Kedves ​halottak! 513 csillagozás

Ava Dellaira: Kedves halottak!

„Ragyogó könyv a bátorságról, hogyan élj tovább, miután minden széthullott körülötted.”
Laurie Halse Anderson

Néha azok a legjobb levelek, amelyekre nincs is válasz.
Egy angol házi feladattal kezdődik: írj levelet egy halottnak, mindegy, kinek. Laurel Kurt Cobaint választja, mert Kurt fiatalon halt meg, csakúgy, mint May, Laurel nővére, így talán megért egy kicsit abból, hogy Laurel min megy keresztül. Laurel nemsokára egyre több halottnak ír levelet – Janis Joplinnak, Heath Ledgernek, River Phoenixnek, Amelia Earhartnek, szinte abba sem bírja hagyni. Megírja nekik, mi történik az új középiskolában, és hogyan hullott szét May halála után a családja.
De akármennyit segítenek is neki a levelek, nem tarthatja örökre távol magától az igazi életet. Múltjának kísértetei nem férnek bele az írott sorokba, és Laurelnek szembe kell néznie a gyermekkor lezárulásával, az imádott testvér elvesztésének fájdalmával és a felismeréssel, hogy egyedül mi formálhatjuk a sorsunkat.

Eredeti megjelenés éve: 2014

Tagok ajánlása: 15 éves kortól

>!
Ciceró, Budapest, 2015
296 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635399611 · Fordította: Sóvágó Katalin
>!
Ciceró, Budapest, 2015
270 oldal · ISBN: 9789635399666 · Fordította: Sóvágó Katalin

Enciklopédia 34

Szereplők népszerűség szerint

Sky · Laurel · Natalie · Tristan · Hannah · May · Jim · Mrs. Buster


Kedvencelte 68

Most olvassa 19

Várólistára tette 372

Kívánságlistára tette 393

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

ƨɔɴом>!
Ava Dellaira: Kedves halottak!

Kedves Laurel!

Ennel elobb szemelyt nem is valaszthattam volna, hogy irjak neki. Mert eltel… egyre jobban, ahogy teltek a lapok. Mindig is ugy gondoltam, hogy egy ember erteket nem az hatarozza meg, hogy mennyire hires, mennyire szep, vagy hogy mennyire menoen viselkedik. Sokkal inkabb szamitanak azok az ertekek, hogy mennyire tud eros maradni, meg akkor is ha szive szerint az egesz vilagot langra lobbantana. Mennyire tudja a vilagban meg mindig megtalalni a szepet es a jot, mikor mar annyira melyen van, hogy tudja a vilagban nincsen se szep, se jo.
Es vegul, hogy a temerdek sz*rsag ellenere, ami ot eri mennyire tud igaz ember maradni.
Ezek mind megvoltak benned, de kellett hogy az utadadra olyan ember tereljen ra, mint May. Kellett, hogy azon a rogos uton olyan emberek kiserjenek, mint Hannah, Natalie, Kristen, Tristan vagy Sky. Mind hozzad tettek, de kellett, hogy magad lasd, hogy ok csak erositenek es nem vesznek el beloled semmit.
Bevallom oszinten osszetorted a szivem, de javadra szolgaljon, hogy ossze is ragasztottad. Sokszor ugy ereztem mintha szeretned, hogy fogjam a kezed ezen az uton, mikozben a hangszorobol Kurt nehol duhos, nehol vadlo, de annal csodalatosabb hangja uvolt, majd volt egy pont, mikor ugy ereztem, hogy el kell engednem Teged, hogy a magad utjat jard. De tudnod kell, hogy ezek utan -nincs mese- orokre velem maradsz.
Az ut, amire raleptel kozelrol sem a veg, sokkal inkabb a kezdet. Valami nagyszeru es valami csodas kezdete – legalabbis szeretnek igy gondolni ra.

Szeretettel,
egy baratod :)

26 hozzászólás
Lanore P>!
Ava Dellaira: Kedves halottak!

