Tanulmány ​vérvörösben (Sherlock Holmes történetei 1.) 151 csillagozás

Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

A rendőrség egy férfi holttestére bukkan egy elhagyatott londoni házban. A halál oka ismeretlen, az áldozaton semmiféle sérülés nem található, ám az arca rettenetes grimaszba torzult. A nyomozás hamar zsákutcába fut, így a Scotland Yard kénytelen a híres detektív, Sherlock Holmes segítségét kérni. A szálak azonban messzire vezetnek: vajon valóban egy világméretű politikai összeesküvés áll a gyilkosság hátterében? Jelen könyvünk Sir Arthur Conan Doyle első Sherlock Holmes története, mely önálló regényként 1888-ben jelent meg először Angliában. Itt lép színre a viktoriánus London később világhírűvé vált nyomozópárosa: Sherlock Holmes, a csalhatatlan logikájú mesterdetektív és hű krónikása, Dr. Watson. Ebben az elbeszélésben ismerkedik meg és költözik a Baker Street 221B szám alá a két legendás figura, hogy hamarosan egy csavaros bűntény kellős közepébe csöppenjenek.

A brixtoni rejtély, A bíborvörös dolgozószoba és Tanulmány vörösben címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1887

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Helikon Zsebkönyvek

>!
Helikon, Budapest, 2018
162 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632276564
>!
Helikon, Budapest, 2015
162 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632276564 · Fordította: Greskovits Endre

Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

Sherlock Holmes · dr. John Watson · John Rance · mormon

Helyszínek népszerűség szerint

221B Baker Street, London · Brixtoni negyed, London · Utah


Kedvencelte 6

Most olvassa 5

Várólistára tette 42

Kívánságlistára tette 42


Kiemelt értékelések

>!
Kuszma P
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

Számomra ez a Doyle-történet leginkább viktoriánus bája miatt működik – ami egészen pontosan abból fakad, hogy nagyon könnyű a viktoriánus kor paródiájaként olvasni. Itt van ez a két fazon: Holmes és Watson. Holmes maga a viktoriánus férfiideál negatívja: a bogaras átváltozóművész, aki nem mellesleg adrenalinfüggő is. Ma nyilván bungee jumpingolna vagy raftingolna, esetleg a Népliget környékén járná a kocsmákat lila sállal a nyakában – ám a XIX. század végén kénytelen volt gyilkosságokat megoldani, illetve a gyilkosságok szüneteiben kokainozni. Specialitása, hogy csak ránéz valakire, és rögtön látja, melyik skatulyába lehet beleilleszteni – mert bizony a viktoriánus kor mániája volt, hogy mindenkinek megvan a maga ökológiai fülkéje. Csak Sherlocknak nincs. Ő a nagy outsider. Watson viszont ugyanezen férfiideál leegyszerűsített karikatúrája: lovagias, távolságtartó, de érzékeny, művelt, de azért nem túl okos. (Illetve mondjuk ki nyíltan: elég butácska szegény. Egy papagáj is tudná helyettesíteni, feltéve, hogy megtanítják neki a „De hisz ez hihetetlen, Sherrrrlock!” és a „De ezt meg honnan tudta, Sherrrrlock?” mondatokat.) Ők, ez az össze nem illő kettős felelősek az egész Holmes-univerzum dinamikájáért. Persze akad itt gyilkosság is spoiler, de csak azért, hogy ez az intellektuális értelemben vett Stan és Pan páros megfelelően idegborzoló díszlet előtt keringőzhessen: umpappa-umpappa, jaj, Watson, ön már megint rálépett egy holttetemre. Oh, bocsásson meg, Holmes, egy picit elbambultam. Umpappa-umpappa. És így tovább.

32 hozzászólás
>!
Nymeria96
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

A Robert Downey Jr. féle filmek meghozták a kedvem a Sherlock Holmes történetek elolvasásához.
Bár nem igazán tudtam, hogy mire számítsak, mert ez volt az első könyvem a szerzőtől, végül is nagyon kellemes olvasmányélménynek bizonyult.
Gyorsan lehetett vele haladni, és izgalmas volt végigkövetni a nyomozás menetét.
Biztos, hogy még fogok olvasni az írótól.

