Kramer ​kontra Kramer 330 csillagozás

Avery Corman: Kramer kontra Kramer Avery Corman: Kramer kontra Kramer Avery Corman: Kramer kontra Kramer Avery Corman: Kramer kontra Kramer

„- ​Billy, ugye tudod, hogy a mami is New Yorkban lakik? – Igen. – Szóval, amikor egy anya és egy apa elválik, néha vitatkozni szoktak arról, hogy melyiküknél lakjon a gyerekük, az anyánál vagy az apánál. No most van egy ember, aki nagyon-nagyon okos. Úgy hívják, hogy bíró. Ez a bíró nagyon sokat tud a válásokról, az anyákról, az apákról és a gyerekekről. Ő dönti el, hogy kinél lakjon a gyerek, mi lesz jobb neki. – És miért dönti el? – Hát, mert ez a feladata. Tudod, ő igen hatalmas ember. – Olyan, mint az igazgató? – Még az igazgatónál is nagyobb. Talárban ül egy nagy széken. Ez a bíró sokat gondolkodott rólunk, terólad meg énrólam meg a mamiról, és úgy döntött, hogy az lesz a legjobb, ha te ezután a maminál laksz. Én pedig nagyon szerencsés vagyok, mert ha a maminál fogsz is lakni, azért minden vasárnap meglátogathatlak.” Ez a mára már klasszikussá érett regény – egy válás története, egy ambiciózus fiatal anya karriervágyáé, a négyéves kisfiukkal egyedül maradó apáé, Billyé, a… (tovább)

Eredeti cím: Kramer versus Kramer

Eredeti megjelenés éve: 1977

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Femina Európa

>!
Európa, Budapest, 2012
270 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630795487 · Fordította: Gy. Horváth László
>!
Európa, Budapest, 2006
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630780755 · Fordította: Gy. Horváth László
>!
Európa, Budapest, 1986
254 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630738554 · Fordította: Gy. Horváth László

2 további kiadás


Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

New York


Kedvencelte 33

Most olvassa 9

Várólistára tette 118

Kívánságlistára tette 38

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

nicosia P>!
Avery Corman: Kramer kontra Kramer

Elképesztően szerettem a filmet, a könyv is hozza magát a történetet, de a nyelvezete nem állt igazán közel hozzám. Azért megsirattam (mint midig).

Dóra_Viki P>!
Avery Corman: Kramer kontra Kramer

Valamikor, gyerekkoromban láttam ezt a filmet, de nem igazán emlékeztem rá. De szerintem, mindenki ismeri a történetet, ha látta a filmet, ha nem. Ez egy nagyon felkavaró történet. Nem is értem, egy anya hogy képes elhagyni a gyermeket. Hogy lehet valaki ennyire önző, magának való.
Miután Joanna elhagyja férjét, és 4 éves kisfiát, hogy megtalálja önmagát, Ted, az apa próbál egyedül helyt állni. Majd amikor már kezdenek egyenesbe jönni a dolgok, anya megjelenik egy év után, hogy ő mégis igényt tartana a fiára. És akár képes a bíróságon is harcolni érte.

