Tanulmány ​vérvörösben (Sherlock Holmes történetei 1.) 101 csillagozás

Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A brixtoni rejtély, A bíborvörös dolgozószoba és Tanulmány vörösben címmel is megjelent.

Eredeti mű: Arthur Conan Doyle: A Study in Scarlet

Eredeti megjelenés éve: 1887

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Helikon Zsebkönyvek

>!
Helikon, Budapest, 2015
162 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632276564 · Fordította: Greskovits Endre

Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

Sherlock Holmes · dr. John Watson · John Rance · mormon

Helyszínek népszerűség szerint

221B Baker Street, London · Brixtoni negyed, London · Utah


Kedvencelte 4

Most olvassa 3

Várólistára tette 37

Kívánságlistára tette 38


Kiemelt értékelések

>!
Kuszma P
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

Számomra ez a Doyle-történet leginkább viktoriánus bája miatt működik – ami egészen pontosan abból fakad, hogy nagyon könnyű a viktoriánus kor paródiájaként olvasni. Itt van ez a két fazon: Holmes és Watson. Holmes maga a viktoriánus férfiideál negatívja: a bogaras átváltozóművész, aki nem mellesleg adrenalinfüggő is. Ma nyilván bungee jumpingolna vagy raftingolna, esetleg a Népliget környékén járná a kocsmákat lila sállal a nyakában – ám a XIX. század végén kénytelen volt gyilkosságokat megoldani, illetve a gyilkosságok szüneteiben kokainozni. Specialitása, hogy csak ránéz valakire, és rögtön látja, melyik skatulyába lehet beleilleszteni – mert bizony a viktoriánus kor mániája volt, hogy mindenkinek megvan a maga ökológiai fülkéje. Csak Sherlocknak nincs. Ő a nagy outsider. Watson viszont ugyanezen férfiideál leegyszerűsített karikatúrája: lovagias, távolságtartó, de érzékeny, művelt, de azért nem túl okos. (Illetve mondjuk ki nyíltan: elég butácska szegény. Egy papagáj is tudná helyettesíteni, feltéve, hogy megtanítják neki a „De hisz ez hihetetlen, Sherrrrlock!” és a „De ezt meg honnan tudta, Sherrrrlock?” mondatokat.) Ők, ez az össze nem illő kettős felelősek az egész Holmes-univerzum dinamikájáért. Persze akad itt gyilkosság is spoiler, de csak azért, hogy ez az intellektuális értelemben vett Stan és Pan páros megfelelően idegborzoló díszlet előtt keringőzhessen: umpappa-umpappa, jaj, Watson, ön már megint rálépett egy holttetemre. Oh, bocsásson meg, Holmes, egy picit elbambultam. Umpappa-umpappa. És így tovább.

32 hozzászólás
>!
Nymeria96 
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

A Robert Downey Jr. féle filmek meghozták a kedvem a Sherlock Holmes történetek elolvasásához.
Bár nem igazán tudtam, hogy mire számítsak, mert ez volt az első könyvem a szerzőtől, végül is nagyon kellemes olvasmányélménynek bizonyult.
Gyorsan lehetett vele haladni, és izgalmas volt végigkövetni a nyomozás menetét.
Biztos, hogy még fogok olvasni az írótól.

>!
Helikon, Budapest, 2015
162 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632276564 · Fordította: Greskovits Endre
>!
B_Tünde P
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

„A következtetés tudománya” – ez az, amit Sherlock Holmes tökélyre fejlesztett. Olyannyira, hogy szinte az emberek veséjébe lát. Zseniális észjárásának és sajátos módszereinek köszönhetően hamar meglesz az elkövető, bónuszként pedig egy olyan kalandos élettörténetet is megismerhetünk, ami a gyilkosság tényét ugyan nem tudja felülírni – nem is ez volt a célja –, de valahogy mégis átértékelődnek a dolgok…. Watson doktor szintén „hozza a formáját”: most is csak a sötétben tapogatózik, nem előidézője, csak követője és krónikása a történteknek. spoiler

