A ​tizenharmadik törzs 71% 10 csillagozás

… a könnyű lovasság menekülést színlelve, a régi fortély szerint, futás közben kilőtte nyilait, majd félelmetes, a farkasokéhoz hasonló üvöltéssel, támadott.
Ez a módszer gyilkos módon hatásosnak bizonyult a kilencedik és a tizedik század folyamán, amikor a magyar portyázók megtámadták Németországot, a Balkánt, Olaszországot, sőt Franciaországot – de hatástalan maradt a besenyőkkel szemben, akik ugyanazt a taktikát alkalmazták, és éppen olyan hátborzongatóan tudtak üvölteni.

80. oldal

A kazárok – egy türk eredetű nép – országa stratégiai kulcspozíciót foglalt el az alapvető fontosságú átjáróban a Fekete- és a Káspi-tenger között, ahol ennek a korszaknak a keleti nagyhatalmai álltak szemben egymással. Ütközőállam volt, védte a bizánci birodalmat az északi sztyeppék életerős barbár törzseinek – a bolgárok, magyarok, besenyők stb. – támadásaitól, majd utóbb a vikingektől és az oroszoktól. De ugyanilyen fontos, vagy még fontosabb volt mind a bizánci diplomácia, mind pedig az európai történelem szempontjából az a körülmény, hogy a kazár seregek sikeresen állították meg az arab lavinát legpusztítóbb, korai időszakában, és így megakadályozták Kelet-Európa muzulmán meghódítását.

9. oldal

A kazár fővárosban az a gyakorlat, hogy hét bírájuk van. Ezek közül kettő a mozlimok számára, kettő a kazároknak, akik a tóra (a mózesi törvény) parancsai szerint ítélkeznek, kettő a keresztények számára, akik az evangélium szerint mondanak ítéletet és egy a szakvalibah, rusz és egyéb pogányok számára ítélkezik a pogány törvények szerint.

39. oldal

A nyolcadik század elején a világ két szuperhatalom között polarizálódott, amelyek a kereszténységet és az iszlámot reprezentálták. Ideológiai tanaikat hatalmi politikájukkal kovácsolták össze a propaganda, a felforgatás és a katonai hódítás klasszikus módszereivel. A kazár birodalom egy harmadik erőt reprezentált, amelyik mindkettőjükkel egyenrangúnak bizonyult, akár mint ellenség, akár pedig mint szövetséges. Azonban függetlenségét csak úgy tarthatta fenn, hogy sem a kereszténységet, sem az iszlámot nem fogadta el, mert akár ez, akár az a választás automatikusan alárendelte volna a római császár, vagy a bagdadi kalifa autoritásának.

44. oldal