Aszlányi regényének – mely nagyon régen nem jelent meg, így könyvritkaságnak számít – főhőse egy testi és szellemi tartalékait felélt fiatalember, aki minden lehető és lehetetlen pillanatban álomba zuhan: utcai esőben és kávéházi fülledt melegben, a bútorkereskedő mintatermében és egy asszony mellett az ágyban – s tíz, száz és talán ezer helyzetben még. A talaját vesztett mérnök, Tóth Flórián sorsának alakulását követhetjük nyomon az ázott utcákon át: a selyemfiú és az öntudatos munkanélküli kettéhasadt énjét, a szegény fiatalember és a grófnő szerelmét, vagy éppen a rácsimpaszkodó modern amerikai bakfissal folytatott viszonyát.
Vajon szerencse és szerencsétlenség forgandósága, az erő hiánya és a gyöngeség az oka a nyomorúságnak, vagy pedig valami általánosabb, kívülálló ok?
Aszlányi megszokott elegáns stílusa, derűs, szellemes és aforisztikus mondatai között bontakozik ki egy sajátos hajléktalansors a XX. század 30-as éveiből.
Aludni is tilos 27 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1935
Enciklopédia 7
Kedvencelte 4
Most olvassa 2
Várólistára tette 13
Kívánságlistára tette 3
Kiemelt értékelések
Első regényem Aszlányitól; csak úgy levettem a könyvtárban a polcról. Elolvastam, és nem is értem, miért van ez a könyv a Vidám könyvekbe besorolva. Ez minden, csak nem vidám. Úgy érzem magam, mint amikor a Truman Show ment a mozikban, és a húgommal elmentünk megnézni, és amikor kijöttünk a moziból, fogalmunk sem volt arról, ezt miért kellett a vígjátéknak kategorizálni.
Nyilván vannak benne humoros jelenetek, de ettől még nem lesz egy könyv vidám. Ez sem az lett az. Tóth Flórián történetén keresztül beleláthatunk a hajléktalanság nehézségeibe, mivel Flórián az utcára kerül, hetekig kénytelen ott élni. Ekkor megismerkedik Alice-szal, aki beengedi a lakásába, hogy végre kialudhassa magát. Lehetne ennek a regénynek megnyugtató és pozitív is a vége, de sajnos nem lesz az. Nem mondom én, hogy Flórián szimpatikus ember volt a szememben, mert nem lenne igaz, de megvolt benne a lehetőség, hogy az legyen. Sajnos felelőtlensége, akaratgyengesége és önértékelési problémái (és talán azt is mondhatom: helyzete ellenére túlzottan nagy mellénye) következményei nem rajta csattantak. Társadalomrajznak sem utolsó Aszlányi regénye, és most, 2018-ban is megállja a helyét, teljesen aktuális. Ezért is volt élvezet olvasni.
Hihetetlen olvasmányos a regény, ez megint olyan könyv lett, amit sikerült egy nap alatt elolvasnom úgy, hogy nem lett összecsapott, és nem is azért olvastam gyorsan, mert untam volna, és túl akartam volna leni rajta. :-) Biztosan veszek még a kezembe Aszlányi-könyveket ezután a regény után.
A főhős nappali és éjszakai kóborlásai közben pedig bejárhatjuk és megismerhetjük mi is a korabeli Budapestet, ami nekem nagy élmény volt.
Aszlányi Károly nagyon jó tollú író. Gördülékeny, vonzó, magával ragadó stílus.
Aszlányi Károly következetlen író. Elfelejti, hogy mit írt tegnap, hogyan jellemezte szereplőit. Elfelejti az alakjait, azok lógnak a levegőben, egyáltalán hogyan és minek kerültek a könyvbe.
A fülszöveg alapján azt gondoltam olvasok egy könnyedebb Gólyakalifát. Helyett olvastam egy nehézkes Aszlányit.
Kár.
„… nem azt siratja az ember igazán, ami a múltjában megvolt, hanem ami a jövőjéből hiányzik.”
Talán nem ezzel a könyvel kellett volna Aszlányi életművét elkezdeni, na nem azért mert rossz volt csak valahogy az író életműve inkább humoros vonalat viszi. Na ez nem volt az, vagyis szarkasztikus volt és csillant néha a humor csillaga itt is, de ez inkább egy kő kemény társadalomkritika, bús szomorú befejezéssel.
Ha nem nézem a címkét és nem olvasom a pengőt akkor ez a mai Magyarország korrajza is lehetne. Az első negyedben Aszlányi olyan monológot tol az arcunkba, hogy érzem ez nem vicc, ez szívből jőtt és talán akkori csalódását írja bele a regénybe.
Főszereplőnk nem volt valami szimpatikus arc, helyzetéhez képest gőgős és határozatlan, nem igazán tudtam sajnálni minden helyzetben.
Ami hatalmas plusz ebben a regényben ahogy bebarangoljuk az akkori Budapestet.
„És itt van a háború pokla. Régen a sötétség századaiban másképp volt. Néhány ember mérkőzött meg százezer ért. Ma milliók mozdulnak meg, néhány intrikus intésére.”
Mély emberi humánum. Társadalom kritika, hű korrajz és aforisztikus gondolatok.
„Életünk háromnegyed része emlékezet, tehát hamis, egynyolcad része reménység, tehát hazug – marad egynyolcad rész a jelenre, amit látunk és tapinthatunk, de félreértünk.”
Zseniális.
Ez is remek, fordulatos cselekményű regény. Aszlányi humora ezt is áthatja, de azért az élet komolyabb oldaláról is felvillant egy-két részletet.
Nagyon tetszett ez a könyv, olyan világba vitt, amiről eddig még nem olvastam. A főhőst még sem tudtam megszeretni, bár úgy gondolom , a remekül megírt regényben sikerült azonosulni vele. De olvasás közben sokszor „megráztam” volna: idegesített cselekvésképtelensége, erőtlensége, hitetlensége. Érdekes módon Móricz „boldog embere” jutott róla eszembe, aki szintén szegénységben élt, de teljesen más mentalitással gondolkozott a világról.
Népszerű idézetek
Nem volt kedve Budafokra menni. Már minden zárva volt. Darvashoz ment, becsöngetett.
Darvas házikabátban nyitott ajtót, zavart mosollyal.
– Egy nő van nálam – mondta.
– Nő?!
– Nő. Már alszik. Éppen ültem mellette és néztem.
– Én is nézhetem?
És akkor ott ültek mellette kétoldalt, és nézték a közönséges, elégedett arcot, amely sárgán és nyugodtan ringott az álom vizén.
337. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Édes Anna 89% ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső: Édes Anna 83% ·
Összehasonlítás - Békés Pál: Csikágó 95% ·
Összehasonlítás - Tóth Krisztina: Akvárium 92% ·
Összehasonlítás - Bertha Bulcsu: A kenguru 88% ·
Összehasonlítás - Szobotka Tibor: Megbízható úriember 88% ·
Összehasonlítás - Erdős Virág: könnyei 87% ·
Összehasonlítás - Benedek Szabolcs: Budapest vőlegényei ·
Összehasonlítás - Harsányi Kálmán: A kristálynézők ·
Összehasonlítás - Tornyai János: Gyere, kicsim!… Gyere! 80% ·
Összehasonlítás