"– Gillian Grace Callahan – fordul felém újra –, ígérem, hogy szeretni foglak, megóvlak mindentől, és imádni fogom a lábad nyomát is, életem minden egyes napján. Azon leszek, hogy kiérdemeljem egy olyan nő szeretetét, mint amilyen te vagy – ismétli meg a fogadalmát szóról szóra.
Könnyek szöknek a szemembe, Chase mosolyog, amikor meglátja, hogy sírok.
– Ha sírsz – csókolja meg az arcomat –, lecsókolom a könnyeidet. Ha szeretsz, viszontszeretlek. Az életem árán is megvédelek téged és a gyermekünket is. Sosem hagylak cserben, mindig te és a gyermekeink… – pillant a kertbe, és nézi, ahogy Claire és Carter Anabelle-lel és Dannicával futkároznak. Chase újra a szemembe néz, megérinti a hasamat, mire az asztaltársaság hangot ad a meglepődésének. – Mindig te és a gyermekeink lesznek a legfontosabbak az életemben. Egy család vagyunk. Úgy érzem, végre megtaláltam a másik felem. Te vagy az. És örökre az maradsz. Mindörökké, Gillian.
Tudja, milyen fontos nekem,hogy ezt a pillanatot a szeretteim társaságában is átélhetem. Itt a családunk, amit mi választottunk magunknak, és itt vannak a gyermekeink is, akiket mi teremtettünk.
– Mindörökké – ismétlem, majd megcsókolom a férjemet.
– Chase William Davis… – kezdem én is a három évvel ezelőtti eskümet.
Chase karibkék tekintete fátyolos lesz, pont úgy, ahogy az esküvőnk napján is, én pedig újra azt mondom, ami a szívemből szól.
– Ma neked adom magam. A testem, az elmém és a lelkem is."
