A ​Fehér Sereg 3 csillagozás

Arthur Conan Doyle: A Fehér Sereg

1366, ​Anglia, Beaulieu apátsága. Az ifjú Alleyne Edricson elindul, hogy megismerje a világot, mielőtt papi esküt tenne. Hamarosan összebarátkozik Johnnal, a szökevény szerzetessel, és Samkin Aylwarddal, a nőcsábász íjásszal, akik útitársául szegődnek, és elvezetik őt Sir Nigel Loring várába. Alleyne azonban az apátságon túli élet árnyoldalát is megismeri: a kegyetlen angol igazságszolgáltatást, valamint soha nem látott bátyját, Minstead álnok parasztgazdáját, akitől meg kell mentenie a szépséges és eszes Maude-ot. Barátai segítségével aztán a legendás Fehér Sereg tagja lesz – hiszen minden seregben szükség lehet egy papra –, s így egyenesen a százéves háború közepébe csöppen.

A Fehér Sereg tagjai, akárcsak vezetőjük, nemes- és vidám lelkű íjászok, akiket lovagias, veszélyes és nem egyszer humoros kalandjaik Angliából egyenesen Franciaországba, majd a spanyol Pireneusok magaslatai közé sodornak…

1891-ben, mielőtt papírra vetette volna a huszadik század… (tovább)

>!
Delta Vision, 2017
536 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633952269 · Fordította: Sárpátki Ádám · Illusztrálta: George Willis Bardwell

Enciklopédia 2


Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 24


Kiemelt értékelések

>!
Noro MP
Arthur Conan Doyle: A Fehér Sereg

A regény hasonló ötvözete a románcnak, tényeknek, kalandoknak és ironikus visszatekintésnek, mint Alexandre Dumas történelmi melodrámái. Háttérként választott korszakát – a százéves háborút – hangulatosan eleveníti meg, a fejezeteket bevezető leírások néha ugyan terjengősek, mégis olvasmányosak. (Csak a seregszemléket, a néha abszolút fölöslegesen bemutatott figurák garmadáját tudnám feledni.) Hősei jól megválasztott sablonokra épülnek, akik bár néhány szóval jellemezhetőek, mégis emlékezetesek tudnak maradni. Bújtatott humor szövi át az egész történetet: a lovagi szokások, a papok álszentsége, és a paraszti babonák egyaránt megkapják a magukét. Ez azonban ritkán jelenik meg harsány tréfákban, Doyle inkább csak rámutat a furcsaságokra, és az olvasóra bízza, hogy meglássa bennük a visszásságokat. (Megesik viszont, hogy egyik mondatában Walter Scottot idéző komolyságot tettet, hogy a következőben egy cervantes-i húzással lerombolja.)

A könyv egyik gyenge pontja a főszereplő „színeváltozása” papnövendékből bősz fegyverhordozóvá. Pedig nem tettem magasra a mércét, de azért nem gondoltam volna, hogy digitális lesz: az egyik fejezetben ilyen, a következőben már olyan. A könyv lezárásával voltam még elégedetlen: épp olyan hatást keltett, mintha két fejezettel a vége előtt még egy második kötetet is tervezett volna az író, amit aztán néhány oldalon foglalt össze.
Majdnem elégedett voltam a fordítással, amely egyfelől át tudja adni a régi idők hangulatát, ugyanakkor a mai olvasó számára is könnyen fogyasztható, és nem archaizál fölöslegesen. spoiler De a francia nyelvű betéteket illett volna lábjegyzetben lefordítani.

(N.B: személy szerint nem hiszem, hogy Glen Cook Fekete seregére nagy hatást gyakorolt volna, pláne, mivel a zsoldosokat alig látjuk ebben a regényben. Hacsak nem abban, hogy Doyle is a közemberekre koncentrált elsősorban. De ennek az értékelés szempontjából persze semmi jelentősége.)

>!
Nuwiel
Arthur Conan Doyle: A Fehér Sereg

Doyle volt az első a MesterMűvek közül, amelyet olvastam. A Jobb nem firtatni eleinte csak e-könyvként volt meg, majd elkezdtem beszerezni a fizikai példányokat is, mára pedig az összes alsorozat ott virít a polcon. Ez a gyűjtőszenvedély, illetve Doyle műveinek és a történelemnek a szeretete is közrejátszott abban, hogy beszereztem és elolvastam, viszonylag hamar, és nem várakozott évekig a polcon.

A százéves háború második szakaszának elején járunk, a helyszín Anglia. A főhőst apja beadta a kolostorba, hogy ott neveljék, majd 20 évesen küldjék ki a világba, ismerje meg azt, és csak utána döntsön arról, az egyházi vagy világi életet választja-e. Útja során mindenféle emberrel találkozik, a fiához utazó öregasszonytól kezdve vándor mutatványosokig, amik leginkább a kor bemutatására szolgálnak, mintsem a cselekmény előre vitelére. A 14. századi angol táj és társadalom bemutatása meglehetősen idillinek tűnik, azonban a könnyed stílus elfeledteti, hogy bizonyára nem volt ennyire szép és jó minden akkoriban.

Nem tudnám megmondani, mennyire volt hiteles a történet, hol van már a középiskola! Doyle szerencsére kellően érzékletesen és aprólékosan bemutat mindent az öltözetektől kezdve a hadrendekig, a lovagi szokásoktól kezdve az étkezésig (azért megnézném a fegyverhordozók vacsorájára készített ételeket a való életben), és meghozta a kedvem egy kis olvasgatáshoz a témában. Ha ennyire részletesen nem is mélyedek el a korban, azért a háború történetét átolvasom.

