Hogyan ​semmizte ki a filozófia a művészetet? 8 csillagozás

Arthur C. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet?

Vajon nem azért találták ki a filozófiát, hogy elbánjon a művészettel, s nem lehetséges-e, hogy a filozófiák végső soron büntetőintézmények, amelyek leginkább egy szörny fékentartását szolgáló – azaz valamiféle súlyos metafizikai veszélyt elhárítani igyekvő – labirintusra emlékeztetnek?
A kötetbe Danto professzor művészetfilozófiai írásainak legjavát válogatta.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kísértések Atlantisz

>!
Atlantisz, Budapest, 1997
228 oldal · ISBN: 9637978887 · Fordította: Babarczy Eszter

Kedvencelte 3

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

vargarockzsolt>!
Arthur C. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet?

Hogyan kapcsolódik egymáshoz művészet és filozófia, művészet és valóság? Hogyan értelmezhetjük a képzőművészeti alkotásokat? Miért Macel Duchamp és Andy Warhol a két legnagyobb jelentőségű alkotó a 20. században? Vége van-e a művészetnek, és ha igen, akkor mi következik utána? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglakozik Arthur C. Danto amerikai kritikus és művészetfilozófus e könyvében, amely néhol rendkívül elvont filozófiai eszmefuttatásokat, máshol a bulvárhoz közelítő, bombasztikus stílusú bekezdéseket tartalmaz.

Danto nézeteinek rövid összefoglalását lásd itt:
http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php…

A téma érdekes feldolgozása Bak Imre székfoglaló írása a Széchenyi Mûvészeti Akadémián: http://www.c3.hu/scripta/balkon/99/05/01bak.htm


Népszerű idézetek

Aurelia>!

De mi legyen a művészet, miután levetette magáról a szépség láncait? Nem elég, ha öntudatosan csúnya, habár a közelmúlt művészete számos esetben követte ezt a taktikát. Az elcsúnyítás túlságosan is negatív álláspont, s végső soron hiábavaló, hiszen a csúnyaság még mindig esztétikai kategória, azaz a mű csak megerősíti láncait, ahelyett, hogy levetné őket. Olyan ez, mint a nők önkéntes elnőietlenesedése, a női ékek tűzre vetése. Nem attól szűnik meg valami szexuális tárgynak lenni, hogy antiszexuális tárggyá formálja magát, hiszen ekkor még mindig tárgy marad, holott éppen a tárgy-mivoltot kellene levetkőznie. Természetesen az esztétikai tárgyra gondolok: ha pusztán külsejét változtatja meg valaki, azzal belenyugszik abba, hogy a lényege a megjelenésben van.

27-28. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Somlyó Bálint – Teller Katalin (szerk.): Filozófus a műteremben
Vajta Vilmos: Hit és élet összecsengése
Weiss János: Az esztétikum konstrukciója Adornónál
Lukács György: Adalékok az esztétika történetéhez
Földényi F. László: Melankólia
Jostein Gaarder: Sofie világa
Leszek Kołakowski: Isten nem adósunk semmivel
Schwendtner Tibor: Heidegger és a nemzetiszocializmus
Balázs Sándor: Tavaszy Sándor filozófiája
Epiktétosz: Epiktétosz összes művei