Bankemberek 55 csillagozás

Arthur Hailey: Bankemberek Arthur Hailey: Bankemberek Arthur Hailey: Bankemberek Arthur Hailey: Bankemberek Arthur Hailey: Bankemberek Arthur Hailey: Bankemberek

Az ​amerikai „profi írók” élvonalába tartozó szerző a bankvilág rejtelmeibe vezeti be az olvasót, aki – míg csak bele nem merül a könyvbe – nehezen hinné, hogy ilyen száraz, merkantil témáról izgalmas regény kerekedhet. A szerző nem sokat teketóriázik, már az első oldalakon felvázolja az alapállást. Az öreg Rosselli, a Bank elnöke néhány vezető állású tisztviselő előtt megdöbbentő bejelentést tesz: halálos beteg, napjai meg vannak számlálva. Ezzel kezdetét veszi az utódlásért folytatott harc. Mindkét jelöltnek megvan a maga tábora. A választást nehezíti, hogy a két alelnök különböző programot hirdet. Az egyik egy multinacionális mamutvállalatnál kíván befektetni tőkét, a másik hajlik arra, hogy egy pár megkezdett lakótelepet finanszírozzanak, ami ugyan hosszabb távon és csekélyebb mértékben, de biztosabb haszonnal kecsegtet.

A másik szál nem annyira pénzügyi, inkább alvilági vonatkozású: a bank belvárosi fiókjában (a "vezérhajóban") egy tolvaj garázdálkodását fedezik fel.… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1975

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Aranytoll

>!
Könyvmolyképző, Budapest, 2007
504 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639708563 · Fordította: Balabán Péter
>!
Európa, Budapest, 1994
592 oldal · ISBN: 963075617x · Fordította: Balabán Péter
>!
Európa, Budapest, 1993
590 oldal · ISBN: 9630756218 · Fordította: Balabán Péter

3 további kiadás


Enciklopédia 6

Helyszínek népszerűség szerint

Csehország


Kedvencelte 11

Most olvassa 2

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

Kiss_Csillag_Mackólány P>!
Arthur Hailey: Bankemberek

Fantasztikus könyv, remek szöbegalkotás a remek cselekményhez.
Nem értek a bankvilághoz, nem is érdekel különösebben, de élmény volt olvasni, ahogyan mások lavíroznak a pénzhalmok között és fölött.
A csalók – Roscoe és Harold – persze ellenszenvesek voltak, de azért voltak mellettük szerencsére teljesen pozitív szereplők – Alex, Margot – is.
Nagyon érdekes, bár elborzasztó és idegtépő volt olvasni a börtönben történteket, szörnyű volt, de érdekes.
Nem tudtam letenni, annyira vonzott a cselekmény alakulása.

robinson P>!
Arthur Hailey: Bankemberek

AH egyik legjobbja, szerintem. A bankemberek és az alvilág összefonódása, hatalmi harcok, botrányok. Nagyon olvasmányos, érdekes, jó krimi és lelki vonal is van benne.

2 hozzászólás
Manni>!
Arthur Hailey: Bankemberek

Így a negyedik Hailey könyv után megfogalmazódott bennem, miért is szeretem az írásait. Életszagúak. Nem is maguk a problémák, hanem éppen ez a többes szám. Problémák Nem egy nehéz helyzetet kell megoldaniuk az egyébként jól kidolgozott, szimpatikus, ám néha visszatérő szereplőknek, épp ellenkezőleg, rengeteget, egymás után. Mint a valóságban.
Egy másik ok, amiért imádom, hogy csak úgy hempergek az intelligenciájában. Jó, jó, naiv kislány, nem kell mindent elhinni, csak mert ő mondja, de lenyűgözően meggyőző tud lenni.
Ez a könyv sokszor megmosolyogtatott. Azt juttatta eszembe, mikor érettségire kellett tanulnom, és átkoztam Keynes-t, a bankrendszert, mindent, és megesküdtem, hogy érettségi után elfelejtem őket, mert minek?? Persze, nem sikerült őket elfelejtem, és milyen jó! Nem mondom, hogy mindent értettem a pénzes részeknél (ezért is a fél csillag levonás), de vannak dolgok, amik éppen most lettek világosak. Bárcsak érettségi előtt olvastam volna! Akkor tudtam volna villogni az exxxtratudásommal.

