A ​brixtoni rejtély (Sherlock Holmes történetei 1.) 66 csillagozás

Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély

A naiv Watson doktor, Conan Doyle klasszikus bűnügyi történeteinek jeles szereplője és narrátora ebben a történetben ismeri meg a Sherlock Holmes névre hallgató különös úriembert, akiről hamarosan kiderül, hogy zseniális magándetektív. Gyors egymásutánban két rejtélyes gyilkosság történik, mindkét áldozat makulátlan úriember. Mindkét helyszínen a falra vérrel írva egy német szó: Rache, azaz Bosszú! Ki a bosszúálló, és mi a két szörnyű gyilkosság oka? Mi köze mindehhez a mormonoknak? Csak a zseniális Sherlock Holmes találja meg a brixtoni rejtély kulcsát.

A bíborvörös dolgozószoba, Tanulmány vérvörösben és Tanulmány vörösben címmel is megjelent.

Eredeti mű: Arthur Conan Doyle: A Study in Scarlet

Eredeti megjelenés éve: 1887

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Az Érdekes újság könyvtára, Legjobb könyvek I.

>!
Titis, 2018
ISBN: 9786155157448 · Felolvasta: Benedek Miklós
>!
Hermész Média, Budapest, 2014
136 oldal · ISBN: 9786155549281
>!
234 oldal · ISBN: 9789633641460

4 további kiadás


Enciklopédia 1

Helyszínek népszerűség szerint

London


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 24

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
janetonic P
Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély

Nyilvánvalóan nem ez a legjobb Sherlock történet, de kiemelt szerepe van: ez az első. Így hát nem is maga a nyomozás és a megoldandó rejtély volt az érdekes, hanem az apró részletek: hogyan találkozott először Holmes és Watson, hogyan kerültek egy fedél alá, mik azok a jellemvonások, amik már a kezdet kezdetén jellemzőek voltak kettejükre.
És igen: Watson már ekkor is kedves, csendes, érdeklődő, álmélkodó lakótárs, a legkiválóbb közönség Holmes lenyűgöző következtetéseinek meghallgatásához. Holmes pedig már itt is az a kissé kiismerhetetlen, néha házsártos, néha elbűvölő, néha eszementnek tűnő furcsa figura, akiről a végére azért mindig kiderül, hogy neki volt igaza.
Holmes-ban az a legszórakoztatóbb, hogy pontosan tudja magáról, mennyire okos. De azért nem dörgöli mindenki orra alá: a balgák dicsérete nem érték számára, inkább jól szórakozik a két másik nyomozó pökhendiségén és önteltségén – pedig velük szemben aztán igazán lehetne fölényes. Ehelyett ironizál, a finom célzásokból az ostobák semmit nem értenek, ő meg csak mosolyog magában. Lehet, hogy mások ezt bunkóságnak neveznék, de ebben a nagyon píszi világban engem kifejezetten felderít.

>!
Viktória_Erdei 
Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély

Érdekes volt, ahogy Sherlock és Watson találkoztak a könyvben. A gyilkosság után egy picit zavaros volt számomra, hogy kerültek ide a mormonok. De a végén kiderült minden. Sherlock kicsit olyan mint a Mentalistában Patrick Jane, figyel a részletekre. Tetszett.

>!
Skeletrino P
Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély

Már régóta fontolgattam, hogy jó lenne találkozni Mr. Holmes-szal (is), mert úgy hírlik, igen csavaros eszű, fess emberről van szó, aki ráadásul olyan lenyűgözően űzi a foglalkozását, hogy leesik az ember álla. Szó mi szó, ez mind igaz is, ugyanakkor meggyőződésem, hogy Doyle engem csak annyi információval lát el, amiből még biztosan nem találom ki, hogy ki is az elkövető. (Pont, mint Agatha Christie.) Természetesen azért Watson doki szintjén sem vagyok (bele is halnék), aki az illetékes „butácskát” játssza a történetben. Mindent összevetve azért azt kell mondjam, hogy tetszettek a szereplők, élveztem a nyomozást, de legjobban ennek a kriminek a nyelvezetét csodáltam. Vevő vagyok a következő részre is.

