November:
Elhagytam New Yorkot, és a rossz emlékeimet, örökre. Tenessee várt, és apa sztriptíz klubja, ahol könyvelőként dolgozom.
A klubban ismertem meg Asher Maysont.
Asher tipikus rosszfiú, és én nem akarok tőle semmit.
Asher:
Mióta csak az eszemet tudom, soha nem okozott gondot megszereznem egyetlen nőt sem – November előtt.
De akarom őt, jobban mindennél. És megszerzem.
Eredeti mű: Aurora Rose Reynolds: Until November 71%
Az értékelések alapján rosszabbra számítottam, viszont szerencsére sokkal jobbat kaptam. Egyszerűen jó volt ezt a könyvet olvasni. Kicsit hasonlított a spoiler, amit évekkel ezelőtt annyira szerettem. Csak ez egy kicsit több felnőttesebb tartalommal bírt. Külön örültem annak, hogy a két főszereplő között nem alakult ki, és nem is kreáltak maguknak félreértésekből adódó, felesleges drámai helyzeteket. Szerintem édesek voltak együtt. Asher a leírás alapján totális telitalálat. Az Asher-köd nálam is leereszkedett. Tetovált, túlvédő, barlanglakó habitusú alfahím, de az életben sok lenne. Nagyon tetszett az egész Mayson család és a mellékszereplőkben is láttam fantáziát. Nagyon kíváncsi vagyok Trevor könyvére is, Sőt! Az összes Mayson fiú kötetére.
„Bakker” az a borító, legszívesebben tapétáznék vele XD
„Bakker” nagyon tetszett!
Szerethető karakterek, bár be kell valljam én még éreztem bennük erőt, amit ki lehetett volna használni. Lightos Rule-nak mondanám XD
Folytatást akarok!!!!!!!!!! :D
Jövök a testvérekért ;-)
Egyszerűen alig tudtam letenni.
Nagyon tetszett a könyv. Az utolsó olyan 100-120 oldal csak úgy elrepült én meg csak néztem, hogy ne ne már, vége.
Szeretem az ilyen könyveket. A Mayson fiúkról már most tudom, hogy imádni fogom mind. :D
November egy nagyon erős női karakter, sok mindent kibírt már az életben. Tetszett, ahogy nem hagyta magát amikor Asher bunkón viselkedett vele.
Bestia, jaj te kutya. Hogy nekem miért nincs egy ilyen kutyám?
A borítóját most nem akarom szétdicsérni, de nagyon tetszetős. :D
Nem vagyok egy nagy ivó, de ehhez a könyvhöz kellett a pia…
Mi a búbánat volt ez…………….???
Asher James Mayson egy irányításmániás őstulok. Most komolyan! Hol hagyta November az eszét? Egy szép pofi ennyire képes elvenni egy egyébként normális lány eszét?
A könyv első oldalain még egész szimpi csaj volt. Aztán találkozott ezzel a tetovált ősemberrel, és minden szimpátiámat elvesztette.
Egyik oldalon még nem is ismerik egymást, aztán lapozok kettőt, s már spoiler O.o
A másik… spoiler Báááááááá! Ilyen a világon nincs!
Olvastam a könyvet, és közben végig azon kattogott az agyam, hogy mikor érek már a végére. Ugye elvből nem hagyok félbe könyvet, de ennél a könyvnél nagyon erős volt a késztetés, hogy a sarokba vágjam.
Az erotikus részek számomra kicsit sem voltak izgatóak. Nekem nem a nagy, mindent elsöprő szerelem jutott eszembe, hanem inkább az ősember a hajánál fogva bevonszolja az asszonyt a barlangjába efektus.
Bestiát imádtam. Ő volt az egyetlen valmire való karakter a könyvben. Kár, hogy nem narrálta November agymenéseit.
A szósimétléstől pedig a falat kapartam. A „bakker”, az „Asher-köd”, az „Ööö”, és az „adott egy puszit az orromra” megszámlálhatatlanszor szerepel a könyvben. A vége felé már szinte csak ebből álltak az oldalak… rémes.
Sokáig vacilláltam a 4 és 4,5 csillag között, de ma szőrös szívű vagyok, ezért az előbbi mellett döntöttem.
Két főbb problémám volt a történettel:
1. Asher túlzott nyomulása.
Amikor Asher feltűnt a könyvben, nagyon-nagyon sok pénzt tettem volna rá, hogy új háremtagot fogok avatni. Magas, tetovált, ex-tengerészgyalogos, tipikusan bunkónak tűnő, de valójában érző szívű férfi – kell ennél több? Nekem nem.
Aztán ahogy haladtunk előre a történettel, egyre inkább előtérbe került a számomra nem tetsző, „dominánsabb” oldala. Mert persze, oké, a férfi legyen férfi, és védje meg a nőt, de ahogy mindent November szájába adott, ahogy erőltette spoiler vagy épp kisajátította magának a lányt, a féltékenykedésről és a túlzott féltésről nem is beszélve, az minden volt, csak nem férfias! Lehet egy nőt úgy is szeretni, hogy megadjuk neki a választás lehetőségét, és inkább tereljük a jó felé, nem pedig erőltetjük azt! Brrr, nagyon mérges voltam emiatt Asherre! (Vagy inkább az írónőre, amiért ennyire elszúrta Asher karakterét.)