4 hozzászólás
Sonnenschein>!
Arthur Hailey: Bankemberek

Közel 50 év távlatából is meglehetősen jó kis regény még. A stiklik ma is megvannak, mindössze a klasszikus pénzügyi szolgáltatások köréből a hitelkártyával és az ATM-ek előfutárát jelentő „bankpontokkal” éppen kilépő bankszektor mozdult el egy már-már szuperszónikus FinTech világba. Érdekes volt megismerni ezeket a régi, kezdeti formációkat a könyvből, mert az nyilvánvaló, hogy kishazánkba már a kipróbált, bevált, működő rendszer „tette be a lábát”.

A regény ’75-ös megszületését követően ’84-ben adták ki először magyarul.
Az állami vállalatalapítási monopólium után a privát-/magánszektor a gmk-k alapításának lehetőségével1982-től éledezik, a bankrendszerünk az egyszintű után 1987-ben vált kétszintűvé (a hitelkártya-termék majd jóval később jelent meg), a Budapesti Értéktőzsde majd' félévszázados Csipkerózsika-álmából 1990-ben ébredt újra, internet még a fasorban sem volt, és a golf is majd csak jó 2-2,5 évtizeddel később kezdett divatba jönni.
Ilyen körülmények mellett elég szép teljesítmény lefordítani egy ilyen pénzügyi regényt, hiszen pl. a hitelkártyák esetében egyes szakkifejezések magyar megfelelőjének kvázi megalkotását jelenthetnék a fordításnál megválasztott szavak.

A fordítás gördülékeny, olvasmányos, rendben lévő(nek tűnik). Az olvasást mindössze vélhetően zömmel az előbbiek miatt nem vagy nehezen elérhető, mainál valószínűleg sokkal kevésbé általános terminológia korlátozottan megfelelő használata zavarja. Egy részét a fordítás létrejöttének időbelisége miatt nem feltétlenül rónám fel a fordítónak, másik részét azonban igen.
A hitelkártya rendszer leírása önellentmondást tartalmaz, nem képes a fordítás szerinti módon működni egy ilyen rendszer.
A fordító az „investment” szót jellemzően a „beruházás” szóval adja vissza, miközben a szövegkörnyezet alapján – és egy bankhoz kapcsolódó konstellációban jellemzően – nem ebben, hanem a „befektetés” értelemben használandó.

A FED, mint az US jegybank, központi bank, szövetségi bank, jellemzően fordítás nélkül, a FED szóval vagy az előbbi egyértelmű megfeleltetésekkel adandó vissza ismereteim szerint (és régebben is), míg a könyv végig Szövetségi Tartalék(rendszer)-ként használja, ami a szó szerinti fordításnak megfelel ugyan, de önálló megjelenései során sokkal inkább kelt az olvasóban egy, a giro-hoz hasonló rendszer képzetét, semmint egy minden államban mindössze egyetlenként jelenlévő intézményre való utalás benyomását. A kötelező tartalékráta lényege nem jön át a szövegből, sőt, e kifejezés meg sem jelenik a regényben, pedig kellene, hogy előforduljon. Ám valószínűleg összemosódik a jegybank „szövetségi/központi tartalék(rendszer)” megfeleltetése miatt, mivel előbbi lenne a szabály nyomán képzendő, hitelezéssel nagyon is összefüggő központi tartalék, utóbbi pedig az intézmény. A túlhitelezés és az abból következő banki kockázat pedig kulcsfontosságú a történet szempontjából, így kevéssé jön át. (A Postabank csődben is komoly jelentősége volt a túlzott, nem megalapozott hitelkihelyezéseknek.)