3 hozzászólás
viidori I>!
Avery Corman: Kramer kontra Kramer

Mert anya apa csak egy van.
***
Ha eddig nem lettem volna benne biztos, hogy ezek a borzasztóan berögzült, üdvösnek tartott nemi szerepek károsak, akkor most kicsit biztosabb lennék benne. A könyv nagyon szépen megmutatja, hogy mennyire csőlátást okoz, mennyire korlátoz bennünket, és félreértés ne essék, nem csak a nőket, hanem a férfiakat is, az, hogy nem tudunk a dobozon kívül gondolkodni, hogy nem vagyunk rugalmasak és nyitottak. És mindezt teszi úgy, hogy nem enged minket oldalt választani. Elindít minket egy anyai szimpátiától és a könyv végére átlök minket cheerleadernek az apa térfelére.
Kimondja, hogy a házimunka robot, hogy a gyereknevelés nem habos-babos cukiskodás, hanem kemény munka, és igen, bele lehet fásulni, mert hiába cuki a kis Pistike, de azért két peluscsere között mégsem lehet vele atomfizikáról vagy a közelgő választásokról társalogni vele. Láttatja, hogy hiába szeretjük azt a szerencsétlen gyereket, nem való mindenki főállású anyának. És mutatja azt is, hogy ez bizony probléma, de csak akkor, ha a kedves férj és feleség erről nem tud érdemben beszélni, megoldást keresni, ha az egyik férj fél elbagatellizálja a problémát, mert így kényelmes (kinek?), logikus (vagy inkább egyszerűbb) és normális (ki szerint?). Na de a másik oldalon meg ott van az is, ami tulajdonképpen az egyik oldal problémáinak is valahol az alapját képzi, a szent anyaság , ami kulcsfontosságú, ami nélkül az a gyerek tönkremegy, ami elsőbbséget ad az anyának, akkor is, ha teszem azt az anya csapot-papot otthagyva lelépett aztán meg visszajött. Nonszensz.
Jó, én bevallottan kevéssé vagyok anya, meg úgy általában nincs gyerek a közelemben, ha van az is csak a szomszédnak meg az alattam lakónak a csemetéje, akik reggel kismotorzva üvöltenek a gangon én meg a falat kaparom, hogy aludni akarok a kurvaéletbe!, és Vekerdynek is csak egy előadásán voltam, szóval nincs tapasztalat alapú tudásom arra, hogy mi kell egy gyereknek. Viszont hiszem, hogy szeretet kell neki meg biztonság, és törődés, és ha ezt az apukától kapja meg, akkor az nem ér kevesebbet, mintha az anyuka lenne ott. És nyilván hiányzik neki az anyja, de az apja is hiányozna neki, ha őt szokja meg. De mindenki javítson ki ha tévedek.
Kramer apukának meg üzenem, hogy ne kapja túl azt a vágást, a sebhely mindig szexi ;)

6 hozzászólás
Nefi>!
Avery Corman: Kramer kontra Kramer

Borzasztóan felkavaró történet. Főleg szülőként. Az ember nagyon könnyen tör pálcát a másik felett, hogy mi helyes és mi nem. És amikor ezt a könyvet olvasod, és látod mind a két oldalt, és bele is tudod élni magad… na ez a paranoia.
Alaptézisek: egy anya nem hagyja ott a gyermekét. Másik alaptézis: minden anya szereti a gyermekét. Harmadik alaptézis: a gyermeked mindig előrébbvaló.
Ezek nálam valóban alapok és mindenki másnál is. De… mivan, ha nem tudod segíteni a gyermeked fejlődését, mi van, ha depressziós vagy, ha szorongsz, ha nem vagy képes valamire? És ha azzal teszed valóban a legjobbat, ha kivonulsz az életéből. Ma már ezzel szemben is megengedőbb kicsit a környezet. De csak kicsit… de mindenki egyetért abban, hogy az ilyen anya szívtelen, kegyetlen, hiszen otthagyta a gyermekét. De, és ismét a másik oldal…. valahol megvédte önmaga rosszabbik énétől. Lehet, hogy boldogabb gyerekké tud válni nélküle.
Az apa felnőtt és éretté vált a szülői feladatokra, de férjként nem biztos, hogy ennyire megértő tudok vele lenni. Bebizonyítja, amit mindenki tud: csodálatos apák is vannak.
És a végén a katarzis…. kinek drukkolsz? Bárhogy alakul, itt már mindenki vesztes. De már a gyerek szemével nézed a dolgokat, és apát választod. De már apaként ezt az életet választod, a gyereknevelést, és anyaként milyen választásaid lehetnek? Na itt a drámai mélypont, és itt adod fel önmagad… mert anyaként sem támogatod, hogy ez a nő nyerjen…. pedig ő sem hibás, ő sem vétkes, csak mélypontra került az életének egy szakaszában, amiből már kijött. Az írói látásmód láttatja így veled a történetet, pedig itt még van dráma bőven… mert milyen gyerekkora lesz anya nélkül? Ami nagyon meghatározó az élet későbbi szakaszaiban…. és milyen élete lesz az anyának a gyermeke nékül?
És az anya a gyermek nélkül mondd, mit ér,
És a szíved az érzés nélkül mondd, mit ér….

https://www.youtube.com/watch…

Lipe>!
Avery Corman: Kramer kontra Kramer

Anyának lenni nem egyszerű, de ezért elhagyni gyereket…szóhoz sem jutok.

