A ​Galaktika kupolája 16 csillagozás

Aszkold Jakubovszkij: A Galaktika kupolája

Aszkold Jakubovszkij fantasztikus elbeszéléseiben, kisregényeiben a fantáziavilág különös lényei népesítik be a kietlen szibériai tájakat, a tengerek mélyét, a világegyetem idődimenzióit. Hogyan képzeli el a földi visszatérést a több száz éve úton levő űrhajós, kit testesít meg a tengerekben pusztító polipszörny, milyen kapcsolat teremtődhet ember és ember, ember és gép, ember és állat között? Jakubovszkij hisz az emberi humánum győzelmében, épp ezért figyelmeztet az azt fenyegető veszélyekre is.

Eredeti cím: Купол Галактики

Eredeti megjelenés éve: 1976

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kozmosz Fantasztikus Könyvek

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1981
316 oldal · puhatáblás · ISBN: 963211437X · Fordította: Sárközy Gyula

Enciklopédia 2


Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Aszkold Jakubovszkij: A Galaktika kupolája

„…A víz fekete, lágyan hullámzik, visszatükrözi a holdat, fényesen csillog. Mennyi, de mennyi titkot rejteget még. Fel sem érjük ésszel. És minden telítve van várakozással és rettegéssel. Remeg a kéz, remeg a szív. Körös-körül minden reszket."

Aszkold Jakubovszkij gyönyörűen fogalmaz, varázslóként rakosgatja a mondatokat egymás után, így rendkívül elbűvölő írásokat hagyott ránk. Egy baj van: nehéz megtalálni a logikát a szövegeinél, mindenfelé elkalandozunk és nem találjuk a kiutat… Az író rendkívül nagy fantáziával rendelkezett, ráadásul nagyon érdekes hangulatot teremtett őszi estéken a kötet.

gyuszi64 >!
Aszkold Jakubovszkij: A Galaktika kupolája

A nyugati és a keleti (szocialista) sci-fi összehasonlításának nem sok értelme van.
Ez a válogatáskötet is tipikus kelet-európai SF, a tíz elbeszélés azonos stílusjegyeket hordoz: erős fantáziával megírt, irodalmilag igényes szövegek, hangsúlyozott emberi tényezőkkel (a humánum problémája és morális kérdések). Az összehasonlítás eredménye szerint fantáziából nagyon erősek a keletiek, viszont egyáltalán nem praktikusak – és sajnos itt veszítenek az angolszász aranykor íróival szemben.

Az erős SF hátterű, humanista írásokat nem könnyű befogadni, Jakubovszkij elég sokat vár el az olvasótól. (Stílusa annyira hasonlít Kasztovszkyéra, hogy egy-egy névtelen írásukat nem is tudnánk biztonsággal azonosítani. :) ) A könyv harmadik negyede bizony le is ült egy kicsit, elég lassan fogytak az oldalak; de a befejező kisregény (egyfajta humanista Dredd bíró) élvezetes krimi, jól zárta a kötetet. Így inkább 4,5.

Legjobban talán a Mefisztó tetszett, ebben egy kalmár (polip) fejlődéstörténetét kapjuk, amelybe emberi agyat ültetnek. (Ez az írás is, mint több társa, regényért kiált.)

Update: Aludtam rá egyet, inkább marad a 4-es osztályzat.

5 hozzászólás
pwz I>!
Aszkold Jakubovszkij: A Galaktika kupolája

Jók, vagy lehetnek jók is ezek a „másik” oldalról – értsd: a hagyományosnak nevezett irodalomból – átruccanó írók! Bár, ahogy látom, a keményvonalas sci-fi olvasók többségének kedélyét most épp egy ilyen hazai próbálkozás, a Galaktika 300 osztja meg rendesen. Utóbbiról – még – nem tudok véleményt formálni, mert nem olvastam, de Jakubovszkij eme könyvéről, ami novellákat és egy kisregényt tartalmaz, igen. Erre alapoztam az első mondatban tett kijelentésemet. Ő ugyanis egy ilyen „átruccanó” író :). A szovjet-orosz sci-fi – vagy inkább fantasztikus irodalom – egyik kedvelt földi terepe Szibéria, ahol Jakubovszkij is élt és alkotott. Itt a mágikus realizmusból könnyen áthajlik az írók fantáziája a fantasztikumba, vagy éppen a sci-fibe. Maradjunk a fantasztikumnál, ami jobban illik ezekre a művekre. Beljajev kétéltű emberén, vagy Jefremov Olgoj-horhoján szocializálódott és az orosz sci-fi irodalmat kedvelő olvasóknak ismerős lesz ez a többnyire szibériai helyszíneken játszódó összeállítás. Még az idegen bolygókra vitt történetekben is visszaköszön ez a háttér – ami egyáltalán nem zavaró. Az orosz-szovjet fantasztikus irodalomban megszokott morális konfliktusoktól ezek az írások sem mentesek, de talán az idézetek is mutatják, abszolút életszagú – irodalmi – a megközelítésük. :D
Nosza, próbáljátok ki Ti is, milyen ez a „másfajta” fantasztikum – mondjuk éppen a Galaktika 300 után! ;D :D

