Japán ​mesék 1 csillagozás

Arthur Rose-Innes: Japán mesék

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék

>!
Viktória, Budapest, 1943
142 oldal · Fordította: Balogh Barna

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 12

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

kedaiyun>!
Arthur Rose-Innes: Japán mesék

Amikor nemrég Szegeden véletlenül (?) bementem az egyik antikváriumba, már a bejáratnál megláttam ezt a könyvet. Azonnal megtetszett a borítója, és az, hogy milyen régi. Belelapoztam: japán mesék, érdekesnek tűnik… majd hátralapoztam, hogy megnézzem az árát, utána gondoltam, vissza is teszem a polcra, mert bizonyára drága. Ám meglepő módon egyáltalán nem volt az, kedvezménnyel pláne. Így ez azonnal eldöntötte, hogy kell! Egyébként is szeretem a szép, régi kiadású könyveket. Hazaérve utánanéztem az interneten, hátha lehet tudni valamit a könyvről. Nos, nem sok mindent találtam, csak annyit, hogy ez egy könyvritkaság…:)

Ennyi előzetes után lássuk a könyvet! Az előszóban igen érdekes dolgok olvashatók, mint ahogy ezt a fülszöveghez oda is írtam. A fordító „turáni fajtestvéreink”-ként említi a japánokat (1943-ban vagyunk), és kiderül, hogy japán eredetiből származik a fordítás. A szerzőről semmit sem találtam, csak annyit, hogy több japán szótárat, nyelvtant, olvasókönyvet szerkesztett.

A mesék közül volt néhány, amit már ismertem, pontosabban az egyik hazai animés oldal jóvoltából láttam az 1920-as, 30-as években készült animefeldolgozásukat (Momotaro, A szemölcs). Két másik mesét pedig más könyvekben is olvastam (Isszumbosi, A bambuszfában talált kislány). A mesék sokban különböznek, de hasonlítanak is az általunk jól ismert mesékre. A negatív hős sokszor megbánja tetteit, és megjavul. Elég jól kifejezi a japán gondolkodást (bár az ismereteim nem túl mélyek a témában) a mesék azon fordulata, amikor rossz történik, de mégis jó arcot kell hozzá vágniuk, vagy az előzékenység, a szerénykedés udvariasságból. Ezekkel más mesékben nemigen találkoztam. A legtöbb mese inkább szomorkás, de vannak humoros, és vannak elég kegyetlen mesék is. Gyakori szereplők az öreg házaspárok, a jószívű-kapzsi ellentétpárja, valamint az állatokhoz. Érdekes történet a kocsonyahal (medúza) eredetéről szóló mese, melyben persze a csínytevő majom is főszereplő.
Az én kedvenc mesém a Virágnyitó bácsi volt. :)

11 hozzászólás

Népszerű idézetek

kedaiyun>!

Felesége rettentően megörült, ide-oda forgatta, de mivel sohsem látott tükröt életében, nem tudta mit kezdjen vele. Meg is kérdezte rögtön, mirevaló?
– Tükörnek hívják ezt a furcsa jószágot – felelte mosolyogva az apa. – Visszatükrözi az ember képmását, ha belenéz. Bizony, minden asszonynál elkelne az ilyesmi. Azt tartja a mondás, hogy „az asszony tükre a lelke”. Errefelé, tudom, nem ismerik az emberek a tükröt, de hallottam, hogy Kjótóban lehet kapni. Igy hát mikor odaértem, nyomban vettem neked egyet.
– Igazán? Akkor ez értékes ajándék és én úgy vigyázok rá, mint a lelkemre.

11. oldal (A macujamai tükör)


Hasonló könyvek címkék alapján

Tőkei Ferenc (szerk.): A sárkánykirály palotája
Zsolt Péter (szerk.): Japán népmesék
Zsolt Péter (szerk.): Japán népmesék és mondák
Zlata Černá – Miroslav Novák: Az eladott álom
Hukaya Berta (szerk.): Bűbájosok versengése
Büky Béla (szerk.): Urasima Taró, a szegény halász
Boldizsár Ildikó (szerk.): Esti mesék lányoknak
Dornbach Mária (szerk.): A sárkányhercegnő
T. Aszódi Éva (szerk.): Kisgyermekek nagy mesekönyve
Világszép Vaszilisza