Az ​elveszett világ és más elbeszélések (Challenger professzor 1-2.) 22 csillagozás

Arthur Conan Doyle: Az elveszett világ és más elbeszélések

A Sherlock Holmes történetek ünnepelt írója ezúttal Dél-Amerika áthatolhatatlan őserdeibe kalauzolja az olvasót. Vajon mit kereshetnek itt a történet hősei, két világhírű természetbúvár és elméleti professzor, egy fiatal, kalandvágyó újságíró és egy tapasztalt, sokat látott angol vadász? Nem más után kutatnak, mint Challenger professzor legendás, elveszett birodalma után, ahol a Föld történetének legvérszomjasabb, ugyanakkor legérdekesebb állatai és növényei várnak rájuk – ha létezik egyáltalán a legendás világ, mert mondanunk sem kell, a kétkedők és ellendrukkerek tábora jóval népesebb, mint a szimpatizánsoké. A kötet két további, hosszabb elbeszélést is tartalmaz, melyen nem kevésbé izgalmas témákat feszegetnek: az egyikben egy életre kelt egyiptomi múmia, a másikban a fenyegető világvége tartja izgalomban az utolsó betűig az olvasót.

Tartalomjegyzék

>!
Opus, Pécs, 2007
464 oldal · ISBN: 9789637080371 · Fordította: Cserna György

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

Fermin>!
Arthur Conan Doyle: Az elveszett világ és más elbeszélések

Nagyon régen olvastam már Conan Doylet, de komolyan mondom ez most jólesett. Ha túltesszük magunkat az író kissé fennhéjázós stílusán, remek kalandokban lehet részünk. Mind a három történet egy-egy zseniális ötleten alapul, amit később számtalan szerző és forgatókönyvíró felhasznált. Az elveszett világ című regényből sorozat is készült, és szerintem a Jurassic Park alapötletét is innen vehették. A 249-es novella pedig a Múmia filmek alapjául szolgálhatott. A Méregöv című kisregény is érdekes témát feszeget. Mi lenne, ha kipusztulna az emberiség? A végéért mondjuk kár, de így is megnéztem volna ennek a műnek a korabeli fogadtatását.

Bazil P>!
Arthur Conan Doyle: Az elveszett világ és más elbeszélések

Érdekes, ahogy egy adott könyv olvasása előtérbe hoz egy másikat. Ebben az esetben Fawcett – az igazi Indiana Jones – könyve adta az ötletet Conan Doyle művéhez. A Mato Grosso titka elolvasása után a Wikipédia vonatkozó szócikkében olvastam, hogy Fawcettet barátság fűzte Conan Doylehoz, akinek sokat mesélt őserdei kalandjairól, és akit ez ihletett az Elveszett világ megírására.
A történetet nem ismertem, de azt tudtam, hogy sok utána jövő regénynek, filmnek, sorozatnak képezi az alapjait.
Tudomásul kell venni, hogy ez a regény száz éve született, és akkoriban hatalmas durranás lehetett. Ma már azonban inkább megmosolyogtató. De határozottan hangulata van: a viktoriánus kor alakjai, tudományos elképzelései köszönnek vissza a lapokról. És persze kaland, kaland hátán. Csak olyan kidolgozatlan, olyan összecsapott. És persze ezért jó a képzelet, ezért kell a fantasztikus irodalom. Fawcett egy életen át kereste-kutatta az elveszett várost. A könyv lapjain meg megy minden, mint a karikacsapás!
A másik írás, a Méregöv pedig igazán tetszett. Egy korai poszt-apokaliptikus történet, igazi klasszikus.
Nem nagyon olvastam eddig Conan Doyle-t. De ez a könyv meghozta a kedvet az igazi Doyle történetekhez: Sherlock Holmeshoz. Hamarosan sort kerítek rá!

6 hozzászólás
chhaya P>!
Arthur Conan Doyle: Az elveszett világ és más elbeszélések

Az elveszett világ filmfeldolgozását láttam korábban, ez alapján kicsit mást vártam; akadt pozitív és negatív csalódás is. A karakterek, bár mindannyian egy meghatározott típust képviselnek, szimpatikusak. A cselekmény gyorsan pörgő és izgalmas, viszont a mai kor emberének egy ekkora kihívásra ilyen gyorsan és bummbele alapon vállalkozni, egészen merésznek tűnik. Sőt, ebben az újonnan felfedezett őskori világban való viselkedésük is mai szemmel egészen furcsa, érződik rajta a korabeli emberek totális felsőbbrendűsége minden és mindenki mással szemben, és az a biztos tudat, hogy joguk van egy ismeretlen világba behatolni és felforgatni annak mindennapjait.