>!
Helikon, Budapest, 2015
162 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632276564 · Fordította: Greskovits Endre
>!
B_Tünde P
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

„A következtetés tudománya” – ez az, amit Sherlock Holmes tökélyre fejlesztett. Olyannyira, hogy szinte az emberek veséjébe lát. Zseniális észjárásának és sajátos módszereinek köszönhetően hamar meglesz az elkövető, bónuszként pedig egy olyan kalandos élettörténetet is megismerhetünk, ami a gyilkosság tényét ugyan nem tudja felülírni – nem is ez volt a célja –, de valahogy mégis átértékelődnek a dolgok…. Watson doktor szintén „hozza a formáját”: most is csak a sötétben tapogatózik, nem előidézője, csak követője és krónikása a történteknek. spoiler

7 hozzászólás
>!
eme P
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

Végre elolvastam én is az első Sherlock Holmes-történetet. Azt, amelyben a híres detektív és hűséges árnyéka, Dr. Watson útjai kereszteződnek. Ki gondolta volna, hogy lakáseresési gondokból született ez a híres páros. Ehhez persze kellet két magányos, anyagiakban eléggé szűkölködő fiatalember, aki hajlandó megosztani egymással a hétköznapjait, meg persze alkalmazkodni egymáshoz úgy, hogy egyetlen közös vonásuk a lustaság. A regény, bár természetesen egy bonyolult ügy kinyomozásának története is, számomra elsősorban a két fő karakter bemutatása, viszonyuk alakulása szempontjából érdekes. Az elbeszélő megismerteti (Watson nézőpontjából) az ugyancsak excentrikus, különc, sok tekintetben a normáktól eltérő, szenvedélyesen kutató, néha búskomor, többnyire beképzelt és gunyoros, de kétségkívül a megfigyelés és következtetés terén rendkívüli tapasztalattal és rátermettséggel rendelekező tanácsadó detektívet. Meg persze magát a naplóírót is, az elején szkeptikus, majd lassan rajongóvá váló, épp szabadságát töltő, sebesült katonaorvost, aki bár szürkeállomány tekintetében picit elmarad a mestertől, egyébként böcsületes fia a hazának, és rendelkezik, a maga határai közt, mindazzal a belbeccsel és külcsínnel, amelyekkel egy korabeli úriembernek a társadalmi elvárásoknak megfelelően rendelkeznie kell. Éééés, Dr. Waatson sem akárki azért, hiszen nemcsak Holmes, hanem ő is képes bravúrokra a maga szakterületén spoiler. Nem is beszélve arról, hogy az írás révén a megbecsülés és elismerés lehetőségét véli biztosítani újonnan megismert bálványa számára, miközben az újságok a hétköznapi adottságokkal rendelkező Lestrade és Gregson detektíveről zengenek ódákat, nekük tulajdonítva az ügy zseniális megoldását. Hát igen, a zsenik mindig a rövidebbet húzzák a saját korukban.

Bevallom őszintén, engem a krimiszál egyáltalán nem nyűgözött le, maga a szerkezet sem – a többnézőpontúság nagyon felszabdalja a regényt, hol Watson naplóját olvassuk, hol egy mindentudó elbeszélő ugrik be, elmesélni (eléggé hosszan) a kalandregénybe illő előzményeket (a tettes kilétére már a kisregény közepén fény derül), hogy majd ismét Watson naplóját olvassuk, mely jegyzőkönyveket idéz, a tettes vallomását, újságcikkeket ésatöbbi.
Sokkal inkább tetszett viszont az, hogy végig tudtam mosolyogni szinte az egész történetet. Nagyon jólesett humoros-parodisztikus oldaláról figyelni az egészet, mármint a két főalakot és a nyomozás folyamatát, mert a mormon kitérő kevésbé volt vicces (nem is ragadott meg különösképpen). De mindezek mellett sem nyűgözött le Conan Doyle. Azt hiszem, szükség lesz még pár Homes-történetre, hogy el tudjam dönteni, sikerül-e igazán megkedvelnem őt meg barátját. A kis belga kétségkívül még mindig közelebb áll a szívemhez.

>!
Zsuzsanna_Makai
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

Imádtam!
Kínos bevallani, de ez volt az első olvasásom Conan Doyle-tól. És hát baromira tetszett! Egy újabb alkalom, amikor a fejemet verem a falba, h hogy lehettem ilyen állat?!?!
Láttam a Benedict Cumberbatch féle Sherlock sorozatot, gyerekkoromban pedig a Jeremy Brett félét, de erre már egyáltalán nem emlékszem.
Szóval; amitől eldobtam az agyam, h úgy átírták a forgatókönyvet, hogy teljesen jól áthelyezték a mai világban, és tartották az eredeti vonalat is. Nagyon durván kellett ismerni az eredetit h ennyire jó átdolgozást készítsenek belőle.
Ami viszont meglepő volt, h az eredeti Sherlock jóval könnyebben elfogadható karakter, mint a filmbeli.
A történettől is csak jót tudok mondani, okos volt, és érdekes.
Tetszett spoiler
Conan Doyle egy zseni!