Nemrég fejeztem be az utolsó oldalt, és hirtelen nem is tudom, mit írhatnék azon kívül, hogy kedvencemmé vált a könyv… írhatnék én is levelet Laurel-nek, vagy May-nek, vagy azoknak az embereknek, akik már nincsenek köztünk, de hiányoznak minden nap, és gondolok rájuk. A két lány múltja ismerősen köszönt vissza, ugyanazt éreztem én is, amit ők, amikor az Állj mellém! című filmben először megláttam River Phoenixet, ugyanúgy kirázott a hideg, mint őket, amikor Kurt Cobaint hallottam énekelni, ugyanúgy simogatta a lelkem Janis Joplin hangja, és ugyanolyan kíváncsisággal figyeltem Amelia Earhart történetét is. Egyszerű történet az övék, de mégsem fekete és fehér, tele vannak a lapok gyönyörűen megfogalmazott (és fordított!) érzésekkel és gondolatokkal, öröm volt olvasni akkor is, amikor éppen sírni lett volna kedvem rajta. Sosem volt nővérem, de ha lenne, most egészen biztosan megölelném jó szorosan, és elmondanám neki minden titkomat, hogy aztán ő is elmondhassa nekem az övéit. Ne maradjanak kimondatlan fájdalmak.

2 hozzászólás
AniTiger P>!
Ava Dellaira: Kedves halottak!

Nyomasztott és untam. Elborzasztott, hogy miket csinálnak ezek a fiatal lányok… spoilerez mind elfogadhatatlan! Oké, lehet, hogy maradi vagyok. Sőt, igazi őskövület, de én néha úgy pofán vágtam volna egyik-másik szereplőt, hogy a fal adta volna neki(k) a másikat. (Például a „Halott játék” miatt lefejeltem a falat… Idióták.) Dühített a könyv, dühítettek a szereplők, de nem volt végzetesen rossz. Nagyon tetszett az alapötlete – a halott hírességeknek írt levelekkel –, iszonyat kreatívnak találom. Tetszett, hogy Laurel szeretete és ismeretei által én is jobban megismertem azokat, akiknek a leveleit írta. (Heath Ledgernél majdnem bőgtem… Ő az, akit mindketten szerettünk, akinek a halála mindkettőnket sokkolt…) A fordítás. Siralmas. Nagyon. Mind a „Télleg?”, mind a „Natalie-nak még a melle is elvörösödött.” fájt…

Egyéb agybajok: https://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2016/11/kedveshalo…

>!
Ciceró, Budapest, 2015
296 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635399611 · Fordította: Sóvágó Katalin
9 hozzászólás
Bleeding_Bride IP>!
Ava Dellaira: Kedves halottak!

Szkeptikusan közelítettem a kötethez, többször neki akartam ugrani, aztán néhány értékelés megrendítette az elhatározásom. Kár lett volna.
Szó mi szó, ifjúsági kötet, és a legközelebbi irodalmi körös beszerzésünk biztosan ez a regény lesz, szeretném ha a kölkeim között is végigmenne a történet.
Érdekes paradoxon, hogy a kötet kiemelt érdekessége, ami nem más, mint az, hogy a főszereplőnk halott hírességeknek írja meg levélben a naplóját, összehasonlítva az ő életkörülményeiket a saját tapasztalataival, érdekelt engem a legkevésbé. Nem mondom, hogy nem volt helye benne, de ha random címzetteknek írta volna, vagy a plüssmacinak, a lényegi mondandó ugyanez lett volna.
Hogy vannak-e benne számomra bugyuta komplexusok és felfedezések? Japp. Ilyen-e egy ifjonc tinédzser, amikor nem elég, hogy keresi a helyét a világban és mindent tragédiaként él meg, még rá is szakad a legnagyobb katasztrófa, amit csak el lehet képzelni? Ilyen.
Érdemes-e olyanoknak is elolvasni, kik már túl léptünk ezen a cikluson? Igen. Rengeteg tini vesz körül, előbb utóbb a lányom is belelép ebbe a korba, és szerintem rettenetes fontos, hogy mielőtt tanácsokkal bombázzuk őket és elvárásokkal, legalább 5 percig „süllyedjünk le” a szintjükre, és onnan elemezzük a gondokat.
A könyvben szereplő anyafigura is lehetünk, de utána ne szidjuk a mai fiatalságot.