>!
Veron P
Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély

Azt kell mondjam, szégyen-gyalázat, hogy krimi-szerető létemre több, mint 30 évbe telt, mire elolvastam az első Sherlock történetemet… Mostanra persze én is nem egy filmet-sorozatot láttam már, és ez nem tudom mennyire szerencsés…
Főleg, hogy ez nem a legerősebb kezdés, azt még elviselném, hogy nem a legpörgősebb, de a több fejezetnyi kitérő nekem kicsit sok volt…
Igazából kicsit olyan, mintha az egész egy bevezető lenne Sherlochoz… Megismerjük a főbb vonásokat és módszereket, de ennyi…
Ja, igen, megtudtuk hogy találkoznak ^^
Fogok még vele próbálkozni az biztos, annyit elért, hogy még jobban érdekel, honnan nőttek ki ezek a karakterek :)
ellenben valaki mesélje el nekem, hogy jön ehhez a sztorihoz a bíbor/vörös, pink vagy bármi, ebben a kiadásban semmi szín nem volt :((( plííííz

6 hozzászólás
>!
u_san
Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély

Elég sok Sherlock Holmes feldolgozást láttam már, úgy gondoltam itt az ideje, hogy megismerkedjek az eredeti művel. Imádom Doyle stílusát, és szerintem Watson narrációja határozottam humoros. Sherlock elvarázsolt, és néhol határozottan gyerekes, de ezeket már mind megszokhattuk, és én személy szerint kedvelem is ezért. A gyilkost esélyünk sincs kitalálni, csak várhatunk arra, hogy Mr. Holmes megoldja nekünk az ügyet. Kicsit furcsálltam a leleplezés után a hirtelen váltást, aztán persze rájöttem, hogy éppen az indítékról kapunk némi felvilágosítást. A végén persze arra is megkapjuk a választ, hogy Sherlock hogy csinálta, és minden bosszantóan egyszerűnek tűnik.

>!
Littledhampirka
Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély

Már egy ideje tervezgettem a könyv elolvasását, de végre sort is kerítettem rá. Összességében tetszett. A címszereplők karakterei is érdekesek számomra, természetesen Sherlock a kedvenc. Maga a történet is érdekes volt, ha egy kicsit untam is néhol, a kíváncsiság azért a végéig hajtott:D Kicsivel talán többet vártam tőle, de ez nem szegi kedvem a többi résztől.

>!
Anonim_Dreamer
Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély

A BBC Sherlock sorozata által csöppentem bele ebbe a Sherlock-fanatikus világba, és nagyon boldog vagyok, hogy megtettem :)
Jó volt olvasni Sherlock és Watson első találkozásáról, és felfedezni a párhuzamokat a könyv és a sorozat között. A történet érdekes volt, imádom végigkövetni Holmes gondolkodását és a magyarázata után beilleszteni a hiányzó darabkákat.
Biztos vagyok benne, hogy nemsokára újabb Sherlock Holmes történetet veszek a kezembe.

1 hozzászólás
>!
Biró_Krisztina
Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély

Ez egy kettő az egyben könyv.Látszólag külön történet,de a végére kibogozodnak a szálak.
Másfél nap alatt beszippantott rendesen….!Ez is a 6csillagos kategória Nálam!

>!
Hollóhát
Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély

Érdekes volt Sherlock és Watson barátságának kezdetéről olvasni. Még sosem gondoltam az egészre olyan szempontból, hogy a doktor tulajdonképpen terápiás célzattal kezdte el munka közben megfigyelni Sherlockot, miközben még mindig kísértették az átélt háborús emlékek. Ennek ellenére nem volt annyira erős sorozatindító, mint ahogy vártam. Ugyan Sherlock következtetős módszere már itt is remekül működött, viszont a rejtély maga egyáltalán nem piszkálta meg a fantáziámat. A több fejezetnyi, minden magyarázatot nélkülöző múltbeli kitérőt pedig sokáig nem tudtam hova tenni. Egészen megijedtem, hogy hiányos a könyv, vagy véletlenül átugrottam egy rész, és egy másik novellánál kötöttem ki.

>!
Kisanna
Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély

Mr. Holmes és Dr. Watson első közös esete, igazán különleges és érdekes, még Amerikában játszódó részei is vannak.


Népszerű idézetek

>!
janetonic P

Sherlock Holmes tudománya:

Mit tud az

1. Irodalomból … semmit.
2. Filozófiából … semmit.
3. Asztronómiából … semmit.
4. Politikából … nagyon keveset.
5. Botanikából … Sokat a belladonnáról, ópiumról, digitalisról s általában a mérges növényekről. A gyakorlati növénytanból, kertészetből semmit.
6. Geológiából … keveset s azt is tapasztalat utján. Például, ha csak ránéz is, meg tudja mondani, hogy ez, vagy az milyen földréteg. Séta után megmutatta a cipőjén a port, vagy sárt s a szinéről, anyagáról meg tudta mondani, hogy Londonnak melyik részén szedte föl.
7. Khémiából … kitünő vegyész.
8. Anatómiából … sokat tud, de rendszertelenül.
9. Bünügyi irodalomból … Roppant sokat. Ugy látszik, a században elkövetett minden büntény minden részletét ismeri.
10. Kitünően hegedül.
11. Jó vivó, birkozó és öklöző…
12. Elég tüzetesen ismeri az angol törvényeket…

