Az akarat szabadságáról 5 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Reprint ex Hungarica · Filozófiai irók tára Franklin-Társulat
Most olvassa 3
Várólistára tette 15
Kívánságlistára tette 14
Kiemelt értékelések
Nem egy egyszerű nyári olvasmány, de nagyon mélyen belemegy a témába, kivesézi, levonja a következtetést. Más kérdés, hogy az ember képes-e ezt befogadni.
Népszerű idézetek
…de akárhány esetben azt látták, hogy az embert, anélkül hogy
anyagi akadályok gátolnák, csupa olyan motivumok, mint teszem
fenyegetés, igéret, veszély s hasonlók visszatartják a cselekvéstől,
amelyet egyébként bizonyára saját akarata szerint hajtott volna végre.
Azért vetették fel a kérdést:
hogy vajon egy ilyen ember még szabadnak nevezhető-e?
…mintha a víz azt mondaná: „Én fölverhetem a hullámaimat
(igen, a tengeren és viharban); vágtatva rohanhatok tova
(igen, a folyó ágyában); tajtékozva és bugyogva gördülhetek alá
(igen, a vizesésnél); sugárként, szabadon szállhatok föl a levegőbe
(igen, a szökőkutban); végre föl is forrhatok és eltünhetem (igen,
80° melegben); hanem én mindebből nem cselekszem egyiket sem,
csak itt maradok önként, nyugodtan és tisztán a tükörsima tóban.
Ez a kő, ha tudna gondolkozni, bizvást azt hinné, hogy ő szabad
s hogy semmi más ok nem birta mozgásra, mint az ő akarata.
Ilyen az az emberi szabadság is, mellyel mindenki szeret dicsekedni
s mely csupán abban áll, hogy az emberek tudnak vágyaikról,
de nem tudnak azokról az okokról, melyek a vágyakat irányitják.
Az akarás objektumai, melyek éppen meghatározzák az akarattevékenységet,
nyílván az öntudat határán kivül, a más dolgok tudatában foglalnak helyet;
maga az akarattevékenység az egyedüli benne s a kettőnek
– objektumnak és tevékenységnek – egymáshoz való oksági kapcsolata
a kérdéses. Az öntudat dolga csakis az akarattevékenység, a test tagjai
fölötti abszolut uralma mellett, amit voltaképen az „amit akarok“ fejez ki.
Csakis ezen uralomnak a használata, vagyis a tett az, ami azt még az öntudat
előtt is akarattevékenységnek bélyegzi. Mert amig csak beálló cselekvés,
kivánság a neve, ha pedig befejezett, akkor határozat; hogy pedig ezzé vált,
azt maga az öntudat előtt csakis a tett bizonyitja: mert mindaddig megmásitható.
Az elme elhatározásai ugyanolyan szükségességgel támadnak az elmében, mint a valósággal rendelkező dolgok eszméi. Akik tehát azt hiszik, hogy elméjük szabad elhatározásából szólnak vagy hallgatnak vagy csinálnak valamit, azok nyitott szemmel álmodnak.
74. oldal
…és hogy viszont a kinpad legválogatottabb gyötrelmeit mind legyőzi néha maga az a puszta gondolat, hogy az élet ugy is mulandó.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szent Ágoston: Szent Ágoston vallomásai 87% ·
Összehasonlítás - Boros Gábor (szerk.): Szeretet és gyűlölet, undor és gőg ·
Összehasonlítás - Málnási Bartók György: Kant etikája és a német idealizmus erkölcsbölcselete ·
Összehasonlítás - Arisztotelész: Eudémoszi etika / Nagy etika ·
Összehasonlítás - Friedrich Nietzsche: Túl az erkölcs világán… ·
Összehasonlítás - Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből 96% ·
Összehasonlítás - Apuleius: Amor és Psyche 96% ·
Összehasonlítás - Epiktétosz: Kézikönyvecske 91% ·
Összehasonlítás - Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek 92% ·
Összehasonlítás - Friedrich Nietzsche: Emberi – túlságosan is emberi 94% ·
Összehasonlítás