A nyájas olvasó talán nem tudja, hogy a nyarat Sápváron töltöttük, mi, a Felfedezők Társasága, Merezsényi, Üsti, Müller és én. A sápvári kastély a báró apjának tulajdona, aki őseitől örökölte aztat. A báró a társaságunk ötödik tagja, de ő csak a vakáció végén lett azzá, odáig csupa hazugságok sültek ki róla és minden.
A vakáció nagyon szép volt és összekovácsolt bennünket, még Müllerrel is, aki eltörte a lábát, de azért nagyon jól mulatott. Röviden elmondom a nyári felfedezéseket azoknak, akik még nem hallottak róla. Vadásztunk, de nem lőttünk semmit, autót vezettünk, de az autó porrátört alattunk, elindítottunk egy mozdonyt, de nem bírtuk megállítani. Volt bál is, amelyen táncoltam Xéniával, de aztán kibékültünk. Mindenféle érdekes dolgot fedeztünk fel.
Kalandos vakáció 52 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1934
Tagok ajánlása: 10 éves kortól
Kedvencelte 4
Most olvassa 2
Várólistára tette 19
Kívánságlistára tette 8
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Az első kérdésem magamhoz, miután a könyv utolsó mondatát is elolvastam, hogy hogyan hatott volna, ha középiskolás koromban olvastam volna? Így utólag már teljesen mindegy a lényeg, hogy most nagyon élveztem minden sorát, nagyon sokat nevettem.
Öt jóbarát a nyári szünidőt kihasználva felfedezik a báróék birodalmát! Lesz ott minden: sírás, nevetés!
Kortalan, nagyon vicces, örökérvényű regény!
Szórakoztató, igazi nyári vakáció volt. Én is visszarepültem az időben. Tetszett a mozdonykaland, amiből kiderül: mennyi betyárbecsület van a fiúkban. Xénia és Gyapi évődésén jókat mosolyogtam. A Müller – Cigányasszony sztori szintén megnevettetett, a nyomozás poénja ütős volt. Jól szórakoztam! Köszi srácok! :)
Bizony, akadnak a mai diákok közt is kétballábas Lexik, kifinomult „bárók”, akik azonban nagyon vágynak a többiek elismerésére,hazudozós, nem a legjobb indulatú Müllerek, még ha máshogy is hívják őket természetszerűleg…azért a báróról mégis kiderül, hogy Ricsi és jó barát lehet belőle, s talán a főhős is rájött anno, miért veszekedett vele folyvást megvetést színlelve Xénia…
Nem mai gyerekekről szól, mégis üde és mosolyogtató olvasmány.
Akár egy csokor mezei virág. Én jókat derültem rajta, pedig orvosnál várakozás közben olvastam.
Ez megint az a „hogy lehet, hogy én ezt korábban nem olvastam?”-kategória. Remek, kimondottan remek. Buszon olvastam, néha fel-fel horkantottam, vayg furcsa hangokat hallattam, ami mind nevetés akart lenni.
Tényleg úgy van megírva, mintha egy ötödikes fiú mondaná, szinte hallom Flóris hangját a fejemben, és nem is olyan egoista, mint Székely Tamás a A madárcsősz-ben.
Azt nem tudom pontosan, mikor játszódik, de sejtésem szerint valamikor az 1920-as években.
Az illusztrációk is tetszetősek. A legkutyább karakter Müller, és a legutálatosabb Xénia.
Nem tudom mennyire dobják fel a kötetet Gugi Sándor illusztrációi, de hogy egyenértékűek a történettel, az bizonyos. Persze már annak is van egy sajátos bája, hogy a könyv ’57-es kiadását olvastam.
A könyv egyértelműen kamaszköny, s nem is akar más lenni. Egy nyár története, hat fiú, két lány, finoman érzékeltetett szerelem, kamaszos meggondolatlanság, bátorság, ostobaság, s ami fő, mindezek mögött udvariasság viselkedésben és szavakban egyaránt.
Nem mondom, hogy Pál utcai fiúk, nem mondom, hogy Kincskereső, de mondom, hogy Ágasvári csata és Tatárok a tengeren. S ebben semmiféle alá-fölérendeltség nincsen, csak műfaji megkülönböztetés.
S persze a lényeg: nagyon jókat röhögtem mindvégig, miközben olvastam.
Viszonylag rövid, humoros történet, egy csapat kamaszfiú nyaralásáról és arról, hogyan alakul ki köztük és egy új csapattag között a barátság. Könnyed, vidám, szórakoztató, korának minden stílusjegyével.
Nagyon kedves történet a Felfedezőkről, 5 iskolás fiúról, akik Sápváron vakációznak és olyan életigazságokat fedeznek fel, hogy a lányok mennyire be tudnak kavarni egy barátságba, senkit nem szabad megítélni első látásra…
Fiús dolgok és sok gyermeki humor, mindez igazán szerethetően.
Az ilyen történeteket olvasva mindig vágyom egy fiúként megélt gyermekkorra :)
Népszerű idézetek
Délután a báró úr színpadot építtetett a parkban, és deszkákból hetven embernek való ülőhelyet. Ezalatt Merezsényi és én lázasan írtuk a darabot. Estére összegyűltünk már és Üsti felolvasta. A siker nagy volt. Amikor ahhoz a részhez értünk, hogy Coriolanus anyjával és feleségével vitatkozik:
Coriolanus: Távozzatok, asszonyok, mert én nem hallgatom a ti rábeszélésteket. A sereg zúg és bömböl, és én megyek Róma ellen.
Veturia: Fiam, ne törd meg anyai szívemet. Hazád ez, mely ápol és eltakar.
Coriolanus: Hajlíthatatlan vagyok. Én, a volszkok fővezére …
Volumnia: Hagyd mama. Mindig Napóleonnak képzelte magát.
Veturia: Ha Rómát eltiprod, engem is eltiporsz …
Ezeknél a szavaknál Richárd sírni kezdett. – Te vagy a jövő nagy drámaírója – mondta meghatottan –, igazán, nem is hittem volna, hogy ennyi kitelik tőled.
Tizenkettedik felfedezés: Coriolanus
Gomb azonban ragaszkodott hozzá, hogy egyedül legyen, amikor fest, mert, mint mondotta, az ihlet lázában zavarnák őt a mi hülye megjegyzéseink.
Így csak messziről figyeltük, hogy mit csinál.
Először egy búzaföldön állította fel az állványt és egy előtte mintegy tíz lépésnyire fekvő takarmánytököt kezdett festeni. Alig jutott azonban valamire, jött egy legény, felvette a takarmánytököt és elvitte.
Harmadik felfedezés:A FESTÉSZET
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bogáti Péter: Az ágasvári csata 93% ·
Összehasonlítás - Fiala Borcsa: Kalandok az erdő mélyén 82% ·
Összehasonlítás - Laura Ellen Anderson: Vámpyr Vilma és a barbárbál 90% ·
Összehasonlítás - Acsai Roland: Hunyadi László ·
Összehasonlítás - Brandon Mull: A mesés menedék 90% ·
Összehasonlítás - Tutsek Anna: Cilike férjhez megy 88% ·
Összehasonlítás - Becskei Gábor: Őrszem és Káoszkreátor – Az utolsó fehér tűz 88% ·
Összehasonlítás - Méhes György: Tatárok a tengeren 89% ·
Összehasonlítás - Sziklai Róbert: Lakli ·
Összehasonlítás - Romhányi József: Szamárfül 96% ·
Összehasonlítás