Istenek ​és harcosok 18 csillagozás

Augusta Gregory: Istenek és harcosok

Több ​mint száz évvel az első angol kiadás után most a magyar olvasók számára is elérhetővé vált Lady Augusta Gregory ír mitologikus mese- és hőstörténet-gyűjteménye.

A könyv eredeti kiadását a nagyközönség, élén a költő William Butler Yeatsszel, rendkívül lelkesen fogadta, s hatása nagymértékben hozzájárult az angol uralom alatt megtépázott ír nemzettudat megerősödéséhez. A szerző érdeme, hogy logikai egységbe rendezte és összefűzte a különálló, más-más századból fennmaradt szövegeket. Tette mindezt ráadásul igen olvasmányos formában – így válhatott az ír nagyközönség számára elérhetővé és népszerűvé e hatalmas anyagnak egy fontos része. Az Istenek és harcosok (és a mitológia másik része, a Cuchulain, az ulsteri hős) nem csak az ír kultúrára hatott termékenyítően: az Osszián-mítoszt adó Finn történeteknek az európai, s benne a magyar romantikára gyakorolt hatása felbecsülhetetlen. Ez a gyűjtemény, amely a 20. században oly kiváló elmékre tudott hatással lenni mint Yeats,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1902

Tartalomjegyzék

>!
General Press, Budapest, 2006
454 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639648051 · Fordította: Erdődi Gábor, Farkas Bíborka, Sághi Csaba, Szabadkai Zsófia, Szalay Zsófia

Enciklopédia 54

Szereplők népszerűség szerint

druida · Manannán mac Lir, a Tenger Fia

Helyszínek népszerűség szerint

Hold · túlvilág


Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 50

Kívánságlistára tette 50

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

FélszipókásŐsmoly P>!
Augusta Gregory: Istenek és harcosok

Az írek, skótok, kelták, gaelek mitológiájának alapműve. Végigkíséri az Írországra érkező misztikus és halandó népek történelmét a kereszténység térhódításáig. A magyar változatban rengeteg lábjegyzet segíti a kulturálisan és időben is távoli összefüggések, szokások, viszonyok megértését. A szerkesztői munka helyenként legalább olyan érdekes, mint maga a történetgyűjtemény.

Tartalmi értékelésemet lásd az eredeti változatnál: https://moly.hu/ertekelesek/5716060

Dávidmoly>!
Augusta Gregory: Istenek és harcosok

Nincs jogod igazságtalanság árán megszerezni, ha nem tudtad az igazságosság révén megtartani
*
A Fianna akkoriban hétszer húsz és még tíz főembert számlált, s mindegyikük alatt háromszor kilenc harcos szolgált.
*
(…) egész életünkben ez a három dolog tartott meg minket jó hírünkben: a szívünk igazsága, a karunk ereje és az adott szavunk teljesítése.

A maga nemében hiánypótló mű, ám egyhuzambeli fogyasztásra kissé tömény. Ugyanis a tipikus kelta hős nem különösebben okos spoiler és minimális önuralommal sem rendelkezik spoiler, cserébe viszont agresszív és korlátolt spoiler, ráadásul mágikus kötelmek (geis, többeszáma geasa) pókhálójába vergődve éli rövid, arany és dicsőség hajhászásával, valamit vadászattal és vedeléssel töltötte életét. Ez pedig, míg egy Howard-novellában kiválóan működik, négyszáz oldalon át kifejezetten zsibbasztó.
Összességében három és háromnegyed kopó az ötből.

RandomSky>!
Augusta Gregory: Istenek és harcosok

Megszenvedtem ezzel a könyvvel. Több, mint két éve láttam neki, amikor épp ismét elkapott a kelta-láz, és kitartott a felén is túl, de aztán egyszerűen besokalltam a követhetetlen nevekből, kavarásokból, az istenverte kelta önsorsrontásból (amit ők persze az ilyen-olyan törvényekre meg szabályokra fognak). Valaha rég azt hittem, viszonylag képben vagyok kelta vonalon, de ebben a könyvben nagyon kevés volt, amit ismertem. Szóval tényleg, tényleg csuda gazdag ám a kelta mítoszok és legendák tárháza. De most úgy hozta a sors, hogy csak végére értem, bár persze a végén a sok-sok függelékből nem olvastam el mindent betűről betűre (és az agyam beletört még a kiejtés magyarázatba is) – de szóval mégiscsak nagy élmény volt.