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1981
316 oldal · puhatáblás · ISBN: 963211437X · Fordította: Sárközy Gyula
bedeguar>!
Aszkold Jakubovszkij: A Galaktika kupolája

Méltatlanul ismeretlen ez a könyv a sci-fi olvasók körében. Remek felépítésű, bár kevéssé technika -és tudományfókuszú írásokat tartalmazó novellák gyűjteménye. A történetek fókusza főként az emberi psziché történései köré rendeződik, vagy inkább a történetekből ezek a fura lelki reakciók következnek. Pont az a zseniális ebben a könyvben, hogy nem válik szét a környezetre és az egyénre: ami kívül történik, az belül is történik, és ritka az a pillanat, amikor egyértelmű, hogy egy harmadik személy mit észlelt volna.

Nagy kedvencem Az utolsó nagy vadászat, ami az általam eddig olvasott legbizarrabb családtörténet. A másik a Mefisztó, egy ember állattá válását mutatja be. Érzékenyen, de kíméletlenül ír Jakubovszkij, és végig olyan érzésem volt, hogy egy tigrist hajt át a tudatomon, ami a könyv olvasása közben egy életveszélyes, ordító, hangos dzsungellé változott.
Biztos, hogy újra fogom olvasni.

KillerCat>!
Aszkold Jakubovszkij: A Galaktika kupolája

Nekem kissé kaotikus volt,csak a legvégén tisztázódott a dolog.

Szelén>!
Aszkold Jakubovszkij: A Galaktika kupolája

Kicsit szenvedtem ezzel a könyvvel. Nem igazán értettem, a végére valamennyire összeállt a kép a fejemben, de így is elmaradt a várakozásaimtól.
Túl zavaros volt, aztán taszított is némelyik novella. Mert hát ezek novellák csokra, azokat meg én általában nem szoktam szeretni. Egyedül még az Idő ráncai között című novella volt olvasható. A mélypont számomra, a tengerben élő polipszerű lény volt, aki valahogy naplót vezetett.
Sajnálom, mert úgy szerettem volna szeretni ezt a könyvet.

Fürge_Gyík>!
Aszkold Jakubovszkij: A Galaktika kupolája

Bejött nekem ez a biológiai sci-fi. Élveztem az idegen bolygók sokszínű élővilágának bemutatását, szerintem simán felvehetik a versenyt Pandorával. Különösen tetszett az ősmassza, amiből minden élet létrejött, meg az Árgus-12 világa.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Rájött már, hogy a világegyetemben semmi sincs elszakítva egymástól?

15. oldal, Az idő ráncai közt

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

Nem árt, ha előbb gondolkodik az ember…

114. oldal, Az utolsó nagy vadászat, A kutató

Lunemorte P>!

Ma olyan hidegek a gondolataim, mint a víz alatti forrás. Inkább nem beszélek róluk.

32. oldal, Mefisztó

Lunemorte P>!

Mindig akad bolond, akinek a szája nagyobb, mint az agya.

32-33. oldal, Mefisztó

Lunemorte P>!

Íme, a forró, zamatos kávé! A boldogság kellemes illata a szomorúság kissé kesernyés ízével, virágok illata a hervadó levelek fanyar ízével.

35. oldal, Mefisztó

Lunemorte P>!

…A víz fekete, lágyan hullámzik, visszatükrözi a holdat, fényesen csillog. Mennyi, de mennyi titkot rejteget még. Fel sem érjük ésszel. És minden telítve van várakozással és rettegéssel. Remeg a kéz, remeg a szív. Körös-körül minden reszket.

36. oldal, Mefisztó

Lunemorte P>!

Csak a töprengések maradnak, emiatt agyam nem tud pihenni, szívemet meg örökös aggodalom gyötri.

60. oldal, Valami

Lunemorte P>!

Én nem hiszem hogy az ember a természet legutolsó és legmagasabb rendű teremtménye.

64. oldal, Valami

Lunemorte P>!

Agyam azt dobolta, hogy csak azt tudhatjuk biztosan, amit kitapasztaltunk.

31. oldal, Mefisztó

Kapcsolódó szócikkek: tapasztalat
Lunemorte P>!

Minden egyes elszalasztott óra: elveszett tudás.

181. oldal, Az áttetsző ember


Hasonló könyvek címkék alapján

Arthur Conan Doyle: A sötét arc ura és a tenger alatti elveszett világ
Rónaszegi Miklós (szerk.): Meteorok viharában
Kuczka Péter (szerk.): Robur 12.
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei II.
Varga Tamás József (szerk.): Kalandok és kalandozók
Ifj. Veress István (szerk.): Gyilkos mesék
Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde
Robert Louis Stevenson: Yekyll doktor csodálatos története
Robert Louis Stevenson: Jekyll és Hyde
Stephen King: Rémálmok bazára