Egy ​gésa emlékiratai 91% 2424 csillagozás

Sokadik olvasáson vagyok túl.
Nem tudom hányszor volt a kezemben, hányszor forgattam a lapokat és még mennyiszer fogom.
Egy olyan mű, mely elemeiben változtatta meg a véleményemet egy adott társadalomról és kultúrájáról.
Gyönyörűen megírt, érzelmileg gazdag kötet, mely magával ragadja az olvasót és az utolsó mondatig nem is ereszti el.
Csak ajánlani tudom és kivételesen a hozzá tartozó filmet is, mert jól sikerült.

Újraolvasás 2018:

Én nem tudom tényleg már, hogy hol tartok újraolvasás terén.
Egyszerűen gyönyörű, fájdalmas és nagyon igaz.
Annyira olvastatja magát.
Még mindig érzem az akkori kor illatát, a színeket és sok – sok mély érzelmet.
A legnagyobb kedvenceim egyike. ♥

Nem láttam a filmet de tervezem megnézni, a könyv kicsit fura volt nekem de ez azért van mert engem a történetek találnak meg bizonyos időközönként, filmet is csak így tudok nézni hogy annak meg kell „találnia” engem. Tele van érzelmekkel, nagyon szépen megírt mű, bár nem hagyott bennem mély nyomot de valamiért még is alig bírtam le tenni. Nem gondolom úgy hogy ez nagyon az én világom lenne de majd amikor megnéztem a filmet újra gondolom az egészet. Csak ajánlani tudom a könyvet mindenképp el kell olvasni.

”Ma már tudom, hogy az életünk örökké változó, mint ahogyan a tenger hullámai sem maradnak ugyanazok.”

Először a filmet láttam néhány évvel ezelőtt, és emlékszem már akkor is nagy hatást gyakorolt rám a történet. Azóta megmondani se tudom, hányszor néztem meg, de számomra megunhatatlan, mély tartalommal bír. Miután könyvben is részese lehettem eme csodálatos világnak, rájöttem, hogy ebben a formában mennyivel részletgazdagabb, mennyivel több érzelmet képes kiváltani belőlem a cselekmény.
A könyv egyszerre megrendítő, gyönyörű és tanulságos sorai, kifejezésmódja magába szippantja az olvasót, ahol Csijo, -később- Szajuri hányatott sorsát figyelhetjük meg. Szajurinak már nagyon fiatalon, gyermekkorában meg kellett tapasztalnia az élet igazságtalanságait. Szemtanúi lehetünk megpróbáltatásainak, lemondásokkal járó és szívszorító cselekedetek során megismert útjának. Az elnökkel való találkozása fényt és reményt ad neki, de sajnos rá kell jönnie, hogy a férfihoz számos akadály és lépcsőfok leküzdése szükségeltetik.
A II. világháború utáni következmények nemcsak a lányra, de Gionra is befolyással bírnak, ugyanakkor a japán kultúra, ízvilág és ezen időszak tradícióit megismerve kellőképpen motiválnak egy kalandos és szenvedélyes utazásra a gésák világába.
Úgy gondolom, hogy ez a mű egyfajta melankóliát sugároz, viszont a sok rossz és szomorúság közepette a befejezés egy kellemes, napsütéses délután érzését hozza el nekünk.

A filmet már kismilliószor láttam, és a kedvenceim között tartom számon, de könyvben még soha nem olvastam, pedig gyerekkorom óta megvan. Annyian mondták, hogy a könyv sokkal jobb mint az általában lenni szokott. Milyen igazuk volt! Sokkal összetettebbnek, őszintébbnek tűnt a gésa-lét bemutatása és számos olyan jelenetet tartalmazott a könyv, ami a filmbe már nem fért bele. Egy ilyen hosszú, szerteágazó regénynél ez nyilván érthető. A legjobb jelenetek szerintem benne vannak a filmben is.
Engem egy titokzatos, misztikus, egzotikus és teljesen lenyűgöző hangulatú világba kalauzolt az író. Ezzel egy olyan szépséges emlékművet állított az egykor titokzatos, mégis népszerű és kultikus szellemiségnek, amelyet szerintem lenyűgöző módon ábrázolt. Maga a történet még egy olyan korban játszódik, ahol az egykori titokzatos japán kultúrának szerves részét képezték a gésák világa. Ebbe a zárt és hierarchikus világba engedett a könyv szerintem eléggé részletes bepillantást, amely a háború utáni időszakban odaveszett. Sajnos egy csodálatosnak tűnő világ veszett oda.
Ők nem kurtizánok, de nem is feleségek, hanem intelligens, többféle művészetet is magas szinten művelő, ízléssel rendelkező társalkodó nők, akiket szigorú szabályok kötöttek. Egy lemondásokkal teli, elhivatott élet az övéké. A szerelem tabu és sokkal inkább luxusnak számított a gésák számára.
Lényegében ez egy gyönyörű, megható történet a kiszolgáltatottságról és annak minden megpróbáltatásáról, amit egy kislánynak kellett elszenvednie és egy fiatal nőnek kiállnia. Aki csak egy megbecsüléssel telibb, szebb életre, jobb világra vágyott. Helyette egy intrikákkal teli, ármánykodó világba csöppent, ahol az érvényesülés a legnagyobb kihívás, mert végül elköveti azt a „hibát”, hogy beleszeret egy férfiba.

