Az ​Apró Dolgok Istene 170 csillagozás

Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Arundhati ​Roy harminchat évesen maradandó regényt alkotott. A siker titka valószínűleg az az egyszerű tény, hogy a könyv remekmű; fülledt érzékiséggel telített, letehetetlen krimi, mely kíméletlen pontosságú képet fest India titokzatos világáról – a kasztrendszerről, az asszonyi sorsról, a kommunizmusról, a brit uralom örökségéről. A regény egy viszonylag előkelő, kéralai szír keresztény család összeomlását írja le – egy reménytelen szerelem történetét, amely elkerülhetetlen tragédiába torkollik, s mindent és mindenkit magával sodor a pusztulásba. A hősnő, a szépséges Ammu elhagyja részeges férjét, s hazaköltözik családjához, hogy otthon nevelje két gyermekét, a hétéves ikerpárt. Ammu csodálatos anya, akiért rajonganak a gyermekei. Ám vannak olyan pillanatok, amikor titkon fellázad sorsa, a magányra ítélt, önfeláldozó anyuka sorsa ellen, és megszegi a törvényeket, amelyek előírják, hogy kit kell szeretni. És hogyan. És mennyire.
A cselekmény körbe-körbe forog a tragédia, a… (tovább)

Eredeti mű: Arundhati Roy: The God of Small Things

Eredeti megjelenés éve: 1997

Tartalomjegyzék

>!
Helikon, Budapest, 2017
472 oldal · ISBN: 9789632279824 · Fordította: Greskovits Endre
>!
Helikon, Budapest, 2017
472 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632278797 · Fordította: Greskovits Endre
>!
Európa, Budapest, 2005
386 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630777495 · Fordította: Greskovits Endre

4 további kiadás


Enciklopédia 24

Szereplők népszerűség szerint

Sátán

Helyszínek népszerűség szerint

Hold


Kedvencelte 34

Most olvassa 9

Várólistára tette 251

Kívánságlistára tette 137

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
ppeva P
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

Nagyon régen ott várakozott már a várólistámon. Mikor pár hónapja a férjem azt kérte, ajánljak már neki valamilyen jó könyvet Indiáról, ezt hoztam neki haza a könyvtárból – persze azzal a hátsó gondolattal, hogy egyúttal én is elolvasom. Mivel azonban ő sokkal lassabban és alaposabban olvas, mint én, a hosszabbítások után vissza kellett vinnem a könyvtárba. A férjem viszont annyira odavolt a könyvért, hogy nem nyugodott, míg be nem szerzett nekünk egy saját példányt.
Tologattam az olvasást, de mivel már több családtagot is beetetett, és odaígérte nekik a könyvet, igyekeznem kellett, mielőtt eltűnik a saját könyv is a látóteremből…
Őszintén szólva, ha elsőnek olvastam volna, nem biztos, hogy ezt ajánlottam volna neki. De így volt jó, a véletlen is hozzásegítette, hogy egy rendkívüli olvasmányélménnyel gazdagodjon. Nekem sokáig nem állt össze a történet, eléggé feladta a leckét. De a második felétől már teljesen magával ragadott, színeivel-szagával-szövevényességével-borzalmaival együtt.

>!
Röfipingvin MP
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

Elképesztő módon tud Arundhati Roy atmoszférát teremteni! Végig azt éreztem, hogy én is ott vagyok a fülledt, épp a monszun terhét nyögő Indiában, hajtom a legyeket, iszom a hideg gyümölcslevet, és csak próbálok annyit mozogni, amennyit feltétlenül muszáj.
Közben követem a neveket, helyszíneket és eseményeket, és csak egyre azt érzem, hogy jó ezt kívülállóként olvasni, és nem részese lenni.
A Rushdie-Roy mérlegem egyelőre előbbi felé billen, de ki tudja, hogy mit hoz majd még az élet!

8 hozzászólás
>!
encus625 P
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

Nem volt egy könnyű olvasmány, majdnem fel is adtam (dehát ki tudtam vele pipálni néhány pontot a Reading Challenge-re). Az volt a nehéz benne, hogy nem lineárisan adagolja az információkat, hanem csapong időben és térben is, és csak sejtet dolgokat, persze a könyv végén el is árulja őket. Voltak fejezetek, amik nehezen értelmezhetőek voltak. Néha viszont olyan szépen írt, hogy ezért mindenképpen megérte elolvasni. Indiáról is sok mindent elárul, ami nagyon más élet, mint a mienk.