A Méregöv érdekes kérdést feszeget: mi történne, ha egyik napról a másikra minden ember elpusztulna? Mihez kezdene akkor egy maroknyi túlélő? Elgondolkodtató kérdéseket vet fel ebben az elbeszélésben is, csak úgy, mint az előzőben.

Kikisell>!
Arthur Conan Doyle: Az elveszett világ és más elbeszélések

Az írások, amik benne vannak, tetszenek, némely jobban el is gondolkodtatott, sőt, felfedeztem, hogy az egyik sztori ötletét egy későbbi sorozathoz le is nyúlták (hogy fizettek-e érte vagy sem, az legyen az ő lelkiismeretük dolga). Ami miatt fél csillagot mégis levontam, az a rengeteg fordítási, gépelési illetve nyomdahiba. Ezt a kiadást jobban át kellett volna futnia valakinek, mielőtt polcokra kerül. Kár a sok hibáért. Ettől eltekintve az utolsó szóig élveztem, de pénzt inkább olyan példányért adnék, amire nagyobb gondot fordított a kiadó.


Népszerű idézetek

Ronnie>!

Az ember soha nem döbben rá, hogy mennyire gyarló és tudatlan, és hogy milyen apró játékszer egy láthatatlan kézben, egészen addig a pillanatig, amíg ez a kéz össze nem zárul, hogy összeroppantsa.

A mérgező övezet

Ronnie>!

Ez volt az a pillanat, amikor nekem rontott. Szerencsém volt, hogy kinyitottam az ajtót, különben tokostól kiszakította volna. Együtt bukfenceztünk le a lépcsőn a folyosóra. Útközben valahogy összeszedtünk egy széket is, és azon bukdácsolva pörögtünk az utca felé. A szám tele volt a szakálla szőrével, a karom összekulcsolódott, a testünk egymásba fonódott, az a pokoli szék pedig foglyul ejtett bennünket a lábaival. A figyelmes Austin kinyitotta a bejárati ajtót, így aztán hátraszaltóval folytattuk utunkat a bejárati lépcsőn.
Láttam a Mac fivéreket a cirkuszban, akik valami hasonlót műveltek, de a jelek szerint jó sok gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy az ember ne sérüljön meg közben. Amikor végre földet értünk, a szék apró darabokra tört, mi pedig jobbra-balra gurultunk az útszéli árokba.

Ronnie>!

– A manóba! – kiáltotta Lord John, s döbbenten félrehúzta a bajszát – most mi a Jóistent csinálunk ezekkel az emberekkel, kérdem én? Kelj fel cimbora, s vidd innét a képedet a csizmámról.

Ronnie>!

Az ember úszhat az árral, s közben megtalálja lelki békéjét, vagy úszhat az ár ellen is, ahol összezúzza magát és elfárad.

A mérgező övezet

Ronnie>!

Tekintetünk néma borzalommal fordult társaink felé, s ugyanazt a kérdő tekintetet láttuk az övékben, mint a magunkéban. Ahelyett, hogy örvendeztünk volna, mint ahogy arra az ember számít olyan esetben, amikor valaki hajszál híján menekül meg a halál torkából, a legsötétebb depresszió szörnyű hulláma temetett maga alá bennünket. Mindent, amit csak szerettünk a Földön, maga alá temetett a hatalmas, végtelen, ismeretlen óceán, mi pedig hajótöröttként sínylődtünk ezen a lakatlan szigeten, társak, remények és célok nélkül. Még egy pár évig sakálként ólálkodhatunk az emberi faj sírjai között, aztán saját megkésett és magányos végzetünk is eljön majd.

A mérgező övezet

Ronnie>!

– Szóval, akkor mi volna ha megpróbálkozna az Enmore Parkban lakó Challenger professzorral?
Mondhatom, kissé döbbenten néztem rá.
– Challenger! – kiáltottam. – Challenger professzor, a híres zoológus! Nem ő volt az, aki a minap betörte a Telegraph újságírója, Blundell koponyáját?
A hírszerkesztő komoran elmosolyodott.
– Na és, baj az? Hát nem kalandot keresett?


A sorozat következő kötete

Kuczka Péter (szerk.): Robur 8. Méregövezet / Én, a robot

Challenger professzor sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Veress István (szerk.): Válogatott gyilkosságok
Három klasszikus rémtörténet
Klasszikus detektívtörténetek
Kovács Nemere (szerk.): Áldozati báránycomb
Gimes Katalin (szerk.): A fagyöngyös gyilkosság
Kuczka Péter (szerk.): 22 detektívtörténet
Agave 100
M. C. Beaton: Hamish Macbeth és a tökéletes oldalborda
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a feddhetetlen feleség
Alexander McCall Smith: A zsiráf könnye