A ​bíborvörös dolgozószoba (Sherlock Holmes történetei 1.) 164 csillagozás

Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba

Szórakoztató regénytár Sherlock Holmes 1. (Szukits Könyvkiadó 1993)

„1887, London. A Bart-féle laboratóriumban egy vékony, horgas orrú férfi azonosítatlan vérminta vizsgálatába merül el. Csak épp hogy felpillant, amikor bemutatnak neki egy bizonyos Dr. Watsont. – Afganisztánban volt, mint látom – jegyzi meg. – Honnan az ördögből tudja? – álmélkodik a doktor.”

Arthur Conan Doyle A bíborvörös dolgozószoba című regényének ebben a jellemző kis jelenetében lépett először az olvasók színe elé a legendás mesterdetektív: Sherlock Holmes
A regény 90 éve nem jelent meg magyarul, s a kiadó ezt az adósságot törleszti most – reméljük az olvasók és gyűjtők örömére-, sorozatnyitó kötetként.

A brixtoni rejtély, Tanulmány vérvörösben és Tanulmány vörösben címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1887

>!
Sensus, Budapest, 2004
144 oldal · ISBN: 9639375659 · Fordította: Tury Gyula
>!
Szukits, Szeged, 1993
132 oldal · ISBN: 9638199105 · Fordította: Tury Gyula

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Sherlock Holmes


Kedvencelte 4

Most olvassa 6

Várólistára tette 48

Kívánságlistára tette 33

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Szürke_Medve P>!
Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba

Szeretem Sherlock Holmes-t. Lehet hogy a krimirajongók most köveket ragadnak fel hogy megkövezzenek de elsősorban nem a derék magánnyomozó közismerten éles logikája miatt, hanem a viktoriánus Angliának a benne élő szerző által nyújtott rajza miatt. Továbbá Holmes csillogó intellektusa mellett a történetek jellegzetes hangulata, Holmes és Dr. Watson kettőse is sokat nyom nálam a latban.
A regény első része az ahol, a nyomozáson kívül, a jó Watson doktor és Holmes összekerülnek, és ahol Watson alapos leírast ad jövőbeni barátjáról. Még egy takaros listát is összeállít Holmes képességiről – amelyeket Holmes később bőven felülmúl, nem tudom Conan Doyle következetlenségéből, vagy a Holmes időközbeni művelődésének eredményeképp.
A regény második részéről elég annyi hogy, valószinűleg nem az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának propagandaosztálya rendelte meg…

Lorenza_Pellegrini>!
Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba

Idejét sem tudom ezt milyen régen szerettem volna elolvasni, de még a sorozatok előtt tervbe vettem. Kicsit csalódást okozott, nem is a történet, az érdekes, hanem maga Sherlock és doktor Watson. A könyvbenm nagyon erősen vagy inkább túlzottan elő jön Sherlock felsőbbrendűsége és szegény John úgy jár a nyomában mint egy megszállott fanboy.

jehuka P>!
Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba

Eddig még sosem olvastam Sherlock Holmes történetet, de a sorozatot Benedict Cumberbatch főszereplésével imádom. Ráadásul egy kihívás miatt is kézbe kellett vennem egy klasszikus krimit, így adta magát, hogy megismerkedjek Sir Arthur Conan Doyle írásával. Nagyjából azt kaptam, amit vártam: egy nyakatekert detektívtörténetet (a háttértörténettel először nem is tudtam mit kezdeni, aztán persze összeállt a kép), egy nárcisztikus Sherlockot (imádom! és azt is, ahogy összerakja az apró részleteket) és a „nagy találkozást” Watsonnal. Tudom, hogy nem ez a szerző mesterműve, így biztosan tovább próbálkozom, mert önmagában ez a történet nem győzött meg, de a Sherlock-Watson párosban és az elmés párbeszédeikben rejlő potenciálban igencsak bízom.