>!
Európa, Budapest, 2005
386 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630777495 · Fordította: Greskovits Endre
>!
krlany I+SMP
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

Mindazzal együtt is, hogy ez a könyv teljesen rendben van, be kell vallanom őszintén, hogy majdnem beletört a bicskám.
Az eleje nagyon lassú és nagyon szétforgácsolt. Rengeteg minden kiderül Indiáról, viszont a történetünk szempontjából csak egyhelyben topogunk. Ahelyett, hogy haladnánk, mindig csak utalgatunk valamire, ami majd… Később. Sőt! Ké Sőbb.
Aztán elgondolkozik az ember, hogy 7 éves gyerkőcökkel mennyi borzalom történik, és a családjuk, aminek meg kellene védeni őket, pont ők okozzák a legnagyobb problémát… meg az is eszembejutott, hogy ebben a családban milyen feminimek a férfiak
Majd egyszer csak beindul a könyv, mint az Édenkert Ételkonzervgyár, és a lapok „az ízek birodalmának császárai” lettek; hangulatuk, ízük, szaguk lett… onnantól összebarátkoztunk.
A fülszöveggel ellentétben én nem gondolom róla, hogy remekmű, de mindenképpen figyelemreméltó.
http://kulturleny.wordpress.com/2014/03/17/az-apro-dolg…

>!
olvasóbarát P
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

A kötet olvasása közben nagyon eltérő érzéseim voltak, az elején zavart a szöveg töredezettsége, zaklatottsága, „zavarossága”. Ez teszi lehetővé, hogy az olvasó „izgatottan keringjen a különböző idő- és érzelmi síkok labirintusában”. A végére rájöttem, hogy ezt a kötetet, talán csak így lehetett hitelesen megírni. Mert annyira összetett és bonyolult a téma, amit bemutat, hogy nem lehetett volna hiteles egy hagyományos alkotásmód. India sokszínűsége, társadalmi jellemzői jól kirajzolódnak. A kasztok, a társadalmi ellentmondások, a nők helyzete (különböző női sorsok, ezek egymásra hatása is) az ikerpár kapcsolata egymással, mind-mind benne van, és együtt alkot egy izgalmas történetet, amely fájdalmasan, és hitelesen mutatja be ezt az egzotikus világot.

>!
Anó P
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

Ez nagy falat volt…! Még egyre itt zümmög a fejemben a történet, jó ideig biztosan hatása alatt leszek. Velutát és Ammut szívből sajnáltam. A három gyereket is. Az a borzalmas kasztrendszer…! S a körülmények és események borzalmas összejátszása, ami a tragédiák sorához vezetett! Utáltam a nagyszülő-párt és a dolgokat kavaró kövér nagynénit – na meg a vén részeges üvegszeműnek, Velutá apjának is komoly része volt az egészben!
A könyv időnként túl naturalisztikus volt számomra, s a történet – mint egy őrült puzzle – az írónő szándéka szerint csak fokozatosan állt össze. Szegény Sophie Mol és szegény ikrek! Utóbbiakat nem lett volna szabad elválasztani….meg is szenvedtek rendesen!
Megrázó történet volt, amely egy másik világba vitt el, a mienktől oly különbözőbe – de sajnos az emberi gonoszság és részrehajlás hasonló mindenütt….

>!
Chöpp P
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

Nagy sokára szedtem össze magam egy értékeléshez. Nem azért, mert annyira jó volt, vagy annyira rossz, esetleg mélyen érintett. Csupán arról van szó, hogy nem tudom megfogalmazni „A könyv és én” viszonyt.
Az teljesen magától értetődő, hogy a regény egyedi. Nagy vonalaiban, életérzésében természetesen hasonlítani lehet az indiai írók élményvilágához, beleszorongatható a nagy, közös együtthatóba. Minden másban viszont egyedül való. Személyesen az olvasóhoz szól. Több helyen is, több dologban is megérinti. Együtt tudunk érezni minden egyes szereplővel, mert mindannyiuk életének eseményeit, motivációit és érzelemvilágát megismerjük. Épp ezért közel kerülnek hozzánk annyira, hogy nem tudunk rájuk haragudni semmiért. Ugyanakkor ebben a nagy érzelmi együttlétben szinte közömbössé válik előttünk a sorsuk. Tragédiáik csak megremegtetik egy csöppet a szívünket, de nem ragadnak magukkal nagy-nagy szomorúságukba. Megtörténnek, leperegnek előttünk, mint a filmek és folytatódik minden tovább, csak egy molylepke szárnya rebbent meg felettünk.
Nem tudom, hogy (és miért) csinálja ezt Arundhati Roy. Én nem szeretném ennyire elidegeníteni a szereplőimet és gyász nélkül engedni el, akkor is, ha fáj.

>!
utazó
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

Elgondolkodtató, izgalmas, megdöbbentő és nagyon értékes írás. Jó értelemben alattomosan derülnek ki az Apró Dolgok, tényleg csapongva bontja ki a történetet, emellett leheletfinoman informál pl. a kasztrendszerről, az indiai létről. Nagy lelkierő, sok-sok tapasztalat kellett ennek a könyvnek a megírásához, pedig igencsak fiatal az írónő. Jöhetne tőle a következő darab!