Olyan szép ez a történet, mint egy költemény.
Helyenként olyan durva, mint egy kés ejtette vágás egy fiatal női lábon, vagy mint egy tűrt, de nem kívánt aktus.
Olyan különleges, mint Csijo/Szajuri kékesszürke szemei.
De olyan is, mint a Jin és Jang: van egy világos és egy sötét oldala. Olyan, mint az élet: tele van küzdelemmel, szenvedéssel, de szépséggel, finomsággal és reménnyel is. A főszereplő gésa életében is hol a világos, hol a sötét rész kerül előtérbe. Még kislány, amikor élete szomorú, szinte kilátástalannak tűnő fordulatot vesz, de egy pillanatra rávetül egy vigasztaló fénysugár, melyet többé nem felejthet, és sóvárog utána. Ettől kezdve mindig ott pislákol lelkében, és nem feledtethetik el a komor, zord idők sem. Ez ad neki erőt, és ahogy a virág sem élhet az éltető sugarak nélkül, ő is arra vár hogy felkeljen az ő Napja, melengesse és űzze el a hideg sötétséget.
Az élet fordulatai nem egyszer kiszámíthatatlanok és rejtélyesek. Sokszor hiába kérdezzük, hogy miért és meddig? Egyszer rövidebbek, máskor hosszabbak az éjszakák.

Ha egy kihíváson nem választják nekem ezt a könyvet, ki tudja elolvastam volna valaha. Pedig érdekel Japán és a japán kultúra. Mindenhonnan azt hallani, hogy a gésák nem prostituáltak, de ebből a történetből egészen mást szűrtem le. Nekik talán még rosszabb, hiszen még a szüzességüket is a legtöbbet fizető ügyfél kapja meg. Nagyon érdekes volt Csijo/Szaruji életén keresztül bepillantani ebbe a világba. Kegyetlen a verseny, kegyetlenek a gésák is a fiatalabbakhoz, és a személyes érzelmek aligha számítanak. Azért örültem, hogy a végén Szaruji csak elérte a célját, és valamennyire a boldogságot. Az biztos, hogy Japán egy teljesen más világ, és az ottani erkölcsök és értékek is mások.

„Ma már tudom, hogy az életünk örökké változó, mint ahogyan a tenger hullámai sem maradnak ugyanazok. Minden küzdelmünk, győzelmünk és szenvedésünk hamarosan nem lesz más, mint egy tintafolt a papíron.”

456 oldalnyi különleges szín, illat, hang és íz.
456 oldalnyi varázslat.

Önmagában is nagyon izgalmas érzés belesni egy másik egzotikus kultúrába. A gésák élete pedig amennyire érdekes ugyanannyira nehéz. együtt éreztem a szereplőkkel és végig drukkoltam Szajurinak, de nem tudtam kivonni magam a hatása alól,hogy milyen kiszolgáltatottak voltak ezek a nők és milyen kevés lehetőségük volt az életük jobbá tételére, ezért nem romantikusnak inkább szomorúnak éreztem a történetet.

Az év felénél sem járunk, de ez a legérdekesebb és legrabulejtőbb könyv, amit eddig olvastam. Csodálatos történet, amit kár kihagyni. Amikor a kezeid közé kerül a könyv letehetetlen lesz, de azért szükség lesz egy-egy nagyobb életdarabka után kikapcsolni. Hiszen ahhoz, hogy igazán megértsük a művet át kell gondolni, meg kell érteni.

Teljes ajánlásom: https://anarchiakonyvblog.wordpress.com/2018/03/24/arth…

Egy csodálatos, megrázóan őszinte, és érzelemdús regény Japán dicső múltjának hagyományairól, melyek ha még léteznek is a mai világban, már nem olyanok mint egykor voltak.
A regény olvasása már régóta a terveimben szerepelt, de vártam a kedvező alkalomra, amikor teljesen el tudok merülni abban a világban, ami a belőle készült nagyszerű filmben már többször magával ragadott.
Végigolvasva a regényt még talán sokkal jobban a hatása alá kerültem a történetnek, mint a film által, mivel a regényben sokkal inkább kifejtődnek a Gésa lét mindennapjai. A történet annyira beszippantott, hogy olvasása közben többször én is együtt könnyeztem Szajurival.
Bár próbáltam elkerülni, mégsem tudtam elvonatkoztatni a filmtől, így feltűnt, hogy abban sok kisebb-nagyobb részletet megváltoztattak a regényhez képest, és bár továbbra is nagy kedvencem marad, a regény történetfolyását mégis sokkal jobbnak tartom.
Mivel én a film elkészülte elötti kiadást olvastam, így nem tudom, hogy a későbbi kiadások maradtak-e ugyanilyenek, vagy azokat már a film cselekményeihez igazodva esetleg átírták.