6 hozzászólás
agi89>!
Ava Dellaira: Kedves halottak!

Lenyomott a víz alá.
Fulladoztam miközben olvastam.
Aztán kihúzott a partra, de csak azért hogy megtaposhassa a lelkem.
Utáltam.
Gyűlöltem.
És mégis…
Mégis szerettem.

Óvni akartam a szereplőket.
Védeni mindentől, mindenkitől. De legfőképp maguktól.
Pátyolgatni és szeretni őket.

Tátongó üresség és zúgó gondolatok…ezeket hagyta most maga után a könyv.

deen>!
Ava Dellaira: Kedves halottak!

Nagyon nagy piros pontot érdemel ez a könyv a gyönyörű fogalmazásért, a felejthetetlen stílusért és az igen kreatív megvalósításért. A cselekmény tulajdonképpen halottaknak írt levelek sorából áll, melyben Laurel, mint egy naplóban leírja a középiskola első évének eseményeit, amit beárnyékol testvérének, May-nek tragikus halála. Amikor Laurel a szüleiről ír, hogyan váltak el, és az édesanyja hogyan menekült el az emlékek elől, őt hátrahagyva, nagyon dühös lettem. Hiszen Laurel csak tizennégy éves volt, mikor May meghalt és vele együtt elvesztette az anyukáját is, akire mindennél jobban szüksége lett volna, hogy feldolgozza a tragédiát. Helyette bűntudatot kapott, amivel minden nap együtt kellett élnie. Nem csoda, hogy a maga módján próbálta eltemetni a múltat, és annak a szörnyű éjszakának az emlékét. Nehezen, de talált barátokat, sőt még a szerelem is megtalálta. Nekem nagyon tetszett, hogy Laurel róluk is ír, ezzel együtt látja azt is, hogy senkinek sem könnyű a kamaszkor, rengeteg butaságot csinálnak, majd próbálják a maguk módján élni tovább az életüket. Laurel egy igen kemény, küzdelmes éven rágja át magát, miközben gondolatait olyan emberekkel osztja meg, akik halottak, mint May és rajtuk keresztül lassan megérti, hogy ami történt, az nem az ő hibája. A könyv tényleg szomorú volt, és helyenként nagyon idegesített is a szereplők viselkedése, talán pont ezért a könyv felénél elfáradtam, és már nem is tudtam újra visszatalálni a könyv hangulatához. Ennek ellenére örülök, hogy elolvastam, mert rengeteg érzést váltott ki belőlem.

1 hozzászólás
kellyolvas P>!
Ava Dellaira: Kedves halottak!

Nehéz elhinni, hogy debütáló szerző könyvét olvastam, nagyon jól felépített a történet. Jól összetörte a szívemet, az utolsó oldalak olvasása alatt egy folyót sírtam ki a lelkemből. Megérintett az, hogy a szerző kímélet nélkül vezeti végig az olvasót Laurel felnőtté válásán. Nem szépít semmit, nincs elterelés, a lánynak végig kell mennie az úton. A regény szerkezete halott művészeknek és közéleti személyiségeknek íródott levelekből áll, az teljesen eredeti és fantasztikus ötlet. Imádtam ezt a koncepciót, ahogy párhuzamot vont a szerző Laurel és a címzettek élete között. Őszintén szólva eleve könnyek között olvastam a történetet Heath Ledger, River Phoenix, Amy Winehouse és a többiek felidézése kapcsán, ezek a részek nem voltak erőltetettek vagy hatásvadászok, tökéletesen kapcsolódtak a mondanivalóhoz.
Ifjúsági regény lévén nem maradhat ki a szerelmi szál sem, ami aranyosan édes. Aggódni nem kell, nem veszi el a romantika a hangsúlyt a lelki problémáktól, sőt inkább rátesz egy lapáttal. Laurel nem egy hétköznapi fiúba szeret bele, Sky esélyes arra, hogy megértse őt, de ebben az időszakban annyira nehéz megbízni egymásban, és ettől mindkét fél szenved. Ha a jelek mást mutattak is, végig bíztam Sky-ban. Meg kell említenem Laurel barátait. Egyéniségek egytől egyig, és ez még hihetőbbé tette a történetet. Natalie és Hannah leszbikus kapcsolata valós, figyelemreméltó.
Bővebben:
http://www.kellylupiolvas.com/2015/08/ava-dellaira-kedv…

h_orsi>!
Ava Dellaira: Kedves halottak!