7 hozzászólás
>!
eme P
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

Végre elolvastam én is az első Sherlock Holmes-történetet. Azt, amelyben a híres detektív és hűséges árnyéka, Dr. Watson útjai kereszteződnek. Ki gondolta volna, hogy lakáseresési gondokból született ez a híres páros. Ehhez persze kellet két magányos, anyagiakban eléggé szűkölködő fiatalember, aki hajlandó megosztani egymással a hétköznapjait, meg persze alkalmazkodni egymáshoz úgy, hogy egyetlen közös vonásuk a lustaság. A regény, bár természetesen egy bonyolult ügy kinyomozásának története is, számomra elsősorban a két fő karakter bemutatása, viszonyuk alakulása szempontjából érdekes. Az elbeszélő megismerteti (Watson nézőpontjából) az ugyancsak excentrikus, különc, sok tekintetben a normáktól eltérő, szenvedélyesen kutató, néha búskomor, többnyire beképzelt és gunyoros, de kétségkívül a megfigyelés és következtetés terén rendkívüli tapasztalattal és rátermettséggel rendelekező tanácsadó detektívet. Meg persze magát a naplóírót is, az elején szkeptikus, majd lassan rajongóvá váló, épp szabadságát töltő, sebesült katonaorvost, aki bár szürkeállomány tekintetében picit elmarad a mestertől, egyébként böcsületes fia a hazának, és rendelkezik, a maga határai közt, mindazzal a belbeccsel és külcsínnel, amelyekkel egy korabeli úriembernek a társadalmi elvárásoknak megfelelően rendelkeznie kell. Éééés, Dr. Waatson sem akárki azért, hiszen nemcsak Holmes, hanem ő is képes bravúrokra a maga szakterületén spoiler. Nem is beszélve arról, hogy az írás révén a megbecsülés és elismerés lehetőségét véli biztosítani újonnan megismert bálványa számára, miközben az újságok a hétköznapi adottságokkal rendelkező Lestrade és Gregson detektíveről zengenek ódákat, nekük tulajdonítva az ügy zseniális megoldását. Hát igen, a zsenik mindig a rövidebbet húzzák a saját korukban.

Bevallom őszintén, engem a krimiszál egyáltalán nem nyűgözött le, maga a szerkezet sem – a többnézőpontúság nagyon felszabdalja a regényt, hol Watson naplóját olvassuk, hol egy mindentudó elbeszélő ugrik be, elmesélni (eléggé hosszan) a kalandregénybe illő előzményeket (a tettes kilétére már a kisregény közepén fény derül), hogy majd ismét Watson naplóját olvassuk, mely jegyzőkönyveket idéz, a tettes vallomását, újságcikkeket ésatöbbi.
Sokkal inkább tetszett viszont az, hogy végig tudtam mosolyogni szinte az egész történetet. Nagyon jólesett humoros-parodisztikus oldaláról figyelni az egészet, mármint a két főalakot és a nyomozás folyamatát, mert a mormon kitérő kevésbé volt vicces (nem is ragadott meg különösképpen). De mindezek mellett sem nyűgözött le Conan Doyle. Azt hiszem, szükség lesz még pár Homes-történetre, hogy el tudjam dönteni, sikerül-e igazán megkedvelnem őt meg barátját. A kis belga kétségkívül még mindig közelebb áll a szívemhez.

>!
Youditta
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

Na ez még nekem is tetszett, pedig nem vagyok Sherlock rajongó. Csavaros, összetett volt, tetszett, hogy a múlt és az indíték egy külön történetben volt elmesélve, izgalmas volt,hogy hogy fognak a szálak összeérni. Itt még Sherlock tökéletessége sem ment az agyamra. Jó krimi.

>!
KingucK P
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

Érdekes és izgalmas eset volt a Sherlock történetek közül.
Különösen tetszett, hogy Sherlock és Watson összeismerkedésének történetével kezdődött. Mindig érdekelt, hogy hogyan keveredhettek össze.
A történetnek az előzmény története is le van írva a kis regényben, amellyel még szélesebb képet kaptam az eseményekről.
Remek volt.

>!
AeS P
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

A filmek, sorozatok, és a tízévesen elolvasott A sátán kutyája most nem számít, és akkor mondhatjuk, hogy elkezdtem az ismerkedést Holmes-szal és Dr. Watsonnal. Kötelezővé tenném a sorozatok időrendben való olvasását, legalábbis a magam számára, így mégiscsak lesz egy íve az egész történetnek.
Nem, mégsem tudom függetleníteni magam a filmektől, mert előttem egyfolytában Robert Downey Jr. jelenik meg Sherlock-ként, meg Jude Law Watsonként… kettő lett, maradhat?