1 hozzászólás
Hoacin>!
Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba

Dr. Watson egyik legelső infója Sherlock Holmesról az, hogy bottal veri a hullákat. De mivel pusztán fontos kísérleti okokból csapkodja őket, így az összebútorozásnak és a barátságnak semmi sem állhat útjába. Detektívünk ezután stílushűen fölényeskedik egy sort, párszor menetrendszerűen kioktatja a doktort, Kopernikusz elmélete kit érdekel, keringhetünk akár a Hold körül is, Holmest pont nem érdekli, ellenben itt egy rejtélyes bűnügy, inkább vessük pillantásunkat arra.
Az érthetetlen gyilkossági sztori korrektül hozza a kötelező borzongató elemeket: a tetem arca kapásból iszonyatosan el van torzulva a gyűlölettől, pedig Holmes meg se csapkodta bottal. Inkább a száját szagolgatja, amit a rendőrök oly lenézően mosolyognak meg, mint detektívünk a heliocentrikus világképet. A helyszín egy baljóslatú épület, ami persze tök kihalt, az ominózus szobában rémisztő bíborvörös falikárpit borítja a falakat off , a rémes hatást pedig fokozza, hogy minden csupa por, és VÖRÖS betűkkel van VÉRES üzenet a falba kaparva. Jujj, hát minden csupa piros, még az ottfelejtett gyertyacsutka is, plusz a feltételezett gyilkos arca! Várjunk csak, ezt honnan tudja Holmes? Mindegy, tudja, a rendőrök pedig úgyse hiszik el, de hát nekik kötelező totojázni egy sort. Ennyi bíbor árnyalat közepette még Sherlock is elpirul végül, miközben kiderül, hogy a német nagybetűk olvashatatlanok, és egy pocsolya méretéből következtethetünk az azt átugró ember életkorára.
És hiába a sok sablon, a sztori nem várt fordulatokkal teli és izgalmas. Azt hiszem, Sherlock komára sosem tudnék ráunni, biztos elfogult vagyok, de még talajminta vizsgálatokat is érdeklődve fogadnék tőle. A csillagászatot tán hanyagolnám. :D

lind>!
Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba

Nem nagy terjedelmű alkotásról van szó, de mégis napokba telt mire elolvastam.
Holmes karakterét nagyon nagyon szeretem a filmekben és a sorozatokban. Nem szeretném összehasonlítani ezeket a megjelenítési formáit az eredeti jellemvonásaival, de nem tudok elvonatkoztatni tőlük. Leírva kicsit idegesítőnek és hihetetlenül beképzeltnek tűnt… túlságosan is. Watsonról csak az elején tudtam meg egy-két információt és utána teljesen háttérbe szorult, mint a cselekményt alakító szereplő. Nem lettek barátok a lakótársak, inkább olyan volt mintha minkettőt csak a kárörvendés hajtaná a másik irányába. Csak a saját igazukat akarták bizonygatni a másiknak és remélték, hogy minden eszmecseréből ők kerülnek majd ki domináns félként. Ez NEM tetszett! A bűnügy leírásához érdekes megoldást választott az író. Teljesen visszamegyünk a múltban és mint egy új regényt elkezdve elmeséli az okokat, a személyek közti viszonyokat. Ez a 2. rész nagyon sablonosnak tűnt. Olyannak mintha csak egy regény vázlatait látnám és kész. Lehetett volna jobb is szerintem.
Szeretném folytatni a Holmesról szóló történetek olvasását, de lehet kicsit várok még vele.
Az idő MINDENT megszépít!

Bíró_Júlia>!
Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba

Szóval van az a Sherlock Holmes-történet, amivel minden elkezdődött. Amiben dr. Watson még annyira fiatal, hogy mellkason keresztül mér pulzust, ámde száz százalékos pontosságú diagnosztikai eredménnyel (http://moly.hu/idezetek/426523). Holmes ifjú, bohó, későbbi társasági életéhez képest cserkészfiúkat megszégyenítően nyílt és derűs, a statiszták pedig még a homlokukon és a szemöldökszerkezetükben hordják „JÓ” és „GONOSZ” szerepkörüket, és az ügy megoldása az olvasó ismereteitől térben is, időben is biztonságos távolságra lapul. Doyle-nak is el kellett kezdeni valahogy, na.
Eddig rendben. De úgy tűnik, a Sensus Kiadó is csak gyakorolta még a könyvkiadást: nemcsak hogy nem érezte helyénvalónak az 1903-as, mérsékelten friss és eleven fordításon bármit is újítani, de jónak látta a leendő olvasók éberségét egy jó adag elütéssel és apróbb sajtóhibával próbára tenni. Ehhez társul az alapanyag néhol rajzfilmszerű ábrázolásmódja, amin gyaníthatóan csak rontott erősített a fordítás (http://moly.hu/idezetek/424806), amitől a legelszántabb Holmes-rajongónak is támadhat némi meditatív vitája önmagával ízlés és érdeklődés témájában, mielőtt önterápia gyanánt a Sátán kutyája vagy a Félelem völgye történetébe menekülne felejteni. Mindkettő beválhat, ezt viszont csak a legedzettebbeknek ajánlanám. Lehetőleg eredetiben, hátha úgy kevésbé fáj.

