A ​Dumas-klub 54 csillagozás

Arturo Pérez-Reverte: A Dumas-klub

Lucas ​Corso, a magányos farkas, aki könyvgyűjtők felbérelt zsoldosaként kutat kőim ritkaságok után, kettős feladatot kap. Meg kell állapítania A három testőr egy kéziratának valódiságát, s ezzel egy időben egy dúsgazdag gyűjtő egy különös könyv példányainak felkutatásával bízza meg. A Könyv Az Árnyak Birodalmának Kilenc Kapujáról legendákkal övezett, baljós mű: Aristide Torchiát, a nyomdászt, aki kinyomtatta, 1667-ben az inkvizíció, az ördöggel való cimborálás vádjával, máglyán égette meg. A könyvet kilenc rejtélyes metszet illusztrálja. Lucas Corso, a gyűjtő példányával kezében, a másik két példány nyomába ered. Útját baljóslatú jelek kísérik, valakik a könyvre vadásznak s titokzatos halálesetek követik egymást, beteljesítve a könyv metszeteinek jövendöléseit. Ráadásul mintha az idősebb Alexandre Dumas regényének hősei is üldözőbe vennék a könyvvadászt: minduntalan felbukkan a közelében egy sebhelyes arcú férfi, aki mintha csak Rochefort volna A három resió'rből, s a szépséges és… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1993

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2005
426 oldal · ISBN: 9637253750 · Fordította: Dornbach Mária

Enciklopédia 2


Kedvencelte 8

Most olvassa 2

Várólistára tette 58

Kívánságlistára tette 32

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
SteelCurtain
Arturo Pérez-Reverte: A Dumas-klub

Sokkal jobb ez az írás, mint megítélése alapján hinné az ember. Most értesültem róla, hogy filmet is készítettek belőle, ám az állítólag jelentősen eltér a könyvtől. Ennek ismeretében nem biztos, hogy azt keresni fogom. A regény viszont a misztikus vonal ellenére is nagyon tetszett. Gondosan megtervezett, tápláló egytálétel ez. Krimiszerű fővonal, rejtélyes halálesetekkel. Titokzatos szereplők, misztikus szálak, miközben komoly lehetőségként merülnek fel, -olykor meg is valósulnak – a törvényen túli lehetőségek is. Mindez rendkívüli könyvritkaságokkal körített helyszíneken. Egy mezei molynak csak csorog a nyála , még akkor is, ha egy kukkot sem ért azon a latin nyelven, melyen ezek a ritkaságok többnyire íródtak. Közben megismerkedünk az idősebb Dumas sajátságos munkamódszerével, illetve a sátánidézés nehézségeivel, hogy egy realista végkifejletig eljussunk.
Oda jutunk el?
Egyedül a legvégén éreztem, úgy, hogy az írónak elfogytak az ötletei. Ugye diadalmenetet nem várhattam a végére, hiszen az egész könyv a kudarcról szól. Azt mondják isten útjai kifürkészhetetlenek. Naívan azt képzeljük, hogy az alvilág urának útjai nem?
Van aki jól megérdemelt fizetségét nem kapja meg. Valakinek kielégítetlenek maradnak mazochista hajlamai, hiába provokálja a megveretést, még csak egy pofont sem kevernek le neki. Van aki mindent kockára tesz, barátságot és nőt. Mi marad?
S ha van részsiker, az csak a kudarc egy-egy lépcsőfoka.
Ugyanakkor némi szimpátiát is éreztem Pérez-Reverte sátánja iránt, aki felszerelte az embert bátorsággal, tudással és szabad akarattal. De hiába, mert továbbra sem vagyok képes hinni természetfeletti lényekben. De a sztoriban fölöttébb hatásosak.