>!
bartok_brigitta P
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

Bevallom töredelmesen, hogy Sherlock Holmes könyveket sem olvastam soha. Eddig. A Tanulmány vérvörösben egy meglepően kellemes, olvasmányos könyvecske volt. Újdonságként ért, hogy Wattson a mesélő, mert ezt eddig ezt nem tudtam – újabb hiányosságom került pótlásra.
Tetszett, hogy a nyomozás alatt minden ott van az olvasó orra előtt, de mégis a mesterdetektív kell ahhoz, hogy összekösse azokat a bizonyítékokat, amelyek a megoldáshoz vezetnek. Örültem neki, hogy a második részben megismerhettük, hogy honnan indult el az egész bosszú; nem vagyok a bosszúállás híve, de ezúttal igenis szimpatizáltam az elkövetővel.
Mr. Holmes hatalmas figura, akit a doktor karaktere egészen jól kiegészít. Bánom, hogy eddig hanyagoltam őket, de biztos vagyok benne, hogy máskor is örömmel fogom a kezembe venni a történeteiket.

>!
Youditta
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

Na ez még nekem is tetszett, pedig nem vagyok Sherlock rajongó. Csavaros, összetett volt, tetszett, hogy a múlt és az indíték egy külön történetben volt elmesélve, izgalmas volt,hogy hogy fognak a szálak összeérni. Itt még Sherlock tökéletessége sem ment az agyamra. Jó krimi.

>!
Garbai_Ildikó P
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

Nagyon tetszett.Végre megtudtam, hogy került barátságba Holmes és Watson,mert mindig csak a sorozatot láttam részleteiben.Ahogy Holmes kifejti a módszereit, hogyan jött rá a tettes kilétére,magyarázata a visszafelé következtetésről, meg hogy mindenféle apró nyomból rájön a dolgokra lenyűgöző és ahogy elmondja, tényleg tök egyszerűnek és logikusnak tűnik, de valahogy mégsem az az átlag embernek.Egy kellemes, gyorsan olvasható krimit és olyan szórakoztató,hogy mikor vége van csalódással veszem észre elfogytak a betűk.. :)

>!
KingucK
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

Érdekes és izgalmas eset volt a Sherlock történetek közül.
Különösen tetszett, hogy Sherlock és Watson összeismerkedésének történetével kezdődött. Mindig érdekelt, hogy hogyan keveredhettek össze.
A történetnek az előzmény története is le van írva a kis regényben, amellyel még szélesebb képet kaptam az eseményekről.
Remek volt.

>!
lettielena
Arthur Conan Doyle: Tanulmány vérvörösben

Lassan, de beszippantott a Sherlock őrület! Rajongó lettem! :D Robert Downey Jr.-os filmeket már pár éve megnéztem, azt hiszem A sátán kutyája egyik feldolgozását is láttam már. A Sherlock sorozatot pedig végre végig láttam és reménykedem folytatásban. Addig is ismerkedjek meg az eredeti sztorikkal. Első állomás pipa.
Izgalmas rejtély volt, melyet furfangosan oldott meg Mr. Holmes. Kicsit számomra furcsa volt a közbevágott történet, ami a forró Utah-ban játszódott és elmesélte a gyilkos indítékait. Nem annyira keltette fel érdeklődésem, meg is ijedtem kicsit, hogy hova lett a detektív páros, de aztán lezárták szuperül a kalandot. ezért a minusz fél csillag


Népszerű idézetek

>!
KingucK

A mormonok fanatizmusa abban az időtájban igazi vallásos őrjöngéssé fajult. Jaj volt annak, aki bármily módon kifogásolta, vitatni merte, vagy épen cáfolgatta a szekta hitágazatait! Az üldözöttekből üldözők lettek és sem a sevillai inquizició, sem a német Vehmgericht, sem az olaszországi titkos szövetségek nem voltak oly rettenetesek, hatalmasak és kegyetlenek, mint az a rémuralom, mely sötét felhőként libegett Utah állam fölött.

II. 3. John Ferrier beszélgetése a prófétával

Kapcsolódó szócikkek: mormon · Utah
>!
cinege218

Most önön a sor. Rajta, mondja el a hibáit! Mert hát jobb, ha két cimbora kölcsönösen megvallja, hogy mi lakik bennük, mielőtt összeköltöznének.