Ezek a hibák meglátásom szerint pici könyvtárazással kiküszöbölhetők lettek volna és függetlenek attól, hogy hogyan is állt a magyar gazdaság a fordítás készülte idején.
További, kisebb számú előfordulásuk okán kevésbé zavaró kifogásolható megfeleltetések jelennek meg a számvitel (mérleg és eredménykimutatás helyett mérlegbeszámoló illetve nyereség-veszteség kimutatás) területén, illetve a golf-ütéseknél is akad egy-két nagyon fura.
Én a ’84-es kiadást olvastam, ám úgy tűnik, a későbbi kiadások is ugyanezen fordító fordításával mentek tovább. Ha ez így van, ezeket azért javítani kellene a későbbi kiadásoknál ….

Aquarius>!
Arthur Hailey: Bankemberek

Felért egy szakmai továbbképzéssel, miközben nagyon jól szórakoztam. Hiába: a Hailey alaposság. Nagyon tetszett.

Szabó_Katalin>!
Arthur Hailey: Bankemberek

Nagyon jó kis könyv volt, bár a végén még vártam valamit…

ChEebor>!
Arthur Hailey: Bankemberek

Hailey egyik hosszabb műve a Bankemberek, de ez nem tesz rosszat neki, sőt… Minden tökéletesen van adagolva, az eleje lassú, és ha nem Hailey írta volna, valószínűleg nagyon unalmas lenne, de az író igenis érdekfeszítővé tette a művet. Aztán ahogy bonyolódik a cselekmény, egyszerre csak két fő szálat kapunk, mindkettő izgalmas thrillerként borzolva idegeinket, amíg bele nem ütközünk az elkerülhetetlen végkifejletbe. A könyv részletes, realista világa pedig valóban aprólékos és lenyűgöző.

Taabita>!
Arthur Hailey: Bankemberek

Ez is azok közé a könyvek közé tartozik, amit az ember soha nem felejt el. Zseniális, talán a legjobb krimi, amit életemben olvastam, és talán ezen a könyvön izgultam a legjobban. Tövig rágtam a körmöm. Nagyon igazi, nagyon élethű, dokumentumszerű, mint minden Hailey-könyv. A szereplők hús-vér figurák, nagyon lehet értük izgulni. Engem teljesen magával ragadott ez a könyv, remek és maradandó élmény volt!

Dina636>!
Arthur Hailey: Bankemberek

Érdekes, alapos, részletes olvasmány volt. Hailey nagyon aprólékosan bevezet minket a bankok világába, a pénzügyek kusza hálójába. Izgalmas harcok a vezető posztért, botrányos alvilági szálak… Ajánlom mindenkinek, akit kicsit is érdekel ez a téma.

Orbantorgyan>!
Arthur Hailey: Bankemberek

Évek óta megvan a szerző két másik kalandregénye. A könnyű szórakoztató olvasmányok közé soroltam őket. Ilyen volt a Bankemberek is! Talán a Hotel volt számomra a legizgalmasabb.
A mostani könyv meglepett konzervativ erkölcsével, a hasznosság bemutatásával.Keményen hasznossági elvet vallott.Ez elképzelhető ennyi gengszter bankár idején?
A banki technika: plasztikkártya, számítógépek óriási szerepe, úgy ebben még gyerekcipőben vannak, de a problémák felködlenek. Megpendit a dollárral kapcsolatos vitatható jövőt, válságok eljövetele érezhető.


Népszerű idézetek

Manni>!

(…) a férfi csak akkor teljes ember, ha a nő, akit szeret, szabad, és tudja, miként éljen a szabadságával, miként használja fel egyénisége kiteljesítésére.

185. oldal (Könyvmolyképző, 2007)

6 hozzászólás
Manni>!

Aki nem hajlandó néha megváltoztatni egy helytelen döntést, az egyszerűen önfejű.

203. oldal (Könyvmolyképző, 2007)

2 hozzászólás
Manni>!

