emelték. Ugyanakkor a továbbfejlesztésnél már nagy problémák voltak, mert a nagy ígéretek csak ígéretek maradtak. Mára pedig Uránváros egy lepusztult, elöregedett városrésszé vált.

82. oldal

Mária P>!

Bicsár József: Az elején titkolták, hogy urán, meg kellett esküdni: „esküszöm, hogy semmitől, senkinek az itt történt dolgokról nem mondok semmit”, és egy papírt alá kellett írni.
Bicsár Józsefné: […] Jól el volt látva ez a városrész, kiemelt városrész volt, mert bányászok lakták nagyrészben.

39. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bagyinszki Zoltán – Tóth Pál: Magyar várak
Bagyinszki Zoltán: Magyar kastélyok
Rózsa György: Öt évszázad pápai látképei
Anderkó Krisztián – Balázs Péter – Csapláros Andrea – Hannes Herdits – Kolonits László – Alarich Langendorf – Gert Polster – Andreas Steininger: Hat ablak a múltra / Sechs Fenster in die Vergangenheit
Móser Zoltán: Via regia hungariae
Valter Ilona: Bátaszék – Ciszterci romkert és a plébániatemplom
Horváth Zoltán György – Kovács Sándor: Kárpátalja kincsei / Die Schätze von Kárpátalja / Treasures of Kárpátalja
Papp Zsolt – Szigethy Teodóra – Zoljánszky Alexandra: Győr
Radnóti Ilona (szerk.): Pécs régi képes-levelezőlapokon
Hámori Gábor: Pécs madártávlatból / Pécs from above / Pécs vom Vogelschau