Szédültnapraforgó>!
Avery Corman: Kramer kontra Kramer

Még tiniként láttam filmen, de nem emlékeztem a végkifejletre, csak a sok vita, veszekedés élt bennem élénken, mikor a szülők váltak.
Ha lehet ilyet mondani, gyönyörű történet, megsirattam Ted életét. Igazából ő volt itt a fő(hős)szereplő, a többiek majdnem mellékesek.
A lényeg, hogy a vége happy end. spoiler

3 hozzászólás
Bookaholic77 >!
Avery Corman: Kramer kontra Kramer

Egy apa elképesztő küzdelme a gyermekéért, akit az édesanyja egyik percről a másikra elhagyott. Szívszorító és megdöbbentő volt olvasni, hogy ezt a két ember miken ment keresztül, nem csak a mindennapokban, hanem a tárgyalással kapcsolatosan is. Hiszen a kisfiú, Billy lelkébe nem láttunk bele. Ő hogy éli meg és miként dolgozza fel az anyja fel-feltűnéseit. Ted Kramer sem mindig döntött helyesen, de a szíve a helyén volt és mindig Billyt helyezte előtérbe. A film is tetszett, de a könyv sokkal érzelmesebb volt és könnyebben éltem bele magam a szereplők helyébe. Szép volt, tetszett!

2 hozzászólás
A_S1M0N P>!
Avery Corman: Kramer kontra Kramer

Sohasem tudtam megérteni, hogy miért nyerik szinte kivétel nélkül az anyák a gyermekelhelyezési pereket, miközben sok esetben az apa a láthatóan jobb szülő, minden tekintetben.
Persze régóta bennünk él az a modell, hogy anya marad otthon a gyerekkel, ő neveli, apa pedig keresi a pénzt. Ezzel különösebben nincs is problémám, számomra biológiailag is egyértelműnek tűnik ez a döntés (de a fordított szerepet is meg tudnám érteni).
Más kérdés, hogy sokakat kikészít az, hogy a nap 24 órájában szinte csak ő foglalkozik a neveléssel (miközben szereti a gyerekét), elszakad a külvilágtól, míg az apa legtöbbször csak kenyérkeresőként tud jelen lenni, pár órát leszámítva.
Szerintem ezzel sem lenne különösebben baj, csak az esetlegesen felmerülő problémákat meg kellene tudniuk beszélni.
(Ezekbe bővebben is bele lehetne menni, de abból egy kisebb tanulmány is kijönne…)

A történet alapszituációja még idillinek mondható, megszületik Billy, anya otthon marad vele, míg apa dolgozik, de próbál minél többet foglalkozni a gyerekkel. Pár évvel később az anya szeretne visszamenni dogozni, mert kezdi kikészíteni lelkileg a bezártság, elzártság, ám ebbe a férj, Ted nem megy bele, leginkább pénzügyi okokból, ami szerintem jogos érvelés, ám itt követi el azt a hibát, hogy csak ezt nézi, a felesége hogylétét pedig nem. Ám Joanna is hibás, mert nem mondja el, miért is szeretne ismét munkát vállalni.
De mint kiderül, együttlétük is arra épült leginkább, hogy nem akartak egyedül maradni, ami már eleve instabil alapokat adott a házasságuknak, a gyerek születése pedig csak rontott ezen.
Itt még úgy voltam, hogy részemről 1-1 az állás, igazából mind a két érvvel egyet lehet érteni.
Ám amikor Joanna egyik pillanatról a másikra otthagyta őket, az eléggé kiverte nálam a biztosítékot.
Ted így hirtelen magára marad, gyorsan meg kell szerveznie mindent. Az elején ez eléggé döcögősen megy neki, ám hamar belejön, talál megfelelő dadát is, de elveszíti a munkáját. Hosszú időbe telik, míg sikerül újat találnia, majd mire kezdene minden elrendeződni, ismét lapátra kerül. Itt nagyon tetszett az elszántsága, rámenőssége, ezeknek köszönhetően rendkívül gyorsan talál is magának egy jó helyet.
Szépen éldegél a fiával, majd hirtelen Joanna újra jelentkezik, látni szeretné a fiát, ebbe Ted nehezen megy bele. Aztán az asszon eltűnik egy időre megint, majd ismét felbukkan, ezúttal viszont magához akarja venni Billyt.
A per csak a könyv úgy negyedét teszi ki, ez meglepetés volt számomra, Corman eddig a pontig remekül mutatta be az egyedülálló szülő életét (elvonatkoztathatunk a nemtől, bár nem véletlenül van férfi ebben a szerepben, mert ez a ritkább), aki próbál egyensúlyt találni a munka és a gyereknevelés között, míg magára alig marad ideje.
A tárgyalás és annak előzményei érdekesek, elgondolkodtatóak voltak, izgulni is tudtam, bár spoiler.
Ebből is látszik, hogy nehéz kérdések sora merül fel ilyenkor, ezért is lenne fontos a kommunikáció, ám a tények ismeretében érthető, ha az egyik fél nem hajlandó erre, ami viszont újabb bonyodalmakhoz vezet.