2 hozzászólás
>!
Tilla
Arturo Pérez-Reverte: A Dumas-klub

(Hangoskönyvet hallgattam, angolul)
Az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz könyvemben kutattam egy dél-amerikai vagy legalábbis spanyol író műve után, mert épp olyan hangulatot akartam magamnak – nos, ebből a szempontból rendesen mellényúltam. Nincsen ennek a történetnek úgymond „latin” beütése, viszont pontosan olyan bibliofil népségnek való, mint mi, molyok. Antik könyvek, Dumas-kéziratok, könyvnyomtatás, életre kelt regényszereplők, irodalmi utalások… igazi csemege. Van itt a Molyon valaki, aki antik könyveket gyűjt, vele például mindenképp elolvastatnám.
Fél csillagot a vége miatt vontam le: krimiknél, titokzatos történeteknél nem szeretem, ahogy a könyv elejétől szépen felépített cselekményt agyoncsapja a főgonosz, aki pisztollyal a kezében elmagyaráz mindent sakkban tartott főszereplőnknek. Aztán a pisztoly persze kicsavartatik a kezéből és végeztünk. Itt mondjuk a pisztoly éppen hiányzott, a hosszú magyarázat viszont nem. Kár.
Érdemes elolvasni!

>!
Saille P
Arturo Pérez-Reverte: A Dumas-klub

Igazi könyvmolyoknak, ill. már inkább irodalmároknak való könyv. Az a sok felsorolás, aprólékos leírása a könyvritkaságoknak! Nem vagyok oda értük ennyire, de a hangulatát nagyon bírtam. Bár igaz, hogy lépten-nyomon az általam nagyon kedvelt filmváltozattal hasonlítottam össze, és Johnny Deep briliáns alakításával, de ez nem von le az értékéből.
Amiben különbözik, hogy a filmben a Dumas-klubot kihúzták teljesen és Borja-t és Balkant egybegyúrták, és inkább a A kilenc kapu c.könyvre fókuszáltak. A könyvben ezzel szemben a két szál együtt fut, sőt inkább a Dumas-klub körüli félreértésekre és átvágásokra helyezi a hangsúlyt, plusz az idősebbik Dumas munkássága körüli rejtélyekre. A kilencedik kapu elvetélt démonidézését szinte mellékesen biggyeszti a történet végére, és az ördögi leányzóból szimpla egyetemistát csinál…
Mindenesetre nem bántam meg, hogy elolvastam, mondjuk esős délutánokon, egy jó kis tea mellé nagyszerű olvasmány lehet. Na, de most megyek, és megnézem a filmet is újra! :)

>!
Habók P
Arturo Pérez-Reverte: A Dumas-klub

Lehet, hogy azért, mert rengeteg ideig dolgoztam levéltárban (és ott restauráló műhelyben), de nekem ez a könyv nagyon érdekes volt. Néhol szinte el is felejtettem, hogy ez valójában egy kalandregény (ez más olvasó esetében nyilván rossz pont), annyira érdekelt a könyvek korának meghatározása, a hamisítások módszerei, a metszetek bemutatása. És ugyanígy élveztem kamaszkorom kedvenc írójának, Dumas-nak „deheroizálását” – nálam a megítélése nem változott.
A vége viszont… bármi mást el tudtam volna képzelni ehelyett, ez nagyon megtörte az egész regényt.

>!
Agatha
Arturo Pérez-Reverte: A Dumas-klub

Volt benne lehetőség.
A sztori ígéretesen indult, és nagy-nagy piros ponttal értékeltem, hogy az író a történethez stílust is alkotott: míg A Dél Királynője kicsit ponyvásabb fogalmazású volt, itt, alkalmazkodva szereplőihez, a múlt eseményeihez, a misztikus vonalhoz, már-már szépirodalminak mondható.
Szóval volt benne lehetőség.
De aztán nem igazán élt vele a szerző, mert én bizony untam, figyelmetlenül is olvastam, így inkább erre fogom, hogy jelentős részét nem is értettem, nem vágytam arra, hogy folytassam, nehezen vergődtem a végére.

>!
Arianrhod MP
Arturo Pérez-Reverte: A Dumas-klub

Számomra nagy élmény volt ezt a könyvet olvasni. Nem csak azért, mert szerettem Dumast, hanem mert egy kicsit a latin-amerikai mágikus realistákkal találtam rokonnak a stílusát. Szó mi szó, le sem tudtam tenni, bekebeleztem együltő helyemben.

Misztikus, és tele van megfejtendő képi és jelentésbeli jelképekkel, rejtvényekkel, és persze a KÖNYV mint művészeti alkotás és értéktárgy áll a krimiszerűen bonyolódó cselekmény középpontjában.

A filmet Depp, a főszereplő rendkívüli vonzereje és színészi tehetsége ellenére sem tudtam végignézni, szerintem annyira nem „ugyanaz” a történet.