>!
Sensus, Budapest, 2004
144 oldal · ISBN: 9639375659 · Fordította: Tury Gyula
2 hozzászólás
csillagka P>!
Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba

Szabadnap és gondolkoztam mit vegyek elő, volt többféle alternatíva az elmúlt idők túl pattogó vagy hullámzó könyvei utána valami klasszikusra vágytam. Sherlock kultikus figura, talán a legtöbbet idézett karakter, hány és hány könyv szereplő szeretne hozzá hasonlítani.( miért is nem értem)
Nekikezdtem és bevallom még nagyon sokat nem mondott, Watson méltó társnak tűnik, de Holmes egy beképzelt hólyagnak néz ki, bocsánat de engem iszonyúan tud zavarni ha valaki a tudásával dicsekszik és ennyire fel van fújva magától.
Az alap sztori se valami nagy durranás.
Meglátjuk mi lesz később, kötelező kör.

3 hozzászólás
Szűcs_Viktória_ P>!
Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba

Előzetes ismereteim :
♢ Sherlock és Watson (Elementary) sorozat
♢ Sherlock sorozat
♢ Sherlock Holmes (2009 film)
♢ Sherlock Holmes 2. – Árnyjáték (film)
♢ Sherlock Holmes: The Devil's Daughter (gameplay)
♢ Moriarty the Patriot (anime)

Nem volt kérdés, ideje elővenni az eredeti műveket.
Meglepődtem, amikor minden oldallal egyre ismerősebbnek találtam a történet. Rengeteg sorozat a maga stílusában és módján feldolgozta ezt a történetet.
Tudtam, hogy ki a gyilkos? IGEN
Ez viszont nem vett el az értékéből. Nagyon meg voltam elégedve.

Negatívumként a II. rész elejét tudnám felhozni. Meg is álltam, hogy akkor mit is olvasok most? Nagyon kidobott az egész nyomozós világból. Kicsit untam is. De szerencsére az csak néhány oldal volt.

♦ Kiegészítés: A sorozatokban Sherlock karaktere sokkal „idegesítőbb”. Egy különc karakter, akivel szinte lehetetlen kijönni. Itt a könyvben én ezt ennyire nem éreztem. Persze meg voltak a saját kis dolgai, de a sorozatok eléggé felnagyították ezt.

A lényeg nagyon tetszett!

Marcsi P>!
Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba

Az első pillanatok! <3 Imádom Watson-t és még többet szeretnék belőle, itt még elég halovány, de jó lesz. Ez a kötet az első találkozásról összeköltözésről és megismerkedésről szól, és előrevetíti, hogy van baj… :D :D

Mrs_Herondale>!
Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba

Imádom a Sherlockot és a Sherlock Holmes filmeket is.Viszont mindkettőben tök eltérő Sherlock jelleme,úgyhogy úgy döntöttem,most már érdekel az is,hogy eredetileg milyen a világhírű tanácsadó nyomozó. fel szeretném térképezni az ön jellemét!-és hogy halad vele?-eddig olyan eltérő véleményeket hallottam önről,hogy…hihihi Büszkeség és Balítélet Ezért el fogom olvasni a többi Doyle könyvet is,de azért ezek hagynak némi kívánnivalót maguk után.
Először is,a fordítás nagyon nem tetszik,csupa szóismétlés,és a „Baker utcá”-tól agybajt kapok,szerintem megpróbálkozom velük angolul is.Másodszor,Watson tényleg csöppet öntelt. Azután,tulajdonképpen alig ismerjük meg a szereplőket,a történet is tök zavaros,és a rejtély sem tetszett annyira. (A Study in Pink fantasztikus adaptáció,százhuszadik bizonyítása annak,hogy Mark Gatiss és Moffat zsenik.) Amúgy Sherlock egész cuki, szétvigyorogtam a fejemet,amikor azt olvastam,hogy Sherlock elpirult,amikor Watson megdicsérte,vagy éppen elájult nyomozói tehetségétől. Remélem a továbbiakban Watson picit eszesebb lesz,és nem csak utánfutó,hanem tényleg segíti Sherlockot. És azt is remélem,hogy némi jellemfejlődés,vagy csak jellem megismerés is lesz,barátság kialakulása meg ilyenek,mert ez így nekem kevés. Viszont,ahogy a következtetés tudományát leírta Doyle,ahogy SH rájön a dolgokra,az még mindig zseniális.
Holmest és Watsont azért nyilvánvalóan imádom.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

psn>!