17. oldal

>!
KingucK

Holmes fölkacagott s oda adta névjegyét a rendőrnek, mondván:
– Nehogy letartóztasson a gyilkosság vádja miatt!… Én is a vizslák egyike vagyok és nem a farkas; akár mr Gregson, akár mr Lestrade jót áll értem… Nos, beszéljen tovább! Mit csinált aztán?
Rance ismét leült, de látszott rajta, hogy épen nincs megnyugodva. Habozva folytatta:
– Kijöttem a házból az utcára, belefújtam a sípomba s erre odajött Murcher, majd később még két rendőr.

4. John Rance vallomásai

Kapcsolódó szócikkek: Gregson · John Rance · Lestrade · Murcher · Sherlock Holmes
>!
KingucK

– Hát ha igazat kell mondanom, – bizony megzavart. Afganisztáni tapasztalataim után szinte szégyenlem is… A maivandi csatában láttam, hogy darabokra vagdalják, izekre tépik társaimat, s akkor egyetlen egy idegem se rándult meg e mészárláson…

5. A hirdetésünk látogatót hoz

Kapcsolódó szócikkek: Afganisztán · dr. John Watson · Maiwandi csata
>!
Belle_Maundrell

– (…) A gyilkosság vérvörös szála rejtőzik az élet színtelen szövetében, s a mi dolgunk az, hogy ezt a szálat megtaláljuk, és minden hüvelykjét napvilágra hozzuk.

60. oldal, Negyedik fejezet - John Rance tanúvallomása

Kapcsolódó szócikkek: gyilkosság · Sherlock Holmes
>!
Belle_Maundrell

(…) ahol nincs izgató képzelet, fantázia, ott nincs iszonyat, borzalom se.

63. oldal, Ötödik fejezet - Hirdetésünk látogatót hoz

Kapcsolódó szócikkek: fantázia · képzelet · Sherlock Holmes
>!
Suba_Csaba P

Akármit tesznek, az elismerés mindig kijár nekik, mert régi igazság, hogy „Minden bolond talál egy nála nagyobbat, aki őt csodálja.”

74. oldal

>!
KingucK

Másnap találkoztunk a meghatározott időben és megnéztük a lakást a Baker-utcai 221/b számú házban. Az egész csak három szoba volt; jobbról és balról egy-egy kényelmes hálószoba s a kettő közt levegős, kétablakos tágas szalon.

2. A következtetés tudománya

6 hozzászólás
>!
markiboi

Nem könnyű beszélni arról, amivel maga sincs tisztában az ember – felelte Stamford nevetve. – Holmes egy kissé nagyon is… hidegvérű, s mégis szenvedélyes tudós. Azt hiszem, nyugodt lélekkel beadna legjobb barátjának is valami kotyvalékot… nem gonoszságból, nem… hanem azért, hogy megfigyelje a kotyvalék hatását a szervezetre. Viszont meg vagyok győződve róla, hogy ő maga is éppoly nyugodtan bevenné, csak megfigyelhesse a hatását.

12. oldal - ELSŐ FEJEZET: Mr. Sherlock Holmes

>!
markiboi

Tudja, kedves Watson – folytatta Holmes nyugodtan –, az ember feje szerintem olyasmi, mint az üres lakás; ki-ki megtömheti bútorokkal, annyit rakhat bele, amennyi belefér. A hóbortos megtömi mindenféle limlom tudománnyal, amit útjában talál, majd fölvesz, s úgy összevissza zsúfolja fejében a legkülönbözőbb ismereteket, hogy újak számára már helye sincs, a meglevőkkel pedig úgy meg van akadva, hogy semmi hasznukat se tudja venni. A józan ember azonban nagyon is vigyáz arra, hogy mit vesz be a fejébe, s mit nem. Legfőképp csak azokat az eszközöket, amelyekre szüksége van, hogy a munkáját végezhesse, s ezeket is oly szép rendben tartja, hogy bármikor tetszése szerint előránthassa őket. Mert tévedés azt hinni, hogy a fejet a végtelenségig lehet tömni; eljön az idő, midőn minden új ismeret kiszorít egy másikat, már meglévőt, s ezért fölöttébb fontos, hogy semmiféle haszontalan ismeretet be ne vegyünk.

22. oldal - MÁSODIK FEJEZET: A következtetés tudománya


A sorozat következő kötete

Sherlock Holmes történetei sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Robert Galbraith: Gonosz pálya
Agatha Christie: A Bertram Szálló
M. C. Beaton: Agatha Raisin és az életveszélyes esküvő
Borisz Akunyin: Azazel
Agatha Christie: A néma tanú
Wilkie Collins: A Holdgyémánt
Lee Child: Rögös út
Mitch Cullin: Mr. Holmes
Agatha Christie: A sittafordi rejtély
Agatha Christie: A Sittaford-rejtély