>!
Zakkant_Tudós
Arturo Pérez-Reverte: A Dumas-klub

A filmváltozatát láttam még pár hónappal ezelőtt, annak hatására olvastam el, de nem vágódtam tőle hanyatt igazság szerint. Sokszor untatott. Bár az ördögidézős szál pár helyen azért érdekes, és volt a szerzőnek pár jó ötlete. A vége elég összecsapott. Összességében szerintem izgalmasabb a film.

>!
Veron P
Arturo Pérez-Reverte: A Dumas-klub

Nekem nagyon tetszett – csak azértis:P
Meg én először a filmet láttam (A kilencedik kaput), és ott éreztem h vmi nem stimmel, uh megkönnyebbülés volt rájönni, hogy persze a könyv felét lehagyták:P Így már mindjárt élvezhetőbb:P
Ez vett rá arra, hogy még öbb könyvét elolvassam, és azokban sem csalódtam, bár ennyire nem volt mind jó…

>!
geucsa
Arturo Pérez-Reverte: A Dumas-klub

Az utolsó kb. 100 oldal miatt érdemes elolvasni. :)

>!
bookasticdude
Arturo Pérez-Reverte: A Dumas-klub

Régebben olvastam, jó könyv volt, az illusztrációkat imádtam benne, valahogy engem is cselekvőleg belevontak a történetbe, ahogy lapozgattam és hasonlítgattam őket.


Népszerű idézetek

>!
SteelCurtain

A templom harangtornyának árnyéka nem messze tőlük a földre vetült. A széles és sötét folt lassan a nappal szemben megrebbent. Megfigyelte, hogy a csúcsán a kereszt a lány lábánál, egészen közel megállt, de nem ért hozzá. A kereszt árnyéka bölcsen távolságot tartott tőle.

Kapcsolódó szócikkek: árnyék · kereszt
>!
Three

Kemény pasas voltam. Egész pontosan nyolcéves koromig, amikor is felfogtam az életben maradás előnyeit. Attól fogva kissé megpuhultam.

129. oldal

>!
Lobo P

Végtére is az ember szórakoztatás céljából ír, azért, hogy többet élhessen, hogy szeresse önmagát, és hogy a többiek is szeressék.

>!
Habók P

La Ponte, holmi emberi melegségre vágyva, Makarova ólomszínű szemét fürkészte, de annak tekintete lehűtötte. Olyan melegség áradt abból, akárcsak egy norvég fjordból, mondjuk úgy éjjel három tájban.

>!
Three

Figyeljen rám, Corso: ártatlan olvasó már nem létezik. Az olvasó megegyezik azzal, amit korábban olvasott, meg a mozival és a televízióval, amit látott. Az információhoz, amit a szerző közvetít neki, mindig hozzáadja a sajátját is.

398. oldal

>!
Three

– Enyhén előrehajolt s lejjebb fogta a hangját, már-már bizalmasra, olyan volt, akár Miss Marple, aki éppen bevallja legjobb barátnőjének, hogy ciánt talált a teasüteményben.

267. oldal

>!
Three

– Valójában nem félek – jelentette ki elgondolkodva és felsóhajtva. – Ami jobban izgat, az a veszteség… A pénzé. Fantasztikus szexuális potenciámé. Az életemé.

129. oldal

>!
Three

– A te D' Artagnanod egy kicsit ünneprontó – vélekedett valaki a társaim közül, az idősebbik író. A legutóbbi regényéből ötszáz példány kelt el, ám vagyont keresett detektívtörténetek publikálásával, amelyeket perverz módon Emiilia Forster álnéven jelentetett meg. Elismerően néztem rá, elégedettséggel töltött el jókor tett megjegyzése.
– Semmi kétség. Élete szerelmét megmérgezik. A francia udvarnak tett szolgálatai és hőstettei fejében húsz évet nyom le holmi muskétás hadnagyként. S amikor a Bragelonne vicomte utolsó soraiban megszerzi a marsallbotot, ami pontosan négy kötetbe és négyszázhuszonöt fejezetbe tellett, leteríti egy hollandus golyó.

117. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik
A. S. Byatt: Mindenem
Umberto Eco: A rózsa neve
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Dan Brown: A Da Vinci-kód
Agatha Christie: Halál a felhők között
Donna Tartt: A titkos történet
Mario Vargas Llosa: Halál az Andokban
Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája
Mario Puzo: A Keresztapa