Laurel halottaknak írt levelet. December 20.-a óta én is írok leveleket, annyi különbséggel, hogy az én címzettem saját magam. Igazán jó érzés. Mindent kiírhatok magamból, még azt is, amit egyébként nem mernék másnak elmondani. Igazi stresszlevezető hatása van.
Laurel új baráti társaságát nekem csak fokozatosan sikerült megkedvelnem. Azonban a végére annyira hozzám nőttek, hogy rettentően nehéz volt elengednem őket. Olvastam volna még róluk.
Tetszett, hogy az író nem az elején ömlesztette ránk a múltban történt tragédiát. Ava Dellaira szépen adagolta az előzményeket.Ennek ellenére volt, hogy elveszítettem a fonalat. Túl sok előreutalás van benne már az elején. Laurel beszél egy témáról, rátért egy teljesen másikra, azt abbahagyja, majd újabb téma jön és csak azután tér vissza az elsőhöz. A végére viszont csak összeállt a kép.

http://konyvkoktel.blogspot.com/2017/01/ava-dellaira-ke…

3 hozzászólás
WindStorm>!
Ava Dellaira: Kedves halottak!

„Nem mindig és nem minden működik úgy, ahogy akarjuk”

Egyáltalán nem ezt vártam, főleg több pozitív értèkelés elolvasása utàn.
Nektek ennyire tetszett? Akkor úgy érzem, mèg nem olvastatok ilyen témàban szuper könyvet. Mert ez a regèny maximum 'egynek elmegy' kategória. Semmi több.
A történet egy maradandót akart velünk közölni, pedig olyan semmilyen volt. Nem azt írom, voltak benne szép gondolatok, olvastatta magát, de ennyi. Laurel annyira esetlen, a saját nővérére akart mindenben hasonlítani, szànalomra méltó volt a viselkedése. Sky mintha nem is létezett volna, nem ismertük meg, a karaktere se volt felépítve… amúgy is: nekem Sky az mindig làny lesz Dean Holder oldalán!
May pedig egy nagy tökéletlenség! Kívűlről csillogás és bàj, belülről meg egy vergődő élőhalott.

A kötet sokkal jobban elnyerte volna a tetszésem, ha May szemszögébe is beleleshettem volna, vagy mi több: ő lett volna a levèlíró. Mondjuk engem a címzettek is horkantásra bírtak, talán nem kellett volna öngyilkosokat felsorakoztatni. Egy Ayrton Senna sokkal jobb lett volna. Ez csak az én szerény véleményem, viszont óvásra intelek. :)

>!
Ciceró, Budapest, 2015
270 oldal · ISBN: 9789635399666 · Fordította: Sóvágó Katalin
7 hozzászólás
perpetua P>!
Ava Dellaira: Kedves halottak!

Ez egy igazán elgondolkodtató könyv, ami mindenkiből érzelmeket vált ki. Engem is megérintett ez a különleges történet.
Laurel-nek nagyon fiatalon kell megküzdenie nővére, May halálával. Ez minden családban szörnyű érzés és mindenki máshogy tudja feldolgozni. Nehéz neki, hiszen szülei ennek következtében eltávolodtam egymástól és nem elég, hogy May hiánya rászakadt, még nagyobb változással kell megbirkóznia. Érthető, hogy bezárkózik és magába fordul. Egy érdekes iskolai feladat kapcsán kezdi szép lassan kiírni magából a fájdalmát, halottaknak címez leveleket. Ezekben mindent leír, amit senkinek nem mond ki. Mi is ezeken keresztül ismerjük meg a múltat és az új évét az új iskolában. Már az érthető, hogy megrázza testvére halála, hiszen példaképként tekintett rá, és közel érezte magához. Ám szép lassan kiderül, hogy még nagyobb titkok is nyomják a lelkét.
Laurel is olyan szereplő, akinek szörnyű dolgokat kellett átélnie. De ez a könyv is megmutatja, hogy egyedül képtelenség feldolgozni a traumákat. Nyitni kell mások felé, engedni kell, hogy a barátok részei lehessenek az életednek. És szeretem azt hinni és látni, hogy a szerelem is segíti a gyógyulást. Egy szerető szív még többet segíthet, mint a barátok.
Valami apróságot hiányoltam az egész könyvből, de megérintett és ezért nem tudom 4,5 csillagnál kevesebbet adni neki.


