A ​rémálom szobája és más rejtelmes történetek 18 csillagozás

Arthur Conan Doyle: A rémálom szobája és más rejtelmes történetek

Sir Arthur Conan Doyle – a Sherlock Holmes históriák világhírű és mára klasszikussá vált írója – misztikus bűnügyi novelláinak gyűjteménye, melyek közül a legtöbb most jelenik meg először magyar nyelven.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Az Attraktor Kiadó bűnügyi-gótikus sorozata Attraktor

>!
Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2017
176 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155601354 · Fordította: Kiss Sándor

Most olvassa 1

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 20

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Arthur Conan Doyle: A rémálom szobája és más rejtelmes történetek

„A féltékenységet megmosolygom, a gyűlöletet semmibe veszem, de a szánakozást nem tudom elviselni."

Korábban már olvastam Arthur Conan Doyle-tól egy másik novelláskötetet – név szerint a Arthur Conan Doyle: A sötét arc ura és a tenger alatti elveszett világ című gyűjteményt, azonban nem túl sok különbséget véltem felfedezni a kettő között.
Jelen könyv kb. a feléig volt érdekesebb, a másik fele viszont kissé unalmas volt számomra. A történetek misztikusak, rejtélyesek, időnként H. P. Lovecraft is eszembe jutott a sötét, borongós, horrorisztikus témákról, bár ő nyilvánvalóan sokkal jobban írt ebben a műfajban.
Ami rendkívül idegesített, az a kiadó gondatlansága – tele van a könyv elgépeléssel, stilisztikai hibákkal.

Nuwiel P>!
Arthur Conan Doyle: A rémálom szobája és más rejtelmes történetek

Tökéletes alapanyag a minden napra egy novella típusú kihívásokhoz, ugyanis a kötet írásai folyóiratokban jelentek meg annak idején, ezek címe és a megjelenés ideje is szerepel minden írás elején. Maguk a történetek szinte tökéletesen egy kaptafára épülnek, Doyle megszokott stílusában: az elbeszélő hosszan esküdözik, hogy minden úgy történt, ahogy legjobb emlékezete szerint felidézi, és az olvasóra bízza az ítélkezést. Misztikus, fantasztikus elem nincs ezekben, leszámítva legfeljebb egy-két babonát, de a végén minden rejtélyről kiderül, hogy van rá racionális magyarázat.

Voorhees>!
Arthur Conan Doyle: A rémálom szobája és más rejtelmes történetek

Nem tudom, hogy az Attraktor milyen szempont szerint válogatja egy kötetbe az írásokat. Ugyanis se műfaj, se megjelenés, se téma alapján nem lehet ugyanabba a kategóriába sorolni a kötetben szereplő novellákat. Talán nem is baj. Örültem volna, ha a művek keletkezési körülményeiről kicsit többet megtudunk, de el kell fogadni, ez nem egy Delta Vision válogatás. Így is hálásnak kell lenni, hogy édes anyanyelvünkön olvashatjuk ezeket a kiváló alkotásokat.

A kötetben szereplő alkotások hullámzó színvonalúak, bár nagyot azért sehol sem esik. Több írás megjelent más antológiákban is, de legalább akkora élvezet másodszorra is olvasni őket. Az írások témája is változó, hol a korabeli brit gyarmatokon, hol az angol vidéken, hol pedig a világ akkori központja, London utcáin járunk. Van itt misztikus rémtörténet a legjobb fajtából, nyomozós novella, kegyetlen mese és beszámoló, történetmesélő jellegű alkotás is. Összességében jól reprezentálják Doyle munkásságának sokoldalúságát.

A B. 24 számú fogoly története: Elbeszélés arról, hogy hova fajulhat egy emberi párkapcsolat, és milyen mélyen gyökeredző gyűlöletet képes két ember egymás iránt táplálni. Végtelenül szomorú, ahogy egymás elpusztítására törnek. A történetbe véletlenül belecsöppenő betörő révén ismerhetjük meg azt . 4/5.