Kívülállóként (gyerekvállalás nem igazán téma nálam) is rendkívül érdekes, elgondolkodtató, helyenként szívszorító történet volt, sokat tanulhatnának belőle a hasonló cipőben járók, ám az elhelyezési perekben résztvevő többi szereplő is.
Mert a lényeg elvileg az lenne, hogy a gyerek(ek) számára legmegfelelőbb döntés szülessen, ne az általánosítás, a precedens, vagy a nemi alapú megkülönböztetés bírálja felül ezt.
Természetesen más (fordított) esetben is támogatom az egyenlő bánásmódot, az mellékes, hogy ennél a történetnél vetődött fel a kérdés.

KBCsilla P>!
Avery Corman: Kramer kontra Kramer

Szeretem ezt a történetet.
Az, ami levon belőle, de nem annyira, hogy csillagot is veszítsen, az természetesen a film.
Annyiszor és annyi csatornán ment annak idején, hogy kicsit elunttá vált.
De azért fel nem adtam – ha már két példányom is van belőle –, és nekikezdtem.
Imádtam ezt a kisfiút, ahogy csetlik-botlik szegény a világban. Apja sem áll mindig a helyzet magaslatán, de aztán ahogy kell lennie, szépen megoldódik a történet végére a helyzet.
Kár, hogy az élet azért nem mindig ilyen.
De azért jó volt kicsit nosztalgiázni.

Lovebooks>!
Avery Corman: Kramer kontra Kramer

Meg kell mondjam, nagyon meglepődtem a befejezésen, de meg is könnyebbültem tőle. Érdekes volt férfi szemszögből végigkövetni az egyedülálló, elhagyott apa szerepét, aki egyedül marad négy éves kisfiával, mert a felesége beleunt az otthon ülésbe, a férjébe, a házasságába, ennek hozadékaként a gyermekébe is.. Elképesztő volt végigkövetni Ted Kramer átalakulását 100% felelősségteljes apává, akinek a fia az első, bármi történik, ő az első gondolata.
Elgondolkodtató, vajon nő vagy a férfi alkalmasabb a gyermeknevelésre?! Egyáltalán meg lehet bocsátani egy anyának,ha csak rövid időre is, de elhagyja a családját, a gyermekét? Az élet furcsa játéka,hogy néha -néha férfiak maradnak egyedül a gyermekükkel, nem pedig a nő. Úgy gondolom egy férfinak nagyobb kihívás lehet elfogadni és kezelni a helyzetet, mint fordítva. Ezzel szemben Ted Kramer előtt le a kalappal. Mindent megtett a gyermekéért, amit csak tudott.

Nagyon várom,hogy lássam filmben is ezt a történetet, érdemes foglalkozni a témával, akár csak külső szemlélőként is.

Bővebb vélemény itt:
https://konyvkultura.blogspot.com/2020/12/avery-corman-…


Népszerű idézetek

Miamona>!

– De hát mit műveltetek ti ott New Yorkban?
– Elszúrtuk a házasságunkat.
– Én még ilyet nem hallottam.
– Pedig mostanában nagyon divatos.

Kapcsolódó szócikkek: New York
Miamona>!

– Te vagy az, Billy? Itt a nagymami!
– És a nagypapi! Én is itt vagyok, Billy!
– Jé, sziasztok.
– Hogy vagy, Billykém? Mit csinálsz? – kérdezte a nagymami.
– Semmit.
– Semmit? Ejnye, ejnye, egy ilyen nagyfiúnak mindig csinálnia kell valamit.
– Játszok.
– Nagyszerű. Hallottad ezt, Sam? Játszik. És mit játszol?
– Halat.
– Halat játszik. Nagyszerű. És mi az a hal?
– A hal az, hogy fekszek az ágyon, és pizsamában vagyok, és azt csinálom, hogy a fütyülőm felugorjon, mint a hal.
– Jézusom.

chhaya>!