3 hozzászólás
>!
lettielena
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

Lassan, de beszippantott a Sherlock őrület! Rajongó lettem! :D Robert Downey Jr.-os filmeket már pár éve megnéztem, azt hiszem A sátán kutyája egyik feldolgozását is láttam már. A Sherlock sorozatot pedig végre végig láttam és reménykedem folytatásban. Addig is ismerkedjek meg az eredeti sztorikkal. Első állomás pipa.
Izgalmas rejtély volt, melyet furfangosan oldott meg Mr. Holmes. Kicsit számomra furcsa volt a közbevágott történet, ami a forró Utah-ban játszódott és elmesélte a gyilkos indítékait. Nem annyira keltette fel érdeklődésem, meg is ijedtem kicsit, hogy hova lett a detektív páros, de aztán lezárták szuperül a kalandot. ezért a minusz fél csillag

>!
makitra P
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

„Mai szemmel a regény elég statikus, nincsenek benne nagy kalandok, ki sem igen mozdulunk a Baker streetről – még a gyilkos is házhoz jön. Viszont felettébb szórakoztató volt azt megfigyelni, hogyan bánik Holmes az emberekkel és milyen az észjárása. Nyomozónk itt is önhitt és hiú karakter, azonban nem annyira durva, mint amilyennek a tévésorozatban megismertem. De mindenképpen lenyűgöző. Egyelőre nem sokat tudunk meg róla és másik főszereplőnkről sem, de ez nem is szükséges, hiszen figyelmünket inkább a gyilkosság megoldása köti le. Ez a rejtély jól van gombolyítva, érdekes, hogyan lehet véghezvinni, de még érdekesebb, hogyan oldható meg. Minden elem adott, csak össze kell raknunk a kirakós darabjait. És nyilván ebben briliáns Sherlock Holmes.”

Bővebben és egy kis sorozat-összehasonlítással együtt: http://tubicacezar.blogspot.com/2015/11/sherlock-holmes…

>!
Helikon, Budapest, 2015
162 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632276564 · Fordította: Greskovits Endre
>!
revelácifa
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

E. A. Poe Dupin történetei után egy újabb klasszikus detektív munkájáról olvashattam a Tanulmány Vérvörösben lapjain, méghozzá Sherlock Holmes és hű csatlósának, Watsonnak első közös ügyét. Az eset különlegessége, hogy Doyle nem kis önbizalommal kreálta meg főhősét, aminek az is jele, hogy szívesen élcelődik elődjének detektívmunkáján. Holmes karakterének mindenesetre nem kellenek motivációs poszterek, ahhoz, hogy higgyen önmagában és ezt nem is rejti véka alá.:)
A Vérvörös Tanulmány eleinte kicsit lassabban indult be, számomra, mint, ahogy azt terveztem, mert ha Dupin szeretett filozofálni a detektíveskedésről, akkor Holmes imádott. Ugyanakkor a történet első fele így is érdekes volt, számomra, mert a számos mozgóképes adaptáció után végre az eredeti történetét is megismerhettem a két főszereplő találkozásának.
A nyomozás kezdetével azonban már beindult a történet és azt kaptam amit vártam. Egy olyan rejtélyt, amit a nagy leleplezésig, csak főszereplőnk értett. A mű nagy erénye, ellentétben a filmes Holmes történetekkel itt jön. Ugyanis kap az olvasó a mű második felében egy rendkívül jól megírt flashback történetet, mely egészen a rejtélyes gyilkosságig vezet, ahol is összeér a két történet és kicsúcsosodik főhősünk leleplező beszédében.
Megint csak pozitívan csalódtam és a folytatás nem kétséges. Végül pedig képzeljünk ide egy kis ömlengést, arról, hogy mennyire örülök, hogy léteznek a Helikon Zsebkönyvek.:)

>!
Helikon, Budapest, 2015
162 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632276564 · Fordította: Greskovits Endre

Népszerű idézetek

>!
KingucK P

A mormonok fanatizmusa abban az időtájban igazi vallásos őrjöngéssé fajult. Jaj volt annak, aki bármily módon kifogásolta, vitatni merte, vagy épen cáfolgatta a szekta hitágazatait! Az üldözöttekből üldözők lettek és sem a sevillai inquizició, sem a német Vehmgericht, sem az olaszországi titkos szövetségek nem voltak oly rettenetesek, hatalmasak és kegyetlenek, mint az a rémuralom, mely sötét felhőként libegett Utah állam fölött.