2. Kiszámíthatóság.
Tudom-tudom, ez egy romantikus-erotikus történet, amitől nem kell világmegváltó gondolatokat várni. Ezt alá is írom. De nem lehetett volna picivel több izgalmat, több fordulatot beleépíteni a cselekménybe? Minden annyira egyszerűen, annyira kiszámíthatóan történt, hogy hiába érdekelt a könyv, voltak olyan rövidebb részek benne, amiket minden szívfájdalom nélkül átlapoztam.
Mindezek ellenére azt mondom, hogy jó kis sorozatindító kötet volt ez, és kíváncsian várom a folytatásokat. Az előzetes alapján van egy olyan érzésem, hogy Liz és Trevor története tartogat még meglepetéseket! :)
Egynek igazából elment. Nem volt rossz, de a tökéletestől is nagyon messze állt. Nem tudom miért, de még mindig próbálkozom az ilyen típusú könyvekkel, de valahogy még nem talált meg magának az a mű, amiről órákat tudnék áradozni. Egyszer el fog jönni ez a pillanat is. :D
Jó lett volna a történet, de minden annyira gyors volt. Oké, néha kell olyan, hogy pikkapakk egymásba szeretnek a szereplők, ezen már meg sem lepődök, de minden egyéb más nagyon gyors volt. spoiler
Egy-két dologtól eltekintve eléggé eseménytelen volt, pedig egy egészen izgalmas történetet ki lehetett volna belőle hozni. Mondjuk ezt pont nem bántam, mert valami igazán könnyed könyvre vágytam. :)
Asher meg már idegesített. NINCS ilyen tökéletes pasi. Nem létezik, és nem is fog. Mondjuk nem is volt benne minden tökéletes. Az ősember énjét felőlem otthon felejthette volna.
Az Asher-ködön és a bakkeron viszont már szabályosan kiborultam.
Igazából olyan érzésem volt végig, mintha a Maddox testvéreket próbálná utánozni az írónő. Jó volt, jó volt, de nem egy nagy eresztés..
Ez kész cukorbomba volt, és nincs mit szépíteni egy a sokból, és nem is esküdnék meg rá, hogy pár hét múlva részletesebben emlékezni fogok az egészre, de rendkívül jól szórakoztam rajta, mert laza volt, humoros, családközpontú és szerettem a szereplőket. Még akkor is, ha néha túl erős volt benne az „Asher köd” és azért bírtam volna, ha November kicsit karakánabb. S mi tagadás a háttérsztori gyenge lett, valamint az epilógussal mintha kicsit elszaladt volna ló, de akkor is nagyon élveztem. Felőlem jöhet a többi Mayson tesó!:)
A helyén kezelve a dolgokat, és nem keresve drágakövet a bizsuboltban, komolyan jól szórakoztam a könyvet olvasva. Egyszerűen kikapcsolt. Tetszett, hogy nem volt fölösleges nyűglődés, viszont volt összetartó család, kedves barátok, szuper kutya. Persze a kémia is a helyén volt. Ha némi gondtalan kikapcsolódásra vágysz, nem fogsz csalódni :o)
Jajj… Ne már….
Ez a pasi borzalmas….
Kb. Mintha az összes Maddox testvér, Christian Grey és Daemon Black összes rossz tulajdonságát egybe gyúrták volna…
Féltékeny, túl féltő, szigorú, makacs, és igazi irányítás mániás.
Én November helyében lepofoztam volna mindannyiszor, amikor az akarata ellenére Asher becipelte pl.: az autójába…
November irritálóan buta nő. Nincs tartása, akarata, saját gondolata, bar ha van is, az hülyeség… A p*csája vezeti, egyenesen Asher gatyájába… És nem mellesleg mind a kettőnek a másik fehérneműjében van az agya.
A szerelmi szál szó szerint BUMM…. Semmi bevezetés,semmi finom macska-egér játszma, evődés. Csak a hirtelen nagyon aggájoskodó Asher és a vágytól remegő November.
Az egyetlen valamire való szereplő az Bestia.
(…)Tiszta őrület, hogy van három tesód meg egy rakat haverod, és épp engem találsz meg. Nincs valaki más, akivel szórakozhatnál?
– Hát, őket azért nem kérném még, hogy zuhanyozzanak velem.
296. oldal
– Hát Mike, öreg harcos, meg kell mondjam, a te fizimiskádat látva nem hittem volna, hogy ilyen csodás lányod van – jegyezte meg Rex.
Éreztem, hogy elvörösödöm…
Apa büszkén végigmért:
– Kétségtelen, hogy szép munkát végeztem – felelte, széles mosollyal az arcán.
– Jaj, apa, hagyd már abba!
 | Előtt sorozat · Összehasonlítás |