Mary_J>!
Augusta Gregory: Istenek és harcosok

Nagyon érdekes mitológia kört dolgozott fel és épp ennyire érdekes volt ez kötet.
Rengeteg gyönyörű, egymásra épített mondának a gyűjteménye. Az első rész – a címhez hűen – az bosszúálló isteneikről, mondahősökről szólt, kezdve Lugh történeteivel egészen Lir gyermekinek balsorsáig, akik az apjuk kapzsiságának köszönhetően viharmadárrá változtak.
A második, nagyobb részt a Finn ciklust tartalmazza, a Finanna hőstetteiről, hanyatlásáról és végnapjairól szóló történetekkel, amiknek legkiemelkedőbb alakja – talán az ír mondakörnek is – Finn, Cumhal fia, akinek történeteit a nagyszabású vadászatoktól kezdve a Szent Patrikkal folytatott beszélgetésekig végigkísérhetjük.
Ami egy életre belém ivódott, az, hogy az istenek óvjanak a kelta nőktől, ha ők egyszer akarnak valamit, vagy valakit… Persze nem ez volt az egyetlen tanulság, ajánlom mindenkinek, akit érdekel a téma, nagyon emészthető, tele lábjegyzetekkel és magyarázatokkal és mindezt roppant élvezhető formában.

pbendi>!
Augusta Gregory: Istenek és harcosok

Néhol terjengős, de alapvetően érdekes olvasmány.
Amikor elkezdtem a könyvet,elsőre szembetűnt a lábjegyzetek stílusa, tudtam, hogy ismerős. Előre lapoztam, és láttam, ki szerkesztette a magyar kiadást. Jártam hozzá „írórákra” annak idején, és nagyon szerettem. Karakteres kommentjei sokat adnak a könyvhöz, még akár hosszabb szerkesztői kommentárt is olvastam volna minden fejezethez.

SzaMóczi>!
Augusta Gregory: Istenek és harcosok

Nagyon érdekes gyűjtemény, és sok olyan történetet olvastam benne, melyek nem hasonlíthatók más népek történeteihez! Egyedi és különleges világ, ahol a férfi becsülete a legnagyobb kincs, és ahol a nő elajándékozhatja szerelmét.


Népszerű idézetek

Dávidmoly>!

– Mi fehérebb a hónál? – kérdezte Finn.
– Az igazság – felelte Grania.
– Melyik a legszebb szín? – hangzott a következő kérdés.
– A gyermekkor színe – vágta rá a lány.
– Mi forróbb a tűznél? – folytatta Finn a kérdezősködést.
– Egy vendégszerető ember arca, amikor egy idegen lép a házába, és nincs mivel megkínálnia.
– Mi keserűbb a méregnél?
– Egy rosszakaró szemrehányása.
– Mi a legjobb egy bajnoknak?
– Ha tettei nagyok, büszkesége pedig kicsiny.
– Mi a legkülönb ékszer?
– Egy díszes tőr.
– Mi élesebb a kardnál?
– Egy olyan nő nyelve, aki két vasat tart a tűzben.
– Mi gyorsabb a szélnél? – tette fel Finn az utolsó kérdést.
– Egy nő észjárása – felelte Grania.

321. oldal, Diarmuid és Grania

Kapcsolódó szócikkek: büszkeség · gyorsaság · · igazság · kard · méreg · szél · színek · tűz
Dávidmoly>!

– Most itt hagylak téged, Duibhne unokája, és a következőket tanácsolom neked: míg Finn elől menekülsz, ne bújj olyan fa odvába, amelyiknek csak egyetlen törzse van; ne menj be olyan barlangba, aminek csak egy kijárata van; és ne lépj olyan szigetre sem, aminek csak egyetlen kikötője! És bárhol főzöd is meg az aznapi ételedet – tette hozzá –, soha ne ott edd meg, ahol megfőzted, soha ne aludj ott, ahol megetted, és a reggel soha ne érjen ugyanott, ahol előző este elaludtál!

330. oldal, Diarmuid és Grania

Kapcsolódó szócikkek: menekülés · tanács
RandomSky>!

A gyermekek játék közben mindig nagy és csodálatos embernek képzelik magukat – erről a becsvágyukról azonban ilyen vagy olyan okból letesznek, mielőtt hétköznapi nőkké és férfiakká cseperednének. Egykor az emberiség egészének volt egy ehhez hasonló álma, amit mindenki és senki épített fel apránként; a régi történetmondóknak pedig az a szerepük, hogy emlékeztessenek bennünket arra, milyenné válhatott volna az emberiség, ha a félelem, a megingó akarat és a természet törvényei el nem gáncsolják.