Két hiba miatt nem tudtam végül öt csillagot adni a könyvnek: az egyik az egysíkú, változást nem mutató karakterek, a másik a túl hirtelen lezárás. Az, hogy túlságosan szép vége lett, megbocsátható neki, de szinte alig indultak el a tényleges háborúba, már otthon is voltak. Ettől függetlenül én nagyon szerettem a könyvet (mondtam már, hogy szeretem Doyle írásait?), csakis ajánlani tudom mindenkinek, vegyétek, hogy legyen még több ilyen (a kék gerinc is szép).

(Most pedig megyek játszani egy kis Age of Empires II HD-t, és jól elkenem a hülye angolok, angol hülyék képét!)

>!
Hanaiwa
Arthur Conan Doyle: A Fehér Sereg

Kimondottan jó történelmi kalandregény.
Nem a világmegváltó fajta, de nem is a részletekben tobzodó unalmas vonal.
Eltalált karakterek, élvezhető párbeszédek, gördülékeny cselekmény.
Ma már kissé kevés ha csak a stílusát nézzük, viszont az eredeti kiadás korához képest egyáltalán nem poros a hangulata.
És ami a legfőbb, nem erőltetett.. Ezzel leckét adhatna pár ma divatos történelmi írónak. Nem kell mindig villogni a tudással, nevek garmadájával bizonyítani a háttérmunkát..
Bőven elég ha egy könyv simán csak jó.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Noro MP

– Megkérdeztem magamtól, vajon az a legjobb, amit az erénnyel tenni lehet, hogy magas falak közé zárjuk, mintha valami ádáz szörnyeteg lenne? Ha a jók bezárkóznak, a rosszak pedig szabadon kószálnak, akkor aztán jaj a világnak!

177. oldal (11. fejezet: A fiatal juhász veszedelmes nyája)

Kapcsolódó szócikkek: erény
>!
Noro MP

– Végy egy gótot, hunt és egy vandált, vegyítsd őket, adj hozzá egy berber csavargót. Azután fogd ezt a lényt és részegítsd le, és már kész is van egy angol.

309. oldal (21. fejezet: Agostino Pisano kockára teszi a fejét)

Kapcsolódó szócikkek: angol
>!
Noro MP

– Bár aligha értem ezt a legfelsőbb, középső és legalsóbb [igazságszolgáltatás] dolgot.
– Az íjam markolatára, értenéd, ha Jacques Bonhomme lennél. A legalsó igazság azt jelenti, megnyúzhatod, a középső, hogy megkínozhatod, a legmagasabb pedig, hogy leölheted. Ennyi az egész.

91. oldal (7. fejezet: A három bajtárs átkel az erdőn)

1 hozzászólás
>!
Noro MP

– Ez a fadarab a valódi keresztből való, ez a másik Noé bárkájából, a harmadik pedig a bölcs Salamon király templomának kapufélfájából. Ezt a követ a szent Istvánra vetették, a másikat pedig Bábel tornyából hoztam. Van itt Áron botjából is és Elizeus próféta hajából egy fürt.
– De atyám – vetette ellen Alleyne –, a szent Elizeus kopasz volt, amitől magára vonta a gonosz gyerekek sértéseit.
– Nagyon igaz, hogy kevés haja volt – visszakozott gyorsan a zarándok –, és ez az, amiért ez az ereklye ilyen szerfelett értékes.

373. oldal (26. fejezet: A három bajtárs nagy kincset szerez)

>!
Noro MP

– Szent emberek? Szent káposzták! Szent babhüvelyek! Csak élnek, táplálkoznak és híznak. Ha ez a szentség, mutatok én neked olyan vaddisznókat ebben az erdőben, akik méltók lennének bekerülni a naptárba!

58. oldal (5. Fejezet: A Tarka Sólyom furcsa társasága)

>!
Noro MP

– Ahogy emlékszem, odajött a [pápa] kincstárnoka és bíborosai, és megkérdezték, mit választunk: hétezer koronát az áldásával és teljes bűnbocsánattal, vagy tízezer koronát és a harang, könyv és gyertya általi ünnepélyes anatémát? Mind úgy gondoltuk, hogy jobb a tízezer korona és az átok, de addig győzködték Sir Johnt, hogy akaratunk ellenére feloldoztak minket és megüdvözültünk.

101. oldal (7. fejezet: A három bajtárs átkel az erdőn)

>!
Noro MP

– Ez az első szó, uram. Milyen nyelven szeretett volna írni?
– Angolul, mert az én asszonyom jobban érti, mint a franciát.
– Ez mégsem angol szó, drága uram. Négy l betű van egymás után, de közöttük nincs másik.

352. oldal (25. fejezet:Sir Nigel levelet küld Twynham kastélyába)

1 hozzászólás
>!
Noro MP

– De sosem hallottam eddig az okot, John, hogy miért hagytad ott Beaulieu-t.
– Hét oka volt – válaszolta elgondolkodva John. – Az első ezek közül, hogy kidobtak.

363. oldal (26. fejezet: A három bajtárs nagy kincset szerez)


Hasonló könyvek címkék alapján

Bónizs Róbert: Szent László íja
Ken Follett: A Titánok bukása
Bán Mór: Hunyadi – A Holló háborúja
David Benioff: Tolvajok tele
Robin LaFevers: Halandó szív
Trux Béla: A templomos lovag
Ethel Lilian Voynich: Vihar Itália felett
Urbánszki László: A lándzsa nemesei
Tomcsik Nóra: A változások kora
Benkő László: Idegen tüzek