Lady Sannox esete: A Delta Vision „Sejtelmes történetek” elnevezésű antológiájában is megjelent alkotás a férji féltékenységet járja körbe, hasonlóan, mint a Kisvárosi lidércnyomás című válogatásban a „Lambert művészúr visszavonulása”. Doyle alaposan megfigyelhette az emberek jellemét, itt ugyanis néhány oldalon három személy tökéletes jellemábrázolására kerül sor. A történet inkább kegyetlen mese, alapmotívuma a bosszú. 4/5.

A tuskólábú kereskedő története: Újabb novella, amely a bosszúra építkezik. Ezúttal egy korábbi orgazda által eltulajdonított ékszerek állnak a történet középpontjában. A szereplők jelleme itt is jól kiábrázolódik. Az angol mocsárvidék leírása meglehetősen negatív színezetet kap, arra a következtetésre lehet jutni, hogy Doyle nem szívlelte különösebben szülőhazája vidéki területeit. 4/5.

A kádárműhely démona: A legerősebb alkotás a kötetben, minden kétséget kizáróan. A gyarmati Afrika területén járunk, a 19. század végén, mikor a kontinens belső területei még leginkább felfedezetlenek voltak. A novella a félelemre építkezik, és kiválóan adagolja a feszültséget, kezdve a babonás bennszülöttekkel, bezárva a magukat civilizáltnak, felsőbbrendűnek érző angolok rémületével. Zseniális leírások árnyalják a cselekményt. Ilyenből olvasnék még százat. 5/5.

A lakkdoboz története: Egy özvegy úriember és mindenre kíváncsi szolgáinak különös története. A novella vége lehetne jobb, de Doyle úgy látta jónak, ha elvágja a misztikus szálat. 4/5.

Jelland utazása: Leíró, elbeszélő jellegű írás egy szerencsejáték függő titkár kétségbeesett döntéséről, és annak következményeiről. Nem nélkülözi az iróniát. 3/5.

A zsidó főpap mellvértje: Nyomozós történet, a jobbik fajtából. A hósenen szereplő ékkövek részben megegyeznek a Bibliában leírtakkal (2 Mózes 28; 15-28), de ez lehet fordításbeli különbség is. A sztori végét ki lehetett találni előre is, de kellően szórakoztató volt. 4/5.

A vérszikla tragédiája: Egy druidikus történet: Ez a novella azt adja, amit a címe alapján sejteni lehet. Egy vérengzős, feláldozós sztori lehetne, ha… Doyle mesterien űzi azt, hogy az addig jól felépített izgalmat hogyan döntse romba néhány sorban. 4/5.

Egy doboz kaviár: Kegyetlen mese a kínai bokszerlázadás idejéből. Kitekintés az angol gyarmati viszonyokra a 19. század végéről. Fájdalmasan ironikus, és bemutatja, mit jelent igazán az, hogy a szerencse forgandó, és a döntéseink visszavonhatatlanok, a következmények sokszor megváltoztathatatlanok. 5/5.

A bérkocsis története: Egy szószátyár bérkocsis érdekes, de nem különösebben izgalmas elbeszélése az életéről. Azt hiszem, ma a taxisok tudnának hasonló sztorikkal szolgálni. Egy eltűnt foglalkozás felidézése, ami a mi életünkben már nem volt megtalálható. 4/5.

A lepecsételt szoba története: Rémtörténetnek indul, kiábrándultsággal végződik, bár előre lehet sejteni. Igazából eléggé visszataszító, az emberi butaság és kiábrándultság különös esete. 3/5.

A rémálom szobája: A Delta Vision „Jobb nem firtatni” válogatásában már megjelent. Inkább kegyetlen mese ez is. Szomorú, hogy a szereplők érzelmileg mennyire kiüresedettek. 4/5.

Dors_Peabody>!
Arthur Conan Doyle: A rémálom szobája és más rejtelmes történetek

Sok-sok év óta nem olvastam Doyle-t. Akkor is csupán a Sherlock Holmes történeteket. Azokat imádtam. A kötetben szereplő novellák ugyanazt a hangulatot árasztják, mint amit a Holmes történeteknél megszokhattunk. Itt mégis valami hiányzott nekem a teljességhez, bár a történetek jók, szórakoztatóan voltak. Talán Skerlock Holmes és az ő Watson doktora:)).

Mortii>!
Arthur Conan Doyle: A rémálom szobája és más rejtelmes történetek

Abban a pillanatban mikor megvettem a könyvet, tudtam, hogy nem fog csalódást okozni.
Ugyan a nevét jól ismerem, mégis nagyon keveset olvastam eddig Arthur Conan Doyle-tól, ezt az ismeretséget javítandó gyorsan beszereztem az Attraktor kiadó sorozatában meghelent novellás köteteit.
A történetek nem tipikus horror történetek, inkább a szó szerinti értelemben vett rémtörténetek, hátborzongató históriák. Még a legártalmatlanabb történetnek is olyan komor és sötét a hangulata, hogy nem lehet jobb jelzőt találni rá.
Igazán kiemelni nem tudnék egy történetet sem, mert mindnek megvolt a maga „szépsége”.

*update: Dehogynem tudnék kiemelni! A címadó novella szerintem zseniális volt! (De a többi értékéből ez nem vesz el.)

Isley IP>!
Arthur Conan Doyle: A rémálom szobája és más rejtelmes történetek

Nem korunk iramát diktálja, a kedélyeket sem úgy borzolja, viszont minden itt olvasható novella érdekes és tartogat izgalmakat. Emellett nekem tetszett az, hogy témájukat tekintve igazi vegyes felvágottat kaptunk. Motívum is csak egy, amit felcímkézhetnénk „a remény hal meg utóljára” névvel is, jelent meg kétszer, tehát a mondanivaló is mindig más volt. Az „Egy doboz kaviár” az egyik a kettő közül, amelyikben ez megjelenik, és szerintem a kötetben az egyik legerősebb. A legérdekfeszítőbbnek pedig „A zsidó főpap mellvértjét” nevezném.

Zsanni>!
Arthur Conan Doyle: A rémálom szobája és más rejtelmes történetek

Nagyon jó kis történetek voltak, imádom a Sherlock Holmes-féle sztorikat, bár olvasni nem volt könnyű, szívesen megnéztem volna őket filmen is :-)


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

– Mindig magamnál tartottam a könyveimet. Sosem felejtettem semmit.

141. oldal, Egy doboz kaviár

Lunemorte P>!

De talán jobb is így, végezetlenül hagyni egy igaz történetet, mintsem elrontani találgatásokkal.

94. oldal, Jelland utazása

Lunemorte P>!

– Sokat kell még tanulnom halálom előtt.

122. oldal, A vérszikla tragédiája: egy druidikus történet

Lunemorte P>!

Jöjjön velem hajlékomba, sok mindent el tudok mondani önnek, és amikor lelke elszakad testi béklyóiból, majd tudni fogja, merre tartson.

122. oldal, A vérszikla tragédiája: egy druidikus történet

Lunemorte P>!

A múlt kísérteteit néhány évre el lehet ugyan temetni, de ha egyszer újra feltámadnak, már nem egyszerű feladat őket ismét elhallgattatni.

133. oldal, Egy doboz kaviár

Lunemorte P>!

Lehetséges, hogy kíváncsibb természetű vagyok embertársaimnál…

158. oldal, A lepecsételt szoba története

Lunemorte P>!

Mondom én önöknek, soha máskor nem olyan gyönyörű az élet, mint amikor a halál árnyéka rávetül! Az idő egyszerűen túl értékessé válik ahhoz, hogy elvesztegessék, ezért próbálják kiélvezni minden egyes percét.

87. oldal, Jelland utazása

Lunemorte P>!

[…] olyan közel kerültek a halálhoz, hogy életük végéig kísérteni fogja álmaikat.

128. oldal, Egy doboz kaviár


Hasonló könyvek címkék alapján

Vic Parker (szerk.): Klasszikus rémtörténetek
Sárközy Bence (szerk.): Düledék palota
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe összes művei I–III.
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei II.
Veres Attila: Éjféli iskolák
Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde
Guy de Maupassant: Szörnyszülöttek anyja
Stephen King: Minél véresebb
Robert Louis Stevenson: Yekyll doktor csodálatos története
Daphne du Maurier: Madarak