A ​hemsőiek 13 csillagozás

August Strindberg: A hemsőiek August Strindberg: A hemsőiek

Sötét, kegyetlen világ a hemsőiek világa, önzés, hamisság határozza meg az emberek kapcsolatait. Strindberg mély megvetéssel és kegyetlen iróniával mond ítéletet a kispolgári kapzsiság és álszenteskedés világáról. Nemcsak az alakok élnek elevenen ebben a regényben, nemcsak az embereket ábrázolja Strindberg sokszor már visszataszító hitelességgel – elevenen lüktető nála a természet, az északi tengervidék, a magányos szigetvilág ábrázolása, sőt a tárgyak is szinte életre kelnek sötét tónusú képeinek fény-árnyék játékában.

Hemső regénye címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1887

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2011
ISBN: 9789633297629 · Fordította: G. Beke Margit
>!
Európa, Budapest, 1963
244 oldal · keménytáblás · Fordította: G. Beke Margit · Illusztrálta: Bartha László

Enciklopédia 2


Várólistára tette 28

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

Kuszma>!
August Strindberg: A hemsőiek

Nagyon izgalmas volt felfedezni ebben a könyvben, hogy az a konfliktus, ami kis hazánkban a népiek és urbánusok között feszült, Svédországban három felet érintett: voltak ugye az iparosodott városiak (ez stimmel), a szárazföldi parasztok (ez is), és harmadikként a tengerparti hajósok és halászok. És hát ők hárman nem nagyon komálták egymást. Strindberg regénye, ha úgy vesszük, ebből a szembenállásból ad ízelítőt: Carlsson, a minden hájjal megkent síkvidéki megérkezik Hemsö szigetére, hogy az ottani koros özvegynek segédkezzen a gazdaság felvirágoztatásában. Persze a helyiek nem nézik jó szemmel az idegent, különösen Gusten, a reménybeli örökös. Aki amúgy szintén egy festenivaló semmirekellő: legszívesebben állandóan vadászgatna, de hogy véletlenül megfejjen egy tehenet, hát az nem fordulhat elő. Carlssonnak persze megvannak a maga elképzelései, és semmitől sem riad vissza, csak hogy egyre magasabbra kapaszkodjon a szamárlétrán – hamisítatlan skandináv Julien Sorellel állunk hát szemben. (Később aztán megérkeznek holmi fővárosi nyaralóvendégek – na ők az urbánusék.)

Strindberg a zolai naturalizmus követőjének tűnik: nem spórol a testnedvekkel, és a pártatlanságot úgy képzeli el, hogy kutyaütőnek ábrázol mindenkit. Amiben elüt Zolától, az lényegesen eszköztelenebb nyelve, aminek köszönhetően egyrészt kisebb légellenállást kell az olvasónak leküzdenie, másrészt viszont leheletnyit mintha tompábbak lennének a drámai beállítások. Ezen az eszköztelen nyelven átszűrve a táj veszít idilli jelenlétéből, és valami sivár pusztasággá változik. Ez mondjuk tetszik…

A skandináv irodalmak iránt érdeklődőknek nagyon ajánlom, mert az olyan írók, mint Kim Leine, a naturalista Strindberg köpönyegéből bújtak elő – és ha nagyon elszalad velem a ló, még azt találom mondani, hogy Jo Nesbo is.

19 hozzászólás
kaporszakall >!
August Strindberg: A hemsőiek

Tömör és jó próza az egyik legellentmondásosabb svéd író tollából. Egy felfelé törekvő, sokat próbált béreslegény ’karrierje’ a tengerparti tanyán.

Strindberg maga is sokfelé hányódott-vetődött, s mint e regényéből is kiderül: közben mindent jól megfigyelt. Pontosan ábrázolja a halászó-vadászó-gazdálkodó tengermellékiek mindennapjait, néha apró, megkapó természeti képekkel is szolgál (mellesleg festett és fotózott is…) A hemsőiek kevés szereplőt mozgató kamaradarab; érződik rajta a színházi szerző cselekményt fókuszáló képessége.

Strindberget mint drámaírót becsülöm leginkább (az 1900-ban írott Haláltánc a XX. század legjobb darabjainak egyike), de ez a kisregénye is mestermunka. A szerzőt gyakran a naturalizmushoz sorolják, de ő annyiféle stílust kipróbált, hogy egész munkásságát ezzel a bélyegzővel elintézni szimplifikáció. A hemsőiek szerintem egy jól megírt realista történet, nem ábrázolja az életet alantasabbnak, mint amilyen, csupán nem is szépíti…

Lehet, hogy Hemingway szárazabban írta volna meg, de nem rövidebben.

Francesca>!
August Strindberg: A hemsőiek

Ilyen szerintem egy igazi klasszikus: hiába íródott csaknem 150 éve, lélektanilag olyan pontos, hogy érdemes olvasni. Örülnék, ha valaki megírná most is a A hemsőiek történetét. Szeretném látni, hogy a nagy fejlődés és jólét megváltoztatta-e alapjaiban a hely szellemét a zord éghajlatú kis szigeten.
Hemsö egyébként kitalált sziget, Strindberg a svéd szigetvilág Kymmendö nevű szigetéről mintázta, ahol az ifjúságát töltötte. Jelenleg a sziget egy család tulajdona, és összesen 27 állandó lakosa van. Kik ezek az emberek? Szegények? Miből tartják fent magukat? Még mindig olyan nehéz a túlélés? Ki napjaink Carlssonja? A szír vagy az afrikai menekült? Nagyon érdekes lenne látni, hogy 150 év alatt mi változott ezen a világvégi kis helyen, mennyire lenne találó Strindberg elbeszélése napjainkban.

Piintyő>!
August Strindberg: A hemsőiek

Egy nagyon jól megírt realista regény a tizenkilencedik század végéből. Tetszettek a tájleírások, az emberek jellemzései, még a mellékszereplőnek számító Norman és Rundqvist valamint a tiszteletes jellemzése is tökéletesre sikeredett. A hat hemsői közül, úgy érzem, a két lány, Carla és Lotta bemutatásával adós maradt, bár nekik 'nincs különösebb szerepük', mégis hiányoltam. Ettől függetlenül nagyon élvezetes, humorral is átszőtt, jól olvasható történet. Érződik rajta a mesteri kéz.

markos_katalin>!
August Strindberg: A hemsőiek

Pontos lélektani ábrázolás.
De hisz a pszichológia, mint önálló tudomány akkoriban még nem is létezett!?
Varázslatos világ, mely mindennapi és mégis különleges.

ZolKov>!
August Strindberg: A hemsőiek

Realista regény egy svéd kis sziget mindennapjairól. Strindberg nagyon szépen, gördülékenyen ír (bár ez lehet a fordító érdeme), ne hagyva ki a humort és a pajkosságot sem művéből.


Népszerű idézetek

Sli P>!

Hogy doktort hívjanak a beteghez, azt egyikük se gondolta komolyan. A szigetségiek megszokták, hogy a maguk szakállára halnak meg […]

223. oldal, Hetedik fejezet (Európa, 1963)

Kapcsolódó szócikkek: halál · orvos
Sli P>!

Hanem azért Carlsson vitte a szót, kieresztette hangját, és nézetei hathatós támogatására még villájával is nagyokat bökött az asztalon. A földművelésről meg az állattartásról értekezett. Gusten vagy nem válaszolt a kérdéseire, vagy a halászatra, vadászatra térítette a szót, Norman a gazdájának helyeselt, Rundqvist pedig mint pártatlan uszító ült közöttük; ha látta, hogy kihunyóban van a viszály parazsa, rávetett egy-egy hasábot, szította a tüzet, hol jobbra, hol balra döfött, vágott, és igyekezett értésükre adni, hogy mind egytől egyig tudatlanok, csupáncsak neki van sütnivalója.

29-30. oldal, Második fejezet (Európa, 1963)


Hasonló könyvek címkék alapján

Selma Lagerlöf: Gösta Berling
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Ördögök
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Az ördöngősök
Gustave Flaubert: Madame Bovary
Charles Dickens: Szép remények
Zola Emil: Az emberi dúvad
Ivan Vazov: Iga alatt
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból
Charles Dickens: Nagy várakozások