– Mondd csak, hol a fracba használtak először dollárt?
– Könnyű kérdés – válaszolta Miles. – Sokan azt hiszik, Amerika találta fel a dollárt. Pedig nem. Csehországból jött, ami akkor Németországhoz tartozott. Csakhogy akkor tallérnak, thaler -nak nevezték, ezt pedig az európaiak közül sokan nem tudták kimondani. Dollárnak ejtették, és úgy is maradt. Az egyik első utalás a dollárra a Macbeth-ben olvasható: „Tízezer tallér mindnyájunk javára!”
– A megmicsodában?
– A mekmekben! – fortyant fel LaRocca.

353. oldal (Könyvmolyképző, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: Csehország · dollár · tallér
Tiger205>!

Ha gazdag vagy, szegény vagy,
Mint egy szamár, mely kincstől roskadoz,
Cipelheted a terhet egy napig –
S leoldja a halál.
(Shakespeare: Szeget szeggel;
Mészöly Dezső fordítása)

előzéklap

4 hozzászólás
Manni>!

Margot Alex vállára hajtotta a fejét.
– Te vén, nagyképű pénzváltó. Nem is vagy olyan rossz ember – szólalt meg halkan.
– Én is szeretlek, Bracken – ölelte át Alex.
– Szívből? Igazán? Bankári becsületszavadra?
– A szent kamatlábra esküszöm.

83. oldal (Könyvmolyképző, 2007)

2 hozzászólás
Manni>!

Van néhány olyan nap az ember életében (…), amely – amíg csak él – élesen és gyötrelmesen bevésődik az emlékezetébe.

486. oldal (Könyvmolyképző, 2007)

Manni>!

Alaptétel a bankszakmában, hogy a leggazdagabb ügyfél fizeti a legkevesebbet a kölcsönkapott pénzért, a magas kamatláb pedig a szegényebb kuncsaftokat sújtja.

235. oldal (Könyvmolyképző, 2007)

4 hozzászólás
Manni>!

Miért, ó, miért döntünk úgy, ahogy döntünk? Vagy miért dönt helyettünk az élet így vagy úgy?

212. oldal (Könyvmolyképző, 2007)

1 hozzászólás
Manni>!

Miért van az, hogy mikor az embernek a legnagyobb szüksége van taxira, nem mutatkozik egyetlenegy se?… És ugyanez a helyzet a zsarukkal.

452. oldal (Könyvmolyképző, 2007)

Tiger205>!

A szerdai nap a szokásos módon kezdődött a bankfiókban.
Edwina D'Orsey volt a bankfiók ügyeletes tisztviselője azon a héten; pontosan fél kilenckor érkezett, fél órával azelőtt, hogy a bank súlyos bronzkapui kitárultak.
Edwina az FMA legfontosabb fiókjának igazgatója és a bank egyik alelnöke volt, nem kellett volna tehát ügyeletet vállalnia. Ő azonban jobb szerette elvégezni ezt a munkát is, jelezve, hogy nem vár kiváltságokat csak azért, mert nő. Az FMA-nál eltöltött tizenöt év alatt mindig figyelembe vette ezt a szempontot. Mellesleg csupán tízhetenként került rá sor mint ügyeletesre.
Megállt az oldalbejáratnál, és jó darabig kutatott barna Gucci-táskájában a kulcs után; végül a rúzs, levéltárca, hitelkártyák, púdertartó, fésű, bevásárlási lista és egyéb holmik rétege alatt találta meg – kézitáskájában ugyanis, rá csöppet sem jellemző módon, rendetlenség uralkodott.

Első rész, 4.

2 hozzászólás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

David Morrell: Testőr
Joy Fielding: Suttogások és hazugságok
John Buchan: 39 lépcsőfok
Michael Crichton: Az elveszett világ
Tom Clancy: Bűntudat nélkül
Robert Ludlum: A Negyedik Birodalom
Olen Steinhauer: A Turista
Robert Ludlum: A Fantom
Robert Ludlum: Holcroft szövetség
Dean R. Koontz: Rejtekhely