Sherlock Holmes tudománya

Szépirodalom: semmi.
Bölcselet: semmi.
Csillagászat: semmi.
Politika: egy kevés.
Botanika: részleges; jól ismeri általában a mérgeket és azok hatásait.
Geológia: kevés, de gyakorlati, különösen a talajfajtákat ismeri jól; a járás közben felfröccsent sárból megmondja, London mely részéből származik.
Kémia: jelentős.
Anatómia: széles körű, de rendszertelen.
Bulvársajtó: minden jelen és múlt századbeli bűntényt ismer.
Zene: szépen hegedül.
Sport: kitűnő bokszoló és kardvívó.
Jog: jól ismeri az angol törvényeket.

Kapcsolódó szócikkek: Sherlock Holmes
ftpetra>!

– (…) Többet azonban már ne is kérdezzen, kedves doktor, mivel ön nagyon jól tudja, hogy a bűvész is sokat veszít varázsából a nézők előtt, mikor azok ismerik trükkjeit, s ha többet beszélek módszeremről a kelleténél, ön nemsokára igen közönséges színben látna engem.
– Erre sohasem kerülhet sor! – tiltakoztam. – Ön olyan magasra, jóformán a tudománnyal egy színvonalra emelte a nyomozást, amilyenre eddig soha senki.
Holmes egészen belevörösödött ebbe a komoly hangú dicséretbe. Észrevettem, hogy ez a gyengéje, és ugyanúgy tetszik neki, mint egy szép nőnek, amikor a szépségének bókolnak.

1 hozzászólás
legrin P>!

– Igen, de végletekbe bocsátkozni azért nem szabad. Például az már túlzás, ha a boncteremben a holttesteket bottal veri valaki.
– Bottal veri a hullákat?!
– Igen, hogy meggyőződjön arról, milyen sérülések ejthetők a halál beállta után.

14. oldal (Sensus, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: Sherlock Holmes
Molly>!

Ha az agyban nem volna tere a képzeletnek, akkor borzalom sem volna.

Lolle>!

– (…) Nincs új a nap alatt, csupán a régi dolgok változatai.

Lolle>!

– Azonban, kedves Watson, ön nyilván nem ismeri még Sherlock Holmest. Talán ha ismerné, nem vágyna vele egy fedél alá.

Lolle>!

– Nem lehet ezt könnyen kifejezni! – válaszolt nevetve. – Holmes rendkívül okos és hidegvérű. Puszta kíváncsiságból képes lenne arra is, hogy valami növényi alkaloidot vetessen be egy barátjával a szer hatásának tanulmányozása érdekében. De éppolyan nyugodtan saját maga is megtenné, ha igazán veszélyes dologról volna szó. Szeszélyes természete okozza, hogy mindent ki akar próbálni.

2 hozzászólás
csillagka P>!

– Ó, Watson – szólt megadóan –, ezen a világon nem az a fontos, amit teszünk, a lényeg saját érdemünkként elfogadtatni az emberekkel azt, amit mások cselekszenek helyettünk.

ftpetra>!

– Ahogy Mrs. Charpentier elhallgatott, szememet kimeresztve ránéztem – ezzel nagy hatást szoktam a nőknél elérni – és megkérdeztem tőle, hogy mikor jött haza a fia?

Bíró_Júlia>!

– Nem lehetnek azok indiánok – szólt egy idősebb férfi, aki mindannyiuk parancsnokának látszott. – Az egész környék kihalt, és csupán e hegyeken túl találunk ismét indiántörzseket.
– Megnézzem-e, hogy mi az, Stangerson testvér? – ugratott elő a csoportból valaki.
– Én is, én is, én is! – kiáltozták valamennyien.
– A lovakat kötözzétek itt lenn a fákhoz, és mi itt várunk, míg megjöttök – válaszolt mindenkinek a vezér.

101. oldal, Második rész, I. fejezet - A pusztaságban (Sensus, 2004)


A sorozat következő kötete

Sherlock Holmes történetei sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Robert Galbraith: Gonosz pálya
Agatha Christie: A Bertram Szálló
Wilkie Collins: A Holdgyémánt
Agatha Christie: Poirot mester bravurja
Agatha Christie: A Sittaford-rejtély
Agatha Christie: A sittafordi rejtély
M. C. Beaton: Agatha Raisin és az életveszélyes esküvő
Irene Adler: A bűn fejedelme
Borisz Akunyin: Azazel
Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya