Arthur Schopenhauer (1788-1860) főműve A világ mint akarat és képzet a gondolkodástörténet ritka, nagy filozófiai rendszert építő alkotásai közé tartozik, mely struktúráját és nyelvezetét tekintve is eltér a hagyományos, illetve az ún. német idealista és kriticista filozófiai művektől. A kognitív megismeréstől, illetve az emberi beavatkozástól függetlenül működő és ható gonosz és kiszámíthatatlan akarat teremti és tartja a világot szenvedésekkel teli, örökös körforgásban. Közvetett objektivációi közül elsősorban az ember az, aki megpróbál szabadulni hatalmától. Ennek két módozata lehetséges: az esztétikai út, vagyis a művészetek, illetve az etikai út, ahol is az aszkézis vezethet el az akarattól független szabadsághoz. A mű voltaképpen két részből áll: az első négy könyvből, melyet most vehet kézbe az olvasó. valamint a később megjelenő második kötetből, amely az első rész mintegy másfél évtizeddel később megírt variánsa, és amelyben az öreg mester paragrafusról paragrafusra… (tovább)
A világ mint akarat és képzet 20 csillagozás
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Filozófia alapművek Európa · Sapientia Humana Osiris
Osiris, Budapest, 2021 Enciklopédia 1
Kedvencelte 10
Most olvassa 9
Várólistára tette 59
Kívánságlistára tette 67
Kölcsönkérné 2
Kiemelt értékelések
Elég régi olvasási élményem kötődik a könyvhöz, de mivel kevés a hozzászólás, úgy gondoltam fontos, hogy méltassam ezt a könyvet. Nem könnyű olvasmány, de aki valamilyen szinten ismeri a buddhizmust és a távol keleti, indiai filozófiát, annak nem fog nehézséget okozni. Sőt, ennek ismeretében a könyv nehézsége megszűnik. Ne dőljünk be a bevezetőben írt előszónak, amiben arról ír a szerző, hogy könyve milyen nehéz olvasmány és ezért bele se kezdjünk. Számomra egyébként ez vicces volt. Érthető, világos könyv ez, ami valódi mondanivalót és életszemléletet próbál átadni. Jelentősége az, hogy próbálja az európai tudást és filozófiát a keleti tudással egyesíteni, és átadni. Ez a próbálkozás megelőzi korát, és élvezetes az egész mű során. Ha valaki mégse boldogulna vele akkor olvassa a „Szerelem, élet, halál / Életbölcsesség” című művét, amiben próbálta összefoglalni tanításait érthetőbben a köznép számára. Mégis jelen mű sokkal jobb és mélyebb. Úgy gondolom a komoly nyelvezet jobban át tudja adni a mélységeket és szellemet, mintha ugyanazt a szöveget köznépien adjuk elő. Persze az is jó könyv. Jó olvasási élményt kívánok hozzájuk!
Népszerű idézetek
Filozófiának tekintve egyébként a természettudomány materializmus: a materializmus viszont, mint láttuk, már születésekor a halált hordja szívében; mert a szubjektumot és a megismerés formáit átugorja, melyek pedig mind a legnyersebb anyagnál, melynél dolgát kezdeni akarná, mind az organizmusnál, ahová eljutna, előfeltételezve vannak. Mert a „nincs objektum szubjektum nélkül” olyan tétel, amely a materializmust mindenkor és minden formájában lehetetlenné teszi. Napok és égitestek, ha nincs szem, mely látná és értelem, mely megismerné őket, szavakba foglalhatók ugyan: de ezek a szavak a képzet számára fából vas karikát jelentenek.
Első könyv, 7. §
Mindazonáltal nem türtőztethetem magam ehelyt, s kimondom, hogy az optimizmus, már ahol nem csupán olyasak üres beszéde, kiknek szűk homloka mögött egyéb sincs, csak szó, szó, szó, szerintem nem egyszerűen abszurd, de egy ízig elvetemült gondolkodási mód, mely mintha csúfot űzni merészelne az emberiség kimondhatatlan szenvedéseiből.
394. oldal
Hiszen aki a komolyságba egyszer belekóstolt, annak a tréfaság, főleg az unalmasabb fajtájú, nem lesz többé ínyére.
26. oldal
Nincs tehát bizonyosabb, minden többitől függetlenebb és bizonyításra kevésbé szoruló igazság, mint ez, hogy minden, ami a megismerés számára létezik, tehát ez az egész világ, csak a szubjektumra vonatkozó objektum, a szemlélő szemlélete, egyszóval képzet. Érvényes ez így természetesen a jelenre csakúgy, mint bármi múltra és bármi jövőre, a legtávolabbira és a közelire egyképp: mert érvényes magára az időre és a térre, amelyben mindez kizárólagosan megkülönböztetődik. Minden, ami valaha csak volt vagy valaha lehet a világon, kikerülhetetlenül hordozza ezt a szubjektum általi meghatározottságot, és csak a szubjektum számára létezik. A világ képzet.
Első könyv, 1. §
Említett könyvek
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra 93% ·
Összehasonlítás - Friedrich Nietzsche: Emberi – túlságosan is emberi 95% ·
Összehasonlítás - Friedrich Nietzsche: Az értékek átértékelése 94% ·
Összehasonlítás - Friedrich Nietzsche: Jón és gonoszon túl ·
Összehasonlítás - Friedrich Nietzsche: A morál genealógiája ·
Összehasonlítás - Friedrich Nietzsche: A hatalom akarása 89% ·
Összehasonlítás - Friedrich Nietzsche: A vándor és árnyéka ·
Összehasonlítás - Friedrich Nietzsche: Túl jón és rosszon 86% ·
Összehasonlítás - Friedrich Engels: Anti-Dühring ·
Összehasonlítás - Friedrich Nietzsche: Zarathustra ·
Összehasonlítás