II. 3. John Ferrier beszélgetése a prófétával

Kapcsolódó szócikkek: mormon · Utah
>!
cinege218

Most önön a sor. Rajta, mondja el a hibáit! Mert hát jobb, ha két cimbora kölcsönösen megvallja, hogy mi lakik bennük, mielőtt összeköltöznének.

17. oldal

>!
KingucK P

Másnap találkoztunk a meghatározott időben és megnéztük a lakást a Baker-utcai 221/b számú házban. Az egész csak három szoba volt; jobbról és balról egy-egy kényelmes hálószoba s a kettő közt levegős, kétablakos tágas szalon.

2. A következtetés tudománya

6 hozzászólás
>!
KingucK P

Holmes fölkacagott s oda adta névjegyét a rendőrnek, mondván:
– Nehogy letartóztasson a gyilkosság vádja miatt!… Én is a vizslák egyike vagyok és nem a farkas; akár mr Gregson, akár mr Lestrade jót áll értem… Nos, beszéljen tovább! Mit csinált aztán?
Rance ismét leült, de látszott rajta, hogy épen nincs megnyugodva. Habozva folytatta:
– Kijöttem a házból az utcára, belefújtam a sípomba s erre odajött Murcher, majd később még két rendőr.

4. John Rance vallomásai

Kapcsolódó szócikkek: Gregson · John Rance · Lestrade · Murcher · Sherlock Holmes
>!
KingucK P

– Hát ha igazat kell mondanom, – bizony megzavart. Afganisztáni tapasztalataim után szinte szégyenlem is… A maivandi csatában láttam, hogy darabokra vagdalják, izekre tépik társaimat, s akkor egyetlen egy idegem se rándult meg e mészárláson…

5. A hirdetésünk látogatót hoz

Kapcsolódó szócikkek: Afganisztán · dr. John Watson · Maiwandi csata
>!
Belle_Maundrell 

– (…) A gyilkosság vérvörös szála rejtőzik az élet színtelen szövetében, s a mi dolgunk az, hogy ezt a szálat megtaláljuk, és minden hüvelykjét napvilágra hozzuk.

60. oldal, Negyedik fejezet - John Rance tanúvallomása

Kapcsolódó szócikkek: gyilkosság · Sherlock Holmes
>!
Belle_Maundrell 

(…) ahol nincs izgató képzelet, fantázia, ott nincs iszonyat, borzalom se.

63. oldal, Ötödik fejezet - Hirdetésünk látogatót hoz

Kapcsolódó szócikkek: fantázia · képzelet · Sherlock Holmes
>!
szandra_sn

-Úgy látszik, ön nemigen foglalkozik az esettel.
-Még nincs itt az ideje – felelte Holmes. – Nincs nagyobb baklövés, mint előre megalkotni a teóriát, még mielőtt az ember alaposan megnézett és megfontolt mindent. Mert a teória mindig elébe vág a helyes ítéletnek.

37. oldal

>!
szandra_sn

Meg fogom őt csípni, Watson; százat teszek egy ellen, hogy megcsípem. S ezt mind önnek köszönhetem. Ha nem unszol, én bizony soha el nem megyek a Brixton Roadra, s akkor elvesztem a legszebb bűnügyet, mellyel eddig találkoztam. Olyan, mint egy műalkotás; tanulmány vérvörösben. A gyilkosság vérvörös szála rejtőzik az élet színtelen szövetében, s a mi dolgunk az, hogy ezt a szálat megtaláljuk, és minden hüvelykjét napvilágra hozzuk.

60. oldal

>!
szandra_sn

„ (…)Úgy tudjuk, hogy a gyilkost bizonyos Mr. Sherlock Holmes lakásán fogták el, aki amatőrként maga is detektíveskedik, s van is hozzá némi tehetsége; ha oly mesterek vezetése mellett képezi magát, amilyen Mr. Gregson és Mr. Lestrade, remélhető, hogy idővel viszi is valamire. (…)”

161. oldal


A sorozat következő kötete

Sherlock Holmes történetei sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Walter Kirn: Ujjszopó
Jennifer Blake: Aranyláz
David Ebershoff: A 19. feleség
Molnár László Miklós: A civil háború és a mormonok
Carolyn Jessop – Laura Palmer: Menekülés
Kereszténység és más vallások
Zala Tamás: Az aranytáblák népe: a mormonok
J. Edward Decker: Szeretettel Moróninak
A Mormon Könyve
Horváth Andrea: Istenkeresők