A Terebess Kiadó Koestler két távol-keleti országról szóló könyvét ikerkiadásban hozza ki (szép, igényes könyv-formában és professzionális fordításban), azonban sem az India, sem a Japán nem sorolható az tárgyszó-fogalma alá. E könyvek ugyan konkrét utazások emlékanyagához köthetők – a szerző mind a két kötetben utal erre –, mégis inkább szellemi, kultúrtörténeti, politikai, históriai nemzet, illetőleg szubkontinens-ismertetők. Feltehető, hogy mindkét könyv egy-egy kvázi tanulmányút összefoglalója avégett, hogy a szerző a készülő nagy szintetikus könyveihez kellő szellemi, helyszíni muníciót raktározzon el. A India-könyv az ind bölcselet több évezredes tradíciójába való alámerülés melynek tengelyében a szexualitást természetfölötti célokra irányító szellemiség analízise áll. Koestler nagy fogékonysággal és tiszteletteljesen közeledik e különös antropológiához, misztikához – nem rejtve azonban véka alá csodálkozását, az európai ember álmélkodó távolságtartását. Könyvtári… (tovább)
India 9 csillagozás
Enciklopédia 4
Helyszínek népszerűség szerint
Most olvassa 1
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 10
Kiemelt értékelések
Arthur Koestler: India A lótusz és a robot I.
Azt mondják, ha valaki elutazik egy pár napos turista útra Indiába: ír róla egy könyvet. Ha 30 évig ott él: mond róla egy mondatot. Koestler feltehetően két hétnél többet töltött Indiában, írt róla egy könyvet, de nem úti beszámolót.
Először a világnézetüket, hitüket, filozófiájukat próbálta megérteni. De csak a jógával foglalkozik. Azt viszont elég alaposan körbejárja, utána olvas, ismertet, főleg a testi furcsaságokat. Azt, hogy van egy ind filozófia és vallás, szinte egy-két mondattal intézi el.
Kora Indiáját politikusain és a politikai mozgalmakon keresztül mutatja be. Gandhi, Nehru, stb.
Nem mondom, hogy rossz könyv, de ha Indiát szeretnéd megismerni, semmiképpen se ezzel kezdd.
Népszerű idézetek
Ha valaki őszinte megbánást érez, már ez az őszinteség is érték.
Arthur Koestler: India A lótusz és a robot I.
– Egyetlen politikusnak sem kellene semmit javasolgatnia, hogyan írjanak az írók.
– De ha ő maga is író?
– Akkor még kevésbé.
Arthur Koestler: India A lótusz és a robot I.
Vagyok, ami voltam és ami leszek; az vagyok, amit te gondolsz, amit te képzelsz. De mindenek feletti tény, hogy ez a test nem azért jött létre, hogy a régi karma gyümölcsét tépje.
Arthur Koestler: India A lótusz és a robot I.
Leszámítva Japánt – több szempontból is sziget –, India az egyetlen nagy ázsiai állam Kairó, Dzsakarta és Peking között, ahol demokrácia uralkodik; már legalább elméletben. Nyugati értelemben vett „működő” demokráciává azonban csak úgy válhat, ha forradalmi változások mennek végbe a hindu társadalom és a hindu hagyományok legérzékenyebb gyökereinél. A nagy kérdés, melynek megválaszolása most Indiára vár: lehetséges-e, mi több, végső soron kívánatos-e egy ilyen radikális műtét?
Konklúzió
Arthur Koestler: India A lótusz és a robot I.
Még Vinóba Bhavével kapcsolatosan is szkeptikusak voltak, afelől meg kétséget se hagytak, hogy Krisna Menonról meglehetősen lesújtó a véleményük. Mindazonáltal a múlt nagy szvámijai iránt vágyakozó tiszteletet éreztek. Meggyőződésük volt, hogy a vallás a népek ópiuma, de abban nem voltak egészen biztosak, hogy az ópium olyan rossz dolog lenne. India és a Nyugat „dühöngő” fiatalsága között ez volt számomra a legmeghökkentőbb különbség.
Arthur Koestler: India A lótusz és a robot I.
Így a szentírásbéli „Ádám” visszavezethető Átman nevére, mely is az eredeti szanszkrit változat szerint Ad-ma, „Éva” pedig a Dzsiva szó (az individuális lényeg) megfelelője. Az Upanishadokban utalás esik két madárra, ahogy ezek ugyanazon a fán ülnek. Egyikük eszik a fa gyümölcséből. A másik csak nézi, nem eszik. A madár, amelyik a fa gyümölcséből evett: Dzsiva – Éva. A madár, amelyik csak nézi ezt: Átman – Ádám. A fa, melyen a két madár ül, a pippal, rokona a bibliai almafának. Nevezik egyébként úgy is, hogy „a Bodhi-fa” vagy a Tudás Fája. E fa tövében ült Buddha, mikor a megvilágosodás érte. Ádám és Éva a Tudás Fájának gyümölcséből evett. De ahogy mindez Indiából „átplántálódott”, elveszett közben az Upanishad-motívum valódi jelentése.
Arthur Koestler: India A lótusz és a robot I.
Kín a világ sora,
Így hordja múltja terheit;
Lelkem mohón nem szomjazik
Hiú birodalmaira.
Durgá-himnusz (Bevezető)
Arthur Koestler: India A lótusz és a robot I.
Mármost Vinóba eredeti neve Vinajak volt, továbbá tizenkilenc évesen fogta s anyja jelenlétében elégette a felsőiskolai végbizonyítványát, kijelentvén, hogy az Én felszabadulásának, a Brahmával való egyesülésnek útjára kíván lépni.
Arthur Koestler: India A lótusz és a robot I.
Zárd a szájat, mint varjú a csőrét, igyál levegőt lassan, töltsd meg vele a gyomrod, és mozgasd ott, aztán lassan kényszerítsd vissza az alsó úton.
VÁTÁSZÁRA-DHAUTI
Arthur Koestler: India A lótusz és a robot I.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Richard Waterstone: India ·
Összehasonlítás - Kovács Eszter: Köszi, jól 96% ·
Összehasonlítás - Ann Swanson: A jóga tudománya 96% ·
Összehasonlítás - Mircea Eliade: A jóga 99% ·
Összehasonlítás - Kim Davies: Meditáció ·
Összehasonlítás - Vígh Béla: A jóga orvosi szemmel ·
Összehasonlítás - Bakos Attila – Bakos Judit Eszter: A Számkhja-jóga pszichológiája ·
Összehasonlítás - Varga Imre: Légy önmagad! ·
Összehasonlítás - Weninger Antal: A keleti jóga ·
Összehasonlítás - Weninger Antal: Jóga a mindennapokban ·
Összehasonlítás