Arthur ​tragédiája 5 csillagozás

Arthur Phillips: Arthur tragédiája

Az ​Európa Könyvkiadó igazi szenzációval és egyben irodalmi csemegével ünnepli William Shakespeare születésének 450. évfordulóját:

Egy mindeddig publikálatlan Shakespeare-drámát adunk közre!

A darab régi, kiváló szerzőnk, Arthur Phillips közvetítésével került amerikai kiadója, a Random House tulajdonába. Phillipsnek nemcsak üzleti érdekei, de személyes élményei is fűződnek az Arthur tragédiájá-hoz, mely élményekről a maga megszokott, lebilincselő stílusában számol be a drámához írott előszavában.
Phillips Előszavát nemcsak terjedelme teszi a regényirodalom legjavához hasonlatossá, de megformáltsága is: olyan, mint egy ars poeticának is beillő apa-fiú-regény, mely egyben szerelmes regény is, és, igen: izgalmas krimi! Mert Phillips nemcsak azt meséli el, miképpen alakult a viszonya Shakespeare-rel, szüleivel és nővérével az évek során, de bepillantást enged az Arthur tragédiájá-nak hitelessége körüli izgalmas nyomozásba is, részletezve e nyomozásban betöltött… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
Európa, Budapest, 2014
560 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630795920 · Fordította: Tótfalusi István

Kedvencelte 2

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 7

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Kuszma>!
Arthur Phillips: Arthur tragédiája

Egyrészt egy irodalomtörténeti vicc, amit fapofával illik elmesélni. Másrészt egy önbizalomhiányos író korlátozottan freudista önvallomása lehetetlen apával, túlzottan szeretve tisztelt ikernővérrel és a Shakespeare-kultusz kritikájával. De mindenekelőtt: ravasz, szórakoztató könyv arról, hogy mi is az „igazi” meg a „hamis”, és hogy egyáltalán van-e közöttük különbség. Az olvasó a következő dolgokat teheti vele. A.) Elfogadjuk, hogy az Arthur tragédiája című ismeretlen Shakespeare-dráma létezik – akkor viszont kapunk hozzá függeléknek egy idegesítően hosszú, önmarcangoló előszót. B.) Elfogadjuk, hogy az Arthur tragédiája című ismeretlen Shakespeare-dráma NEM létezik – akkor kapunk egy jó kis író-önéletrajzot, meg egy tökéletesen felesleges és hosszadalmas függeléket, ami Shakespeare-drámának akar kinézni. C.) Elfogadjuk, hogy egy írói univerzumban az igaz és a hamis fogalmai csodásan képlékenyek, és akkor igen jól tudunk szórakozni. Én például csodásan belelkesedtem ezen a finoman nabokov-i* trükkös stíluson.

Viszont (és aki nem szereti a mégoly óvatos spoilerezést sem, az a bekezdést ugorja át) spoiler

Amúgy a Shakespeare-dráma nagyon jó. Én megvenném.

És még valami: a borítón látható portré meglepően hasonlít a Mona Lisára. Mire utal ez?

* Phillips felsorolja azokat a szerzőket, akik műveik címét Shakespeare-től kölcsönözték, köztük Nabokov Gyér világ c. művét. Csakhogy! Bár valóban, az Orosz Mester regényében elhangzik az állítás, hogy a Gyér világ (Pale fire) kifejezés a Bárdtól származik, de az is kiderül, hogy senki sem képes rájönni, hol is használta ezt a szókapcsolatot. Trükk a trükkben – bár Nabokov ebben utánozhatatlan, de Phillipsben is igazán élveztem.


Népszerű idézetek

BG214>!

A filozófia nem más, mint tógát öltött szándék.

181. oldal

gofri>!

Eszembe jut egy gyermeki képzelgésem ezekből az időkből, amely ma már teljesen megmagyarázhatónak tetszik, egy visszatérő ábránd, amelyet a nagy magány és unalom óráiban idéztem fel. Amikor például egy kerek üvegablakon át bámultam a mögötte forgó, kecses ívben felszökő és lehulló nedves ruhaneműt a forró dobban, az absztrakt minták hipnotikus hatásától elzsibbadt aggyal, egyszerre csak ott ült mellettem William Shakespeare az automata mosoda padján, és afelől érdeklődött, mi az a ruhaszárító masina, és hogyan működik. Shakespeare a huszadik században vetődött partra, magatehetetlenül, semmit sem értve mindabból, ami a közben eltelt négyszáz év alatt született, és csak énrám számíthat.
Kénytelen voltam (apám vagy anyám parancsára?) gondjaimba venni, és elmagyarázni neki mindent (ruhaszárítót, légi közlekedést, árautomatát, védőoltást), és ez nehéz munka volt. Eluntam a gondolkodást erről az ötvenéves vénemberről, akinek hátul nyíratlan haj melegítette a tarkóját a merev gallér fölött.

63-64. oldal

gofri>!

Félek leírni, de most már késő: a féltékenység elpárolgásánál nem sok gyönyörtelibb érzést ismerek: olyan mély és megrázó megkönnyebbülés, mint egy testi érzéklet. Kitörlődik belőlünk a félelem, eltűnnek az aggályok és a fizikai veszélyérzet, amely a testet addig ívben feszítette, elmúlik egyszeriben. Nem tölti be a helyét maradandó bátorság vagy magabiztosság: a féltékenység örök árapály, hol dagad, hol apad; minél inkább elfogadjuk, hogy visszatérhet, annál nagyobb a gyönyör, amikor elvonul. Nincs boldog vég, de örök kín sincs.

89. oldal

BG214>!

Ki akar olyasmit olvasni, ami kétségbevonhatatlanul tökéletes mindnyájunk számára?

384. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

T. S. Eliot: Gyilkosság a székesegyházban
Oscar Wilde: Oscar Wilde összes művei I-III.
Örkény István: Macskajáték
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A köpönyeg / A revizor
Herczeg Ferenc: A Gyurkovics-lányok / Idegenek között
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Egy őrült naplója
Maczák Edit: A szövegalkotás műfajai
Jókai Mór: Egy ember, aki mindent tud / Egész az északi pólusig! / Egy asszonyi hajszál
Füst Milán: Füst Milán válogatott művei
Airenc Brando: A Nap árnyékos oldala