Dávidmoly>!

– Nincs jogod igazságtalanság árán megszerezni, ha nem tudtad az igazságosság révén megtartani – mondta neki az apja.

44. oldal, A Tuatha de Danaan érkezése

Kapcsolódó szócikkek: igazságosság · igazságtalanság
ppayter>!

A népmesék pedig mindenki által ismert események új és új, szeszélyes elegyei – ahogy ha kártyát osztunk, se jutnak valakinek kétszer ugyanazok a lapok. Ha egy jó történetet hallunk, sose tudhatjuk, hogy nem a véletlen végezte-e a kalandon az utolsó simítást. Az effajta költészet a rácsodálkozások, hangulatok végtelenségét követeli meg […].

27. oldal (W. B. Yeats előszava - VII.)

FélszipókásŐsmoly P>!

Így járta Manannan Írországot, trükköket és csodákat művelve. Senki sem tudta egy helyben tartani, és még ha akasztófára került is, később épségben találtak rá benn a házban, és másvalaki lógott az akasztófán helyette. De ártani nem ártott senkinek, és azokat, akiket megölt, később feltámasztotta egy gyógyfűvel, amit a zsákjában tartott. Étel gyanánt pedig mindenütt csupán egy sajtár savanyú tejet és néhány vadalmát fogadott el, és soha senki nem játszott olyan szépen a hárfán, mint ahogy ő tudott játszani.

Manannan tréfái

Kapcsolódó szócikkek: Manannán mac Lir, a Tenger Fia
FélszipókásŐsmoly P>!

– Mi a neved? – kérdezte erre Tadg.
– Cesair vagyok – felelte a hölgy –, az első, aki Írország partjaira lépett. Ám azóta, hogy kíséretemmel együtt elhagytam azt a sötét és lármás vidéket, ebben az országban élek velük együtt, míg világ a világ.
– Áruld el, hölgyem – mondta ekkor Tadg –, ki lakik az aranyfallal övezett várban!
– Nem nehéz a válasz – felelte a hölgy –, ott él minden király, főember és nemes, azon népek fiai közül, akik korábban uralkodtak Írországban: a Parthalon és Nemed nép vezérei meg a Firbolgoké és a Dea Népéből valók.
– Tudásod alapos és mély – mondta Tadg.
– Valóban sokat tudok a világ történelméről – folytatta a hölgy. – Ami pedig ezt a szigetet illeti, ez a világ Negyedik Paradicsoma. Az első három Inis Daleb, amely délen fekszik, Inis Ercandra, amely északon terül el, és Ádám Paradicsoma, mely a világ keleti részén található.

Tagd Manannan szigetein

Kapcsolódó szócikkek: Ádám · Édenkert · Tuatha Dé Danann
Dávidmoly>!

A véres ruhákat a gázlónál mosó nőalak, aki a halál hírnöke, különböző neveken a ma létező összes kelta nép hagyományában megtalálható, és valószínűleg eredetileg a korai kelta hadistennők egyik megjelenési formája lehetett.

390. oldal, A Fianna alkonya, lábjegyzet

Kapcsolódó szócikkek: halál · Kelta, kelták
Dávidmoly>!

Így aztán a kutyák vonítása, az öreg harcosok gyásza és a nők siránkozása, egyik a másik után, az a három dolog, ami a legjobban felbosszant.

393. oldal, A Fianna alkonya

Kapcsolódó szócikkek: gyász · harcos · kutya · nők
Dávidmoly>!

– Most már tudod, hogy nem hazudtam, Harangok Patrikja, mert egész életünkben ez a három dolog tartott meg minket jó hírünkben: a szívünk igazsága, a karunk ereje és az adott szavunk teljesítése.

407. oldal, Oisin és Patrik

Kapcsolódó szócikkek: erő · hírnév · igazság

Hasonló könyvek címkék alapján

Donald A. MacKenzie – Charles J. Tibbitts: Skót tündérmesék
George Grey: Maorik
Donald A. MacKenzie: Skót tündérmesék
A hétfejű Zarvas
Giorgio P. Panini: Mitológiai atlasz
Belatini Braun Olga – Benedek Katalin (szerk.): Estefia, éjfélfia, hajnalfia
Kende István (szerk.): Karunga, a holtak ura
Gyáros Erzsébet (szerk.): Mesél a vörös folyó
Joseph Jacobs: Újabb kelta tündérmesék
Benda Luca (szerk.): Skót legendák és mesék