No. ​6 1. (angol) (No. 6 1.) 93% 19 csillagozás

Úgy volt, hogy csak egy kicsit beleolvasok, hogy milyen történet is lesz ez, aztán valahogy vége lett!
Pörgős, és izgalmas, nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra!

Hűha. Az animét régen láttam, de az egyik első animeélményeim közé tartozott. Hangulatos volt, kellemes volt, a két főszereplő egyenként is nagyon szerethető, a kapcsolatuk bájos. És igazából évekbe telt, míg rájöttem, hogy egy disztópiánál annyira nem jó, ha azt tudom mondani, hogy kellemes volt. Az No.6-nek az lett volna a feladata, hogy rosszul érezzem magam tőle, hogy gondolkodjak az emberiség mocskán, mert a disztópiák ilyenek. De hiába volt ott a vér, a nyomor, valahogy annyi ponton elvitték róla a figyelmet, annyira nem azokat érintette, akiknek a sorsa foglalkoztatott minket (Nezumi bár ebben él, nagyon ritkán láttuk tényleges áldozatként, sokkal inkább azt hangsúlyozták, hogy ő ismeri ezt a világot, és profin mozog benne), hogy a végén valahogy nem éreztem igazán a súlyát.
A könyv már az első két oldalon jobb. Sokkal többet látunk a karakterekből, magyarázatokat kapunk, szemszögeket kapunk – Nezumi menekülései nem a „talpraesett kölyök menekül a hatóságok elől” hangulatú üldözési jelenetek, hanem végig érezni, hogy ez a kissrác az életéért fut, de abban sem biztos, hogy megéri küzdeni érte. Sokkal inkább lejön, hogy miért patkány a neve, mennyire a mocsokban él. Shion továbbra is naiva, de sokkal inkább érezni, hogy tényleg okos, tényleg egyedi a gondolkodása. Sokat hallunk a hátteréről, mi van az apjával, milyen volt számára az abszolút elit szintről lesüllyedni az alacsony rangba, egyszerűen jó követni főszereplőként. A világ tele van tömve 1984 hangulatú apróságokkal, amik már az első pillanattól elérik, hogy gombóc legyen az ember torkában, érezze magát úgy, mint Shion, hogy tudja, baj van, csak még nem érti pontosan mi. Különösen a japán borítót imádtam, ami egyáltalán nem utalt az animére… remekül megadta az alapot ahhoz, hogy nekiálljak saját képet kialakítani mindenről és mindenkiről, elengedjem az adaptációt, és sodródjak a történettel. Biztos, hogy ki fogom olvasni a sorozatot.

Az események csak úgy pörögtek, olyan gyorsan ki olvastam, hogy a Molyos jelölésre is csak utólag került sor. Nagyon szép rajzok vannak benne, kicsit olyan mintha újra élném az Anime-t. Még mindig szeretem a két karakter interakcióját. Már alig várom, hogy folytathassam. És eljussunk a többi aranyos jelenethez.
Az egyetlen dolog, ami zavart, hogy sokszor nehéz volt a szélén lévő szöveget kibogarászni… De ettől függetlenül egy olvasásra érdemes mű.

9 éve láttam az animét nagyon szeretem de sokat felejtettem belőle.
Az elején talán hosszú a világ leírás de utána a karakterek vissza hozták azt amit szeretem benne. Ahogy elolvastam a következő kötetet akartam a kezembe venni de úgy túl hamar elfog fogyni. Nagyon szeretem ezt a két karaktert és a kapcsolatuk. Boldogság.

Elég rövidkének tűnt, pedig volt 200 oldal. Rajzolása szép, történet felvezetője érdekes. Nem sok minden derült ki még No.6ról, se a szereplőkről, azon kívül, hogy látszik, hogy az utópia inkább disztópia. A két szereplő között meg némi romantikus fennhangot érzek, de lehet, hogy csak a mangaka szórakozik.