17-18. oldal

1 hozzászólás
>!
janetonic P

– Lássa, kedves Watson, – folytatta Holmes nyugodtan – az ember feje szerintem olyan valami, mint az üres lakás; ki-ki megtömheti bútorokkal, annyit rakhat bele, amennyi belefér. A hóbortos megtömi mindenféle lim-lom tudománnyal, amit útjártában talál és fölvesz s úgy össze-vissza zsúfolja fejében a legkülönbözőbb ismereteket, hogy újak számára már helye sincs, a meglevőkkel pedig meg van akadva, hogy semmi hasznukat se tudja venni. A józan ember azonban nagyon is vigyáz arra, hogy mit vesz be a fejébe, mit nem. Legfőképp csak azokat az eszközöket, amelyekre szüksége van, hogy a munkáját végezhesse s ezeket is, oly szép rendben tartja, hogy bármikor tetszése szerint elő ránthassa őket. Mert tévedés azt hinni, hogy a fejet a végtelenségig lehet tömni; eljön az idő, midőn minden új ismeret kiszorit egy másik, már meglevőt: s ezért fölötte fontos, hogy semmiféle haszontalan ismeretet be ne vegyünk.

16-17. oldal

2 hozzászólás
>!
Andrew_N_Bagman P

Emlékszik-e, mit mond Darwin a zenéről?… Azt mondja, hogy a zene és ének már előbb megvolt az emberek közt, mint a beszéd, – s talán ez az oka annak, hogy a zene annyira hat ránk.

>!
Ardnazil

… problémák megoldásánál mindig az a lényeg, hogy tudjunk visszafelé következtetni. Ez nagyon hasznos, és nem is nehéz: de rendesen nemigen törődnek vele, s így semmi hasznát se veszik. Mivel a mindennapi életben hasznosabb az előre következtetés, ennek a logikai műveletnek az ellenkezőjét rendesen elhanyagolják. Ötven ember közül aligha egy ért az utóbbihoz.

224. oldal, Hunga-Print 1994

>!
janetonic P

…egyenesen Londonba mentem, ebbe a nagy Bábelbe, amely a henyék és dologtalanok Mekkája.

4. oldal

Kapcsolódó szócikkek: London
>!
janetonic P

Ugy halljuk, hogy a gyilkost bizonyos mr Sherlock Holmes lakásán fogták el, aki, mint dilettáns, maga is detektiveskedik s van is hozzá némi tehetsége; ha oly mesterek vezetése mellett képezi magát, aminők mr Gregson és mr Lestrade, remélhető, hogy idővel viszi is valamire.

156. oldal

1 hozzászólás
>!
egodragon

– Tudja, kedves Watson – folytatta Holmes nyugodtan –, az ember feje szerintem olyan valami, mint az üres lakás; ki-ki megtömheti bútorokkal, annyit rakhat bele, amennyi belefér. A hóbortos megtömi mindenféle limlom tudománnyal, amit útjában talál, s úgy összevissza zsúfolja a fejében a legkülönbözőbb ismereteket, hogy újak számára már helye sincs, a meglevőkkel pedig úgy meg van akadva, hogy semmi hasznukat se tudja venni. A józan ember azonban nagyon is vigyáz arra, hogy mit vesz a fejébe, mit nem. Legfőképp csak azokat az eszközöket, amelyekre szüksége van, hogy a munkáját végezhesse, s ezeket is oly szép rendben tartja, hogy bármikor tetszése szerint előránthassa őket. Mert tévedés azt hinni, hogy a fejet a végtelenségig lehet tömni; eljön az idő, midőn minden új ismeret kiszorít egy másik, már meglevőt, s ezért fölötte fontos, hogy semmiféle haszontalan ismeretet be ne vegyünk.

26. oldal

>!
Ardnazil

Nincs nagyobb baklövés, mint előre megalkotni a teóriát, még mielőtt az ember körülményesen megnézett és megfontolt mindent. Mert a teória mindig elébe vág a helyes ítéletnek.

48. oldal, Hunga-Print 1994

>!
Ardnazil

Ami történik, minden tett dolgok mása és utánzata…

56. oldal, Hunga Print 1994

>!
janetonic P

Holmes elpirult a dicséret hallatára, melynek őszinte komolysága fölötte kedvesen lepte meg. Már tapasztaltam rajta, hogy legalább is ép ugy szereti, ha dicsérik a tudományát, mint a fiatal leány, ha a szépségét magasztalják.

49. oldal


A sorozat következő kötete

Sherlock Holmes történetei sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Charles Dickens: Detektívtörténetek
Agatha Christie: Végtelen éjszaka
Alan Alexander Milne: A Vörös Ház rejtélye
Lee Child: Rögös út
Agatha Christie: Éjféltájt
Gail Carriger: Blameless – Szégyentelen
Jennifer Ashley: Gyilkosság a cselédfertályban
Joss Stirling: Storm és Stone
Philip Pullman: Rubin és füst
Helen Fielding: Bridget Jones naplója