Népszerű idézetek

Gretii>!

– Két fontos dolog van a világon: amikor az ember veszélyben van, és amikor megmentik.
[…]
– Szerinted szándékosan megyünk bele a veszedelembe, hogy megmenthessenek?
– Néha igen. De néha a farkas úgy jön le a hegyekből, hogy nem kérted. Te csak aludni szerettél volna a hegyek lábánál.
– De ha ez a két legfontosabb, akkor hol a szerelem? – kérdeztem.
– Mit gondolsz, miért a szerelem a legerősebb az ember életében? Azért, mert a szerelem egyszerre mind a kettő. Szerelmesnek lenni egyszerre teljes kiszolgáltatottság és tökéletes biztonság.

140-141. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Laurel · Tristan
2 hozzászólás
Black_Angel>!

Csakhogy az ember nem átlátszó. Ha azt akarjuk, hogy valaki megismerjen, szólnunk kell hozzá.

261. oldal

3 hozzászólás
Sylvie23 P>!

Azt hisszük, ismerünk valakit, de az a valaki örökké változik, és mi is változunk. Váratlanul rájöttem, mit jelent élni: azt, hogy láthatatlan lemezeink ide-oda csúszkálnak a testünkben, kezdenek összerendeződni azzá a személyiséggé, akivé leszünk.

271. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Laurel
Sylvie23 P>!

Azt hiszem, sok ember akar lenni valaki, csak attól félünk, hogy ha megpróbáljuk, nem leszünk olyan jók, mint amilyennek mások elképzelnek bennünket.

133. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Laurel
ƨɔɴом>!

Az igazság minden esetben gyönyörű. Még akkor is, ha ijesztő vagy rossz. Azért szép, mert igaz. És ami igaz, az ragyog. Az igazságban jobban megismered magad.

156-157. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: igazság · Laurel
Gretii>!

Szomorú, amikor mindenki tud rólad, de senki sem ismer.

186. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Laurel
Gretii>!

– Nincs rosszabb annál, amikor valaki, akinek szeretnie kellett volna bennünket, csak úgy elmegy.

230. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Laurel
Gretii>!

A nirvána szabadságot jelent. Szabadságot a szenvedéstől. Gondolom, egyesek azt mondanák, hogy ez nem más, mint a halál. Hát, gratulálok a szabaduláshoz. Mi, többiek, még itt vagyunk, és csak viaskodunk azzal, ami szétszakadt.

175. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Kurt Cobain · Laurel · szabadság
1 hozzászólás
Gretii>!

Nem az a baj, hogy sokat sírsz. Az a baj, hogy sírsz, és nem tudom, miért. És nem akarod elmondani. Nem hozhatom helyre.

170. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Sky
mrsp>!

– Van egy csomó minden, amikhez nem elég jók a szavak – jelentette ki Hannah. – Bár szerintem azért meg kéne próbálni.

182. oldal (Ciceró, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Hannah

Hasonló könyvek címkék alapján

Rácz-Stefán Tibor: Kapcsolatpróba
Stella Albright: Holdfény szonáta
Becky Albertalli: Simon és a Homo sapiens-lobbi
Marni Bates: Rocksztárt kaptam karácsonyra
Zoe Sugg: Girl online
Richelle Mead: Dermesztő ölelés
Catherine Rider: Csók New Yorkban
Leiner Laura: Mindig karácsony
Rachel Cohn – David Levithan: Dash és Lily – Kihívások könyve
Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója 6 és 1/2. – Mia karácsonya