Schopenhauer célja meggyőzni az olvasót arról, hogy az a téma, ami az irodalom valamennyi műfajában nemhogy jelen van, de az egyik legkedveltebb mind a szerzők, mind az olvasók körében, érdemes a filozófiai vizsgálatra. Schopenhauer munkáját a többi között a Franklin társulat adta ki magyarul 1918-ban, Budapesten. A szerző maga is megjegyzi művében, hogy tanulmányának témájáról nem sok filozófiai értekezés született előtte, e kevés közül a jelentősek Platón, Rousseau, Kant, Platner és Spinoza tollából valók, ám Schopenhauer megítélése az említett gondolkodók szerelemről írt alkotásairól nem túl hízelgőek. A nemi szerelem metafizikája a többi mű között van annyira jelentős, hogy tekintetbe vegyük a nemek különbségének filozófiai vizsgálatakor.
A nemi szerelem metafizikája 2 csillagozás
Enciklopédia 2
Kedvencelte 2
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 10
Népszerű idézetek
Aligha filozofálna az ember, ha a halál nem volna.
I. fejezet - A halálról
Mert például az embert arra tanítani, hogy csak az imént lett semmiből, tehát az örökkévalóságon keresztül nem volt semmi, és mégis a jövendőben múlandótlan – épp olyan, mintha arra tanítjuk, hogy ámbár mindenestül másnak a műve, minden cselekedetéért mégis örökké felelős.
I. fejezet - A halálról
És hogy a halál komoly valami, már abból is következik, hogy az élet, mint mindenki tudja, éppen nem tréfadolog. Alkalmasint nem is érdemlünk jobbat e kettőnél.
I. fejezet - A halálról
Ha kopogtatnánk a sírokon, s megkérdeznők a holtakat, föl akarnak-e újra kelni – fejüket ráznák.
I. fejezet - A halálról
[…] Ehhez a világhoz akarták az optimizmus rendszerét hozzáilleszteni és bebizonyítani róla, hogy minden lehető világ közt ez a legjobb. Kiáltó képtelenség. – És az optimista mégis fölszólit, nyissam ki szememet, és tekintsek a világba és lássam, milyen szép az a nap fényében, hegyeivel, völgyeivel, folyóival, növényeivel, állataival stb. – De hát a világ panoráma-e ? […] Ha azonban a dicsőített munka eredményeit nézzük, ha a szereplőket tekintjük, akik e kitűnően ácsolt színpadon működnek és látjuk, hogyan áll be az érzékenységgel a fájdalom, és mint növekedik abban a mértékben, amint amaz értelemmé fejlődik, s hogy azután ezzel lépést tartva vágy és gyötrelem mindig erősebben lépnek előtérbe s fokozódnak, míg végre az emberi élet nem nyújt egyéb tárgyat, mint tragédiákra és komédiákra valót – akkor aki nem színlel és nem alakoskodik, nehezen lesz kedve hallelujákat zengedezni.
163-164. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Neumer Katalin: Határutak ·
Összehasonlítás - Karl Popper: Test és elme ·
Összehasonlítás - Ujvári Márta (szerk.): Érvek és kontextusok ·
Összehasonlítás - Saul Kripke: Megnevezés és szükségszerűség ·
Összehasonlítás - Gottlob Frege: Logikai vizsgálódások ·
Összehasonlítás - Michael Della Rocca: Spinoza ·
Összehasonlítás - Jacques Derrida: Esszé a névről ·
Összehasonlítás - Michael Quante: A cselekvés hegeli koncepciója ·
Összehasonlítás - Arthur C. Danto: Connections to the World ·
Összehasonlítás - A. C. Grayling: Filozófiai kalauz ·
Összehasonlítás