Arhur Ransome, a híres angol ifjúsági író egész sorozatot írt kedves gyerekhőseinek kalandjaiból. A gyerekeket a sorozat első kötetében mint Fecskéket, ill. Fruskákat ismertük meg. Ebben a kötetben is így nevezik egymást. Kalandjainak színtere ezúttal egy kimerültnek hitt és régen elhagyott bányavidék, ahová kincskutatásra indulnak. A nagy expedíció sikerét azonban folyton kétségessé teszi egy titokzatos és csöppet sem bizalomgerjesztő idegen, akinek téblábolását ifjú hőseink nagyon is gyanúsnak vélik. Annyi biztos, kedves barátainkat, a Fecskéket és a Fruskákat ezúttal komoly veszélyben találjuk: hol erdőtűz, hol meg bányaomlás teszi próbára őket. Szerencsére velük vannak okos postagalambjaik.
Galambposta (Fecskék és Fruskák 6.) 58 csillagozás

Eredeti megjelenés éve: 1936
Tagok ajánlása: 9 éves kortól
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Klasszikusok fiataloknak Ciceró




Kedvencelte 11
Várólistára tette 12
Kívánságlistára tette 8

Kiemelt értékelések


Az első Ransome-könyvem volt, valamikor kisiskolás koromban. Elsőre kétszer elolvastam aztán elkezdtem nyaggatni a szüleimet a többiért, mire elvittek a könyvtárba, hogy keressem meg őket. Azóta is kedvenc ifjúsági sorozataim egyike.




Nem rémlik, hogy gyerekkoromban olvastam volna a sorozat összes kötetét, pedig nagyon szerettem a gyerekek vitorlázós-kalózos kalandjait.
Ez a kötet egy kicsit más, talán azért, mert teljes egészében a szárazföldön játszódik. Ahogyan Rogernek kicsit unalmas volt az aranyásás, úgy nekem is. Kevésbé volt kalandos az egész, mint az előző könyvek, amiket olvastam. Meglepetés azért ebben is volt.
A tájleírások annyira jól sikerültek, hogy rákerestem, melyik angliai/skóciai tóvidék ihlette meg a szerzőt. Ha arra járok, biztosan megnézem majd a Coniston és Windermere tavakat…


10-14 éves korom között olvastam ezt a sorozatot, és imádtam! Igaz, imádtam én szinte mindent, amiben a hősök izgalmas kalandokban vesznek részt, lehetőleg önállóan, vagy belevaló szülőkkel/felügyelőkkel. Vitorlázás! Kalózkodás! Kincskeresés! Felfedezés! Berek! ja, nem Nem sok mindenre emlékszem már belőle, úgyhogy ha egyszer előszedem a padlásról, biztosan újraolvasom! :)
És itt már emlékszem valamire a sztoriból is, a titokzatos idegen-szál pont annyira volt nyomasztó számomra, hogy még nem vitte el a vidám, kalandozós gyerekregénytől messzire a hangulatot. És emlékszem, utána én is akartam bottal aranyat keresni. Meg a galambok is jópofák voltak. :)


A Fecskék és Fruskák apukám egy kedvenc gyerekkori könyve volt, és amikor kicsi voltam, egyszer meglátta a vásárban és megvette nekem és a tesómnak azt a hetvenes évekből származó kiadást ami neki is a szívéhez nőtt, és aztán az enyémhez is. Többször is olvastam azt a kötetet, a nyár egy időben nem telhetett el nélküle. Az összes kötet viszont nincs meg (még a magyarra fordítottak se mind), úgyhogy amikor megláttam a Galambpostát egy antikváriumban nem bírtam nem megvenni.
Nem emlékszem, hogy olvastam volna korábban, úgyhogy úgy vágtam bele, mint egy teljesen új kalandba. Elképesztő nosztalgiát tud ébreszteni bennem a Fecskék, Fruskák és Dék kalandjai a gyermekkor nyarai iránt. Nagyon jól megragadja a gyermeki fantázia erejét, ahogy bele tudnak helyezkedni az aranyásók cipőjébe és teljesen kilépnek a valóságból (kivéve persze Tysonék udvarán, no meg amikor haza látogatnak Beckfootba). Most persze picit hiányzott a vitorlázás, de így is élveztem, mert képesek voltak izgalmas kalandokat kieszelni a szárazföldön is. Bár nekem a Blackett és a Walker gyerekek a kedvenceim, itt most a Dék is nagyobb szerepet kapnak, és Dick egész jól megállja a helyét a történetben.




Amennyire nem szerettem a Téli szünidőt, ez annyira tetszett. A családomból a fiúk mindig is nagyon szerették a sorozatot, és próbáltak rávenni nem egyszer, hogy ezt a kötetet olvassam el, mert van benne süni. Lehet, hogy igazuk lett volna, és tetszett volna a célközönség-korabeli önmagamnak is, de ezt már sose tudjuk meg.
A slusszpoént tudtam előre, hiszen annyit beszéltek róla a fiúk annó.
És továbbra is Peggy a legjobb.
Népszerű idézetek




– Szerintem – szólalt meg Titty – amíg a kertben táborozunk, nem lehetünk kalózok, de még hadat sem viselhetünk. Mi legyen? Északi-sark újra nem lehet…
– Ahhoz egy kicsit nagy a hőség – bólogatott Roger.
– Arany! – jelentette ki Peggy. – Dick geológus, és Nancy elolvastatta vele Flint kapitány valamennyi bányászati szakkönyvét. Holnap behatolunk a Kangcsendzönga mélyébe, és beszélünk Bobbal. Ő palafejtő; emberemlékezet óta bányászik, és anya azt mondja, Bob majd megmondja, hol keressünk aranyat.
A terv
A sorozat következő kötete
![]() | Fecskék és Fruskák sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Rudyard Kipling: A dzsungel második könyve 92% ·
Összehasonlítás - J. K. Rowling: A karácsonyi malac 96% ·
Összehasonlítás - Bogáti Péter: Az ágasvári csata 93% ·
Összehasonlítás - Linda Sue Park: Viharjelzés 93% ·
Összehasonlítás - J. R. R. Tolkien: A hobbit 92% ·
Összehasonlítás - Erich Kästner: Emil és a detektívek / A két Lotti 93% ·
Összehasonlítás - Timothée de Fombelle: A hazátlan herceg 92% ·
Összehasonlítás - J. R. R. Tolkien: A babó 88% ·
Összehasonlítás - Tea Stilton: A korallok hercegnője 87% ·
Összehasonlítás - Erich Kästner: Emil és a detektívek 86% ·
Összehasonlítás