A ​Dél-Afrikai háború 3 csillagozás

Arthur Conan Doyle: A Dél-Afrikai háború

A búr háború annakidején erősen foglalkoztatta a világ közvéleményét, s azóta is számtalan értékelés látott róla napvilágot.

A Sherlock Holmes történetek világhírű szerzője a helyszínen szolgált katonaorvosként, s így első kézből szerezhette értesüléseit – mindezek alapján könyvében a brit politikát és hadviselést ért vádakat kívánta cáfolni.

„A világtörténelemben még sosem viseltek olyan háborút, amely során csak az egyik félnek lett volna igaza, vagy amikor semelyik fél sem követett el olyasmit, amivel szemben ne lehetett volna kifogással élni. Meg sem próbálok úgy tenni, mintha ez jelen esetben másképp lenne. Ugyanakkor nem hiszem, hogy egy elfogulatlan ember anélkül lenne képes elolvasni az itt következő tényeket, hogy elismerné: a brit kormány minden tőle telhetőt megtett a háború elkerüléséért, illetve a brit hadsereg azt emberséges módon vívja.”

A könyv, amiért 1902-ben VII. Edward lovaggá ütötte Arthur Conan Doyle-t.

A dél-afrikai háboru, annak okai és vezetése címmel is megjelent.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Az Attraktor Kiadó bűnügyi-gótikus sorozata Attraktor

>!
Attraktor, Máriabesnyő, 2021
222 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156173355

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

robertbardos P>!
Arthur Conan Doyle: A Dél-Afrikai háború

Már korábban foglalkoztatott a búr háború, de nem igazán találtam magyar nyelvű, igényeimet kielégítő olvasmány, ezért pár éve angolul elolvastam egyet a témában. Emiatt is volt érdekes, nemrég megjelent egy 1902-ben (!) vagyis egy kortárs tollából írt feljegyzés erről az időszakról. Arthur Conan Doyle írása (aki ennek a műnek köszönhette a lovagi címet) tárgyilagos akar lenne, de túlzottan is – pont emiatt lesz az az érzése az olvasónak, hogy „magyarázzák a bizonyítványt”.
Tagadhatatlan, hogy az első, de inkább a második búr háború után a közvélemény szimpatizált a búrokkal, akik egyfajta hősöknek tűntek a világ szemében, akik harcolnak a Brit Birodalom elnyomó politikája ellen. Természetesen, ahogy egy háborúban lenni szokott, mindkét fél követett el kivizsgálásra szoruló eseteket a lakosság vagy a hadifoglyokkal szemben. Azonban a britek egyik „találmánya” történelmi szégyenfolt lett: a koncentrációs táborok. Ennek megjelenését voltaképpen búr gerilla taktika váltotta ki, hiszen ha minden tanyasi házból lőhetnek, akkor egyszerűbb felégetni a birtokokat és összegyűjteni a házak nélkül maradt lakosságot egy-egy központi helyre, táborokba. Többek között ezeket próbálja Doyle megmagyarázni a viszonylag rövid könyvében.
Szerencsénkre az Attrakor kiadó bőségesen ellátta a magyar kiadást lábjegyzetekkel, mert egyébként az olvasónak tisztában kellene lennie az akkori időszak angol politikai szereplőivel. A mű magát a háború lefolyását nem ismerteti (ezt pár évvel korábban Doyle már megírta), hanem az előzmények után – ahol szintén van mit „tisztára mosni” – sorra veszi közvélemény által kritizált brit lépéseket.
Én kb. a könyv felénél éreztem azt, hogy a hangvétel egyre jobban átvált a tárgyilagosból az agresszív védekezésbe és mindenáron be akarja bizonyítani, hogy az angolok ártatlanságát illetve ha van is egy-két bizonyított eset, akkor azoknak az elszigetelt voltát. Emiatt a könyv vége inkább szól a birodalmi mentalitásról, a túlzott hazafiságról, mint egy pártatlan szemlélő leírásáról.


Népszerű idézetek

robertbardos P>!

A brit kormány olyan nagylelkű ajánlatokat tett, hogy azok idehaza már gyanakvásra vezettek és éles kritikákat váltottak ki, mintha a toll feladta volna mindazt, amiért a kard megvívott. Az ellenség semmit sem utasított vissza, csak a függetlenség feladását – ezt pedig sosem kaphatják meg, még akkor sem, ha az összes búrt ki kell telepíteni Afrikából.

103. oldal

robertbardos P>!

Nem csak arról volt szó, hogy az otthontalanul maradt családoknak menedéket kellett biztosítani, de arról is, hogy magányosan egy tanyán egyetlen nő sincs biztonságban a feketék között, még akkor sem, ha tud a maga számára élelmet előállítani. […] A táborok létrehozása mellett alapos és megdönthetetlen érvek szóltak.

120. oldal

robertbardos P>!

A menekülttáborokban elhelyezettek száma rohamosan növekedett: 1900 végén még 20.000 fő volt, 1901 végére több mint 100.000-re emelkedett.

121. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

William Dalrymple: A sah visszatér
Ewan McGregor – Charley Boorman: A hosszabb úton Afrikába
Niall Ferguson: A világ háborúja
Winston S. Churchill: Ifjúságom
Robert Louis Stevenson: Catriona
Lily Ebert – Dov Forman: Lily fogadalma
Jeffrey Archer: Majd az idő eldönti
David Gemmell – Stella Gemmell: Trója – Királyok bukása
J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
Joe Abercrombie: Miután felkötötték őket