17 nap rettegés 56% 16 csillagozás

1992. december 28-án két nappal a születésnapja után, a tízéves Katie Beerst sétálni vitte a család barátja. A kislányt rokonai tizenhét gyötrelmes nap után látták viszont, amikor a rendőrök kiszabadították föld alatti börtönéből. A Long Islanden megtörtént eset egyes részletei A bárányok hallgatnak című sikerfilm borzalmait juttatják eszünkbe. Katie négyszáznégy rettegéssel teli órát töltött a kilencven centiméter magas, egy négyzetméter alapterületű ketrec falához láncolva. Mi késztethet egy felnőttet arra, hogy rabságban tartson egy ártatlan gyermeket? Hogyan sikerül a tízéves Katie-nek túlélnie ezt a szörnyű kalandot, mindeközben megőrízve lelki tisztaságát? Katie Beerst aggódó amerikaiak milliói zárták a szívükbe. Sorsa egyben figyelmeztetés is arra, hogy a tiszta tekintetű gyermekek bizalmával milyen könnyen vissza lehet élni. A mesteri regényszerkezet jóvoltából több szereplő szemszögéből is nyomon követhetjük az események alakulását. Az utolérhetetlen Arthur Herzog ismét… (tovább)

Eredeti cím: 17 Days: The Katie Beers Story

Eredeti megjelenés éve: 1993

akció amerikai szerző emberrablás fogság gyermek főszereplő gyermekbántalmazás igaz történet alapján magyar nyelvű regény thriller

LAP-ICS, Debrecen, 1994

292 oldal · ISBN: 9637767967 · Fordította: Nitkovszki Sztaniszlav

Fülszövegek 1Borítók 1 Új kiadás Új borító Új fülszöveg Új címke

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 4

Kiemelt értékelések

ChEebor

2023. április 6., 09:49

Arthur Herzog: 17 nap rettegés 56%

Az 56%-ot látva erőt vett rajtam a gyanú, hogy ez most melléfogás lesz, de igazából nem értem, miért ez a sok alacsony értékelés. Persze, nem az igazi, mindenképp Herzog gyengébb művei közül van, kicsit szenzációhajhásznak érződik, de ettől még egy jól összeszedett, értelmes leírása egy elég sokkoló bűnügynek. Persze a témaválasztás okos volt, a kiválasztott eset amennyire lehet, pozitívan végződik, és alapvetően a könyv befejezésekor még nem volt minden lényeges lépés tisztázva. Fontos persze az is, mennyire rossz körülmények között élt Katie, és mennyire elképesztően felelőtlen volt mindenki a történetben (de ezért jó a valóságról írni, mert ott nem racionális senki és semmi). Herzog nagyon jól bemutatja az esetet és a körülményeit/következményeit, noha a leírása kicsit csapong, kicsit kevésbé összeszedett.
Egyszóval nem éreztem rossznak: elég érdekes, izgalmas és elgondolkoztató, de így sem egy „mestermű”, hanem csak egy jó dokumentumregény a sok közül.