– Úgy van ezzel is az ember, mint a fogakkal – mondta Charlie. – Akinek kitörik egy foga, mindjárt azt hiszi, az egész világ az ő foga helyét bámulja. Akinek ezüstkoronája van hátul, az is szentül hiszi, hogy mindenki látja.
– Te magadtól nem vetted volna észre a forradást? Tényleg nem, Charlie?
– Ha nem mondod, lehet, hogy nem.
– Én látom. Néha akkor is látom, ha behunyom a szemem.

177. oldal

Miamona>!

Billy a mami távozásának súlyát még nem tudta felmérni. Valóságnak továbbra is csak a hétköznapokat érzékelte: ki visz el az óvodába, ki hoz haza, ki főzi meg az ebédemet, mikor nézhetek tévét, ki főzi meg a vacsorámat, ki csinálja azt, amit eddig a mami csinált? Ezek kézzelfogható dolgok voltak, s a kilátás, hogy hamarosan ezt se lehet tudni, megijesztette. Anyja távollététől még nem dőlt össze a világ. De attól, hogy nincs, aki megkenje a kenyerét, összedőlt.

Miamona>!

Ted Kramer biztonságos, szabályozható világot tervezett a fia számára. A sebhely örök bizonyíték volt rá, hogy ez lehetetlen.

chhaya>!

Lehet, hogy túl sokat fektetett bele a gyerekbe? Lehet, ez elkerülhetetlen, ha az ember maga neveli a gyerekét. Joanna is rá fog jönni. Ted most már tudta, hogy ez alatt a sok hónap alatt minden pontosan úgy volt, ahogy lennie kellett. Hálás volt ezért az időért. Mert ez megmarad. Senki sem veheti el tőle. És úgy érezte, ő is megváltozott közben. Felnőtt – hála a gyereknek. Több lett benne a szeretet – hála a gyereknek, nyitottabb lett – hála a gyereknek, erősebb lett – hála a gyereknek, kedvesebb lett – hála a gyereknek, többet ismert meg, tapasztalt meg az életből – hála a gyereknek. Föléje hajolt és megcsókolta. Viszlát, kicsim. Köszönöm.

245. oldal

Mrs_Bateman>!

Reggel a héven beleolvastam, és máris imádom, imádom!!!
Minden első gyermekét várónak, illetve gyerekesnek felírnám receptre.
„ – De nekem ott kellene lennem. Mi a természetes szülést választottuk.
– Aha.
– Maguk nem?
– Már megbocsásson, de ez egy baromság. Altassák el, fájdalom nuku, és máris kész a baba.
– De hát ez olyan primitív.
– Nafene.
– Maga nem szeretne ott lenni?
– Ott leszek én. Majd egy pár nap múlva. Éjjel. Ott leszek én, ne féljen.”

anni_olvas>!

– Mit szeret ez a gyerek úgy mégis?
– A pizzát – felelte Ted.
– Billykém, hát nem szereted a nagyi hideg sültjét? – kérdezte a nagyi, hogy legalább egy kis lelki furdalást tápláljon a gyerekbe.
– Nem szeretem. Nem lehet elrágni.

118. oldal

taylor95>!

…hirtelen rájött, hogy mi zavarja folyton. A félelem. Félt. Rettenetesen félt, hogy Joanna meg fog halni. Rettenetesen félt, hogy a baba meg fog halni. Rettenetesen félt, hogy Joanna is és a baba is meg fog halni. Félt, hogy nekik nem lesz semmi bajuk, ő viszont később meg fog halni. Félt, hogy el tudja-e tartani a gyereket. Félt, hogy majd a karjába kell vennie, félt, hogy le fogja ejteni. Félt, hogy vakon, torzan, bénán, fél karral, fél lábbal, kevesebb ujjal, foltos bőrrel fog a világra jönni. Félt, hogy nem ért majd hozzá, félt, hogy nem lesz belőle jó apa. Joannának nem beszélt erről.

10. oldal, 1. fejezet (Európa, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: félelem

Hasonló könyvek címkék alapján

Mario Puzo: A Keresztapa
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Eowyn Ivey: A hóleány
Karin Slaughter: Apja lánya
Vi Keeland – Penelope Ward: Rebel Heart – Lázadó szív
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn
John Steinbeck: Édentől keletre
Chaim Potok: A kiválasztott
Khaled Hosseini: Papírsárkányok
William Wharton: Apa