5 hozzászólás
>!
hablaty P
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

Ez megint egy olyan könyv, ami fáj…mert fájdalmas témát érint.
Számomra ez a könyv nem csupán Indiáról és a kaszt rendszerről szól.
Számomra sokkal több és egyetemesebb. A felnőttek felelősségéről, a szülök felelősségéről szól, és arról ha nem, vagy nem jól élünk a ezzel a felelősséggel, az ölhet, pusztíthat, tönkre tehet….
Arról szól, hogy a kis gyermekek lelke mennyire sérülékeny, és egy rosszkor/rosszul kimondott szó is darabokra törheti.
Arról szól hogy a fanatizmus legyen az vallási, politikai vagy társadalmi gyökerű, soha egyetlen társadalomban sem lehet a tettek/ döntések alapja , mozgató rugója.
Arról hogy a szerelem nem győz le mindent, arról hogy a szerelem miatt érdemes-e feláldozni a gyermekeinket is, és még sok minden egyébről, és persze mind ezek mellett Indiáról, az indiai társadalomról, annak visszásságairól is.
Sajnos az Apró Dolgok Isteneit én napjaink Európájában, itt Magyarországon is látom nap mint nap…
Amiért pedig levontam egy csillagot, az hogy helyenként kicsit túl írta a történetet, és ez érzésem szerint a történet drámaiságát csökkentette….

>!
Scientia
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

Készíts elő papírt és ceruzát.
Vegyünk egy pontot, majd rajzoljunk egy végtelen jelet. Ha visszaértünk a kezdőponthoz, rajzoljuk a nagy jelbe egy kisebbet, majd egy még kisebbet. Ne hagyjuk abba a munkát, folytassuk amíg a jel olyan pici lesz, hogy már nem tudjuk tovább rajzolni.
Erről az ábráról mindig ez a regény jut majd eszembe. Már az elején megtudjuk, hogy mi lesz a vége, majd az időben előre meg vissza ugrálva (mindig gondosan ügyelve, hogy érintsük a kezdet-véget) kirajzolódik a történet. India katyvasz világába találjuk magunkat, ahol még él a régi kasztrendszer, ahol letörölhetetlen nyomot hagyott a gyarmatosítás, ahova betört a kereszténység és a kommunizmus. A szereplők többsége lelki nyomorék. Torzulásukért az Apró Dolgok Istene a felelős: egy váza, egy molylepke, egy reverenda, egy zászló, egy pohár limonádé. Az emberi gyarlóság ezer arcát láthatjuk. A sötétségben néhány apró fényes csillag bukkan fel: két ártatlan lélek, egy Anya és egy anyajegyet viselő férfi. De őket is elborítja a sötétség.
Mivel „a napi-adag-zöld lecsurgott a fákról” lefekszem és megálmodom a Mónnak és a Mólnak a lelki békét.
Külön köszönet Greskovits Endrének a fordításért!


Népszerű idézetek

>!
Dölfike

Megmutatták Miss Mittennek, hogyan lehet mindkét irányba olvasni a malajálam szót és az indul a görög aludni mondatot . De ez őt nem nyűgözte le. […] Le kellett írniuk, hogy A jövőben nem olvasunk visszafelé .Százszor. Odafelé.
Néhány hónappal később Miss Mittent elütötte egy tejeskocsi. […] Az ikrek szemében ez titkos igazságtételt jelentett, mert a tejeskocsi éppen tolatott .

81. oldal (Európa, 2002)

>!
Dün SP

Ez a baj a családokkal. Akár a gonosz orvosok, ők is pontosan tudják, mi hol fáj.

3 hozzászólás
>!
Dün SP

Furcsa, hogy a halál emléke néha mennyivel tovább él, mint annak az életnek az emléke, melyet eltulajdonított.

15. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál
>!
Niann

Lelke tele volt szekrényekkel, melyek polcain titkos örömök sorakoztak.

84. oldal

>!
Izolda +SP

Az udvar tele volt holddal, minden pocsolyában csillogott egy.

267. oldal

>!
Dölfike

– Ami a tiéd, az az enyém is, és ami az enyém, az is az enyém.

78. oldal [Európa, 2002]

>!
krlany I+SMP

(…) egyetlen vadállat sem közelíti meg az emberi gyűlölet határtalan, végtelenül találékony művészetét.

276. oldal

>!
sztimi53 P

Harmincegy éves. Nem öreg. Nem fiatal. Hanem életképes, halálképes korú.

15. oldal

>!
Dün SP

Végül is olyan könnyű összezúzni egy történetet. Megtörni egy gondolatsort. Összerombolni egy álomtöredéket, melyet olyan óvatosan hordoznak körbe, akár egy darab porcelánt.
Hagyni, vele tartani, ahogy Velutá tette, ez a legnehezebb dolog.

>!
AeS

Azt mondta, úgy érzi magát, mint egy útjelző tábla, melyet leszartak a madarak.

192. oldal (Magyar Könyvklub, 1998)


Hasonló könyvek címkék alapján

Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei
Julian Barnes: Felfelé folyik, hátrafelé lejt
Ian McEwan: Szombat
Graham Swift: Utolsó kívánság
Diane Setterfield: A tizenharmadik történet
J. G. Ballard: A Nap birodalma
Martin Amis: Koba, a rettenetes
Alison Weir: Lady Jane
Alison Weir: Lady Elizabeth
Jeanette Winterson: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?