Miért ​hallgat az udmurt nő? / Малы шып улэ удмурт нылкышно? 2 csillagozás

Asalcsi Oki: Miért hallgat az udmurt nő? / Малы шып улэ удмурт нылкышно?

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék

>!
96 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639531170 · Fordította: Bede Anna, Dyekiss Virág, Anatolij Uvarov · Illusztrálta: Masszi Ferenc

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Asalcsi Oki: Miért hallgat az udmurt nő? / Малы шып улэ удмурт нылкышно?

Azt hittem, válogatáskötet, erre kiderült, hogy ez az egész életmű. Harminchét vers. Úristen, harminchét! Nem, nem magától hagyta abba a versírást a költő. Igen, a sztálini diktatúra idejében hagyta abba. Igen, a kettő összefügg. Nem, túlélte, ’73-ban halt meg, de verset többet nem írt. Bár Domokos Péter előszava szerint érhetnek még minket meglepetések.

Részletes értékelés a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/16/asalcsi_ok…

>!
96 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639531170 · Fordította: Bede Anna, Dyekiss Virág, Anatolij Uvarov · Illusztrálta: Masszi Ferenc
4 hozzászólás

Népszerű idézetek

Timár_Krisztina I>!

Út hajlatán

Göndör nyírfa
Út hajlatán.
Ne vágd ki azt,
Édesapám.

Folyó mentén
Zöldellő rét.
Bátyám, ne vágd
Le a füvét.

Sárga rozs közt
Kék virág nőtt.
Kedves mátkám,
Ne tépd le őt.

Hegyoldalban
Forrás, de szép.
Anyám, ne verd
Fel a vizét.

Göndör nyírfa
Út hajlatán,
Az lesz az én
Testem talán.

Sárguló fű
Réten ha van,
Az lesz az én
Fakó hajam.

Sárga rozs közt
Kék virágok:
Kék szemeim,
Mikkel látok.

Hegy alól ha
Forrás serken,
Az én elsírt
Sok könnycseppem.

4. oldal

Timár_Krisztina I>!

Ki vagy?

Ki vagy?
        Vörös ruhás alak,
        Magad gyík-forma vagy,
        Mint a gyík, éppolyan fürge vagy.

        Hullámozik a hajad,
        Te magad pille vagy,
        Életed pille-víg pillanat.

        Szemeid csillagok,
        Fényükbe olvadok,
        Csillogó kútjukba fulladok.

Mi vagy?

        Bagoly vagy, úgy lehet;
        Esti folyónk felett
        Várlak, hogy találkozzam veled.

10. oldal

Timár_Krisztina I>!

Milyen bolond voltam

Milyen bolond voltam akkor,
mikor napsütésben esőcseppek égtek,
mikor az eget szivárvány ölelte…
Hogy a szivárványból szép kelmét szőhetek,
        azt hittem akkor.

Éjszaka szemeim az égre vetettem,
a csillagtüzek felé tekintettem…
Hogy csillagokból nyakéket fűzhetek,
s lobognak majd mellemen égi tüzek,
        azt hittem akkor.

Ha kék felhő mögött elbújt a nap,
ha ezüsttel ötvözött aranyat,
a felhő szélét hogy leszedhetem,
hogy véle kendőm beszeghetem,
        azt hittem akkor.

Bolond vagyok, most is bolond vagyok.
Tavaszi vizek ha csengve járnak,
ha elragadnak tavaszi álmok,
azt hiszem, hoz még jót is az élet.
        Ma is remélek.

27. oldal

Timár_Krisztina I>!

Idegen városban

Idegen városban
világos éjeken,
sohasem nyughatok,
sehogy sem alhatok.

Egyenes útjain,
háztömbök árnyain
éjfélig csavargok,
fáradtan bolyongok.

Emberek tömege
mellettem elrohan,
mellettem elrohan,
kiáltoz hangosan.

Udmurt lány, fulladok,
falumra gondolok,
erdőkre-rétekre,
virágos-szépekre.

Idegen városban,
világos éjeken,
szívemben dallamok
virágként nyílanak,

nyomasztó városban,
sápasztó árnyékban,
kinyílnak hirtelen.
Viráguk vértelen.

35. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Szvetlana Gyiniszlamova: Vízcsepp
Pusztay János (szerk.): Majd' minden szó feledésbe merült / Unohtuivat miltei kaikki sanat
Nikolai Abramov: Kahtišti koumekümne koume / Kétszer harminchárom
Lackfi János – Szabó T. Anna: Ikertükör
Király Gábor: Csúf versek
Nick Cave: Válogatott versek
Tábory Maxim: Tűzfény / Firelight
Blénesi Éva (szerk.): Kortárs örmény versek / Ժամանակակից հայ պոեզիա
Oravecz Imre: Távozó fa
Un pahar cu lumină / Pohárnyi fény