Emil, aki egy dél-svédországi tanyán cseperedik fel, jól ismert figurája a gyermekirodalomnak. Ő az örök rosszcsont, aki ha moccan is, már rögtön valami galiba támad körülötte. Márpedig a magafajta fiúk ritkán ülnek meg egyhelyben. Minden érdekli őket, mindent ki akarnak próbálni, nem ismerik a lehetetlent. Dehogyis rosszak ők, kis szívük tele van szeretettel családjuk és környezetük iránt. De hát a környező világ nehezen viseli az egyre újabb és egyre vaskosabb meglepetéseket. Az még csak hagyján, hogy a mohó Emil feje beleszorul a levesestálba, és doktorhoz kell menni, hogy leoperálja róla, meg hogy lenyeli a spórolt pénzt, meg hogy kishúgát felvonja a zászlórúd tetejére, és hogy kis híján tönkreteszi szülei nagyszabású vendégségét. Hanem amikor titkon lóra kap, és egyedül elkocog szülei után a mozgalmas népünnepélyre, akkor már bizony valódi kalandok sora kezdődik. Ám rettenthetetlen kis barátunkat nem kell félteni, mert egyetlen fapuskával elfogja a régóta körözött rablót!
Juharfalvi Emil (Juharfalvi Emil 1.) 118 csillagozás
Eredeti cím: Emil i Lönneberga
Eredeti megjelenés éve: 1963
Tagok ajánlása: 4 éves kortól
Móra, Budapest, 2020 Móra, Budapest, 2017 
Kedvencelte 15
Most olvassa 5
Várólistára tette 31
Kívánságlistára tette 22
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Tulajdonképpen Marci unokámnak vettem, de – biztos, ami biztos – elolvastam magam is. Kedves, vidám történetek ezek egy egykori kék szemű, gyapjas hajú, égedelem kisfiúról mai kisfiúknak. A rajzok is nagyon kedvesek.
Sokkal jobb volt, mint a Háztetey Károly…, sokkal jobban megindokolta a szememben, miért is lett Lindgren akkora sztár a gyerekirodalomban. Sajnos a végére kifullad, de az eleje akkora lendülettel és olyan kacagtatóan indul, hogy van honnan lelassulnia.
Érdekes a szerkezet is, a krónikába rendezett, mégis összefonódó történetekkel, amik közben a szerző ki-kikacsint az olvasóra, olykor előre lelő egy-egy poént, és előretekinget a jövőbe is, a kis hős felnőttkorába.
Emil pedig fantasztikus fazon, nem kimondottan rossz gyerek, csak eleven, tele hajmeresztő ötletekkel, amiket nem rest megvalósítani, kockára téve úgy a saját, mint mások testi épségét.
Várósak a következő kötetek.
Sikerült végigröhögnünk a kisfiammal. Annyira rosszcsont ez az Emil, hogy az már fantasztikus!
Emil csínytevései eddig kimaradtak az életemből, pedig 2 felnőtt gyerekem és 4 unokám van. A múltkor a húgommal beszélgettünk a gyerekkönyvekről az unokáink kapcsán, ő ajánlotta Lindgren sorozatát. Mivel nekem ezek a könyvek nincsenek meg, kölcsönadta, hogy bebizonyítsa, tényleg érdemes olvasni őket.
Nos, engem ez a kis csibész megvett magának! Olyan cuki, annyira kópé, annyira szerethető, igazi gyerek! Beszerzem az unokáknak, az biztos!
Nemrég egy értékelésben azt írtam, hogy a Durrel fiúk akkori szabadsága ma elképzelhetetlenül és felfoghatatlanul hatalmas. Nos Juharfalvi Emil szabadsága még az övékénél is nagyobb. Vagy talán nem is szabadság az a szememben, ahogyan ez az öt éves legény szabadjára engedetten, bármilyen ötletét menten megvalósíthatja. Egy öt éves, aki segít a kishúgának széjjelnézni a magasból azzal, hogy (az apától látott módot továbbfejlesztve) felhúzza a zászló helyére a ruhája övénél fogva a kislányt. Bocs ez számomra rémítő, ahogyan az anya reakciója is, amikor a csodás virágos levesestálat a piszkavassal távolítja a gyermeke fejéről. A történet olvasmányos, fordulatos, talán vicces is, de nem nekem való.
Népszerű idézetek
Tudta ugyanis, hogy nemsokára szabadon engedik, mert sosem szokták hosszú időre bezárni az asztalosfészerbe.
– Csak amíg alaposan meggondolod, mit csináltál – szokta mondani apja –, hogy még egyszer ne jusson eszedbe ilyesmi.
Emilre nem is lehetett panasz e tekintetben, hiszen ugyanazt a csibészséget sose követte el még egyszer, inkább folyton újakat eszelt ki.
Június 10.
– Sokba fog ez kerülni – sóhajtott apa. – De ha már vendégség, akkor legyen igazi. Hanem a húsgombócokat egy hajszálnyival kisebbre is csinálhatnád.
– Épp akkorára csinálom, ahogy dukál! – vágta oda anya. – Épp akkorára, éppolyan kerekre és éppolyan barnára!
És úgy is csinálta. Készített azonfelül sült oldalast és borjúszeletet, heringsalátát és pácolt heringet meg almás lepényt, aztán főtt angolnát, mindenféle mártást és pudingot, azonkívül két óriási túrótortát, s végül egy különlegesen finom kolbászt, amelynek hírére messze földről, még Szélesrétről és Cserkéről is eljöttek az emberek, hogy megízlelhessék.
Június 10.
A sorozat következő kötete
 | Juharfalvi Emil sorozat · Összehasonlítás |
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Andreas H. Schmachtl: Ki mondta, hogy az erdő unalmas hely? 98% ·
Összehasonlítás - Matt Haig: Az Igazmondó Glimpi 91% ·
Összehasonlítás - Michael Bond: Paddington a belvárosban ·
Összehasonlítás - C. N. Parkinson: Póni-parádé ·
Összehasonlítás - Julian Gough: Nyúl rossz szokása 85% ·
Összehasonlítás - Dóka Péter: Idővihar 83% ·
Összehasonlítás - Kertész Balázs: Pufi, a háziszellem ·
Összehasonlítás - Bombicz Judit: Mesevarázs ·
Összehasonlítás - Kolozsi Angéla: Bódog és Szomorilla 96% ·
Összehasonlítás - Fésűs Éva: Tapsikáné fülönfüggője 95% ·
Összehasonlítás