Isten ​pörölye 26 csillagozás

Arthur C. Clarke: Isten pörölye

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A kozmikus jéghegy a Nap irányából érkezett, így közeledését senki sem vette észre, amíg az ég lángba nem borult. Másodpercekkel később a lökéshullám kétezer négyzetkilométernyi fenyőerdőt terített a földre, s világ körüli útjára indította a legnagyobb durranást, amekkorát a Krakatau kitörése óta emberi fül nem hallott. Ha az üstökös-töredék csupán két órányit késett volna évmilliós útján, tíz megatonnás robbanása letörölte volna Moszkvát a Föld színéről s megváltoztatta volna a történelmet. Időpont: 1908. június 30.
Arthur C. Clarke legújabb regénye a huszonkettedik században játszódik. Központi témája egy aszteroida felfedezése és pályáról való kimozdítása, mielőtt még milliók életét követelve becsapódna a Földbe… A hatalmas, szénfekete aszteroida természetesen nemcsak tudományos-technikai problémákat vet fel: az új vallás, a „kriszlám” fanatikus hívei isteni üzenetet látnak benne – s csaknem meghiúsítják az eltérítésére tett bolygóközi kísérletet…

Eredeti megjelenés éve: 1993

>!
Szukits, Szeged, 1995
174 oldal · ISBN: 9638199539 · Fordította: Török Attila

Enciklopédia 1


Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 12

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

pwz I>!
Arthur C. Clarke: Isten pörölye

Tizennegyedik ACC könyvem volt ez mű, vagyis van egy „kis” összehasonlítási alapom :)!
Az író mindig is előszeretettel használt korábbi műveiből részleteket, részeket, vagy éppen ötleteket. Nos, ez a kisregény is így épült fel. Clarke már a 2001-et is egy korábbi novellájából eredeztette.
Itt is előbb volt kész a novella (1992) és a csak utána jött a regény (1993).
A könyvet olvasva most is többször előjönnek a képek más műveiből, így a Randevú a Ráma-ból, a 2001-ből, de A Mars titka-ból is. Arra pedig kíváncsi lennék, hogy a név, Káli csak azért jutott eszébe, mert
1. Sri Lankán élt?,
2. Nagy Indiana Jones-fan volt? :D,
3. A Ráma után a következő mélyűrből érkező jövevénynek is a hindu mitológiából kellett a név?
Ő már csak ilyen, mindig épít a korábban, máshol egyszer már lefektetett dolgokra. Érdekesen váltogatja menet közben a stílusokat és az írói megvalósítási formákat. Ettől néha úgy tűnik, mintha „összedobált” lenne. Nekem nem! :)
Ha netán a 98-as Deep Impact mozifilm megtekintése során eszedbe jut, hogy van némi hasonlóság a filmes és a írott történet között, akkor jó helyen kapisgálsz, bár a Spielberg által megszerzett filmes jog rendesen „kiherélte” az eredeti történetet. Épp ezért ne is keresd ACC nevét a stáblistában…
Fontos figyelmeztetés: A történet nyomokban HAL-9000-es számítógépet is „tartalmaz” :D
További érdekességek az Isten pörölyének születéséről a könyv végén, a Források fejezetben! Tanulságos elolvasni azt is, mivel így egy kicsit a mester gondolkodásmódjába is betekintést nyerhetsz…

johnjsherwood I>!
Arthur C. Clarke: Isten pörölye

Klasszikus hard sci-fi modern köntösben. Technoblabla helyett szigorúan adagolt, sokszor pontos, máskor legalábbis hihető tudományos-technikai részletek; felületes jellemábrázolás helyett kimért pszichológia; hatásvadász cselekményesség helyett egymást logikusan követő fordulatok; a rendületlen hit, hogy végül azért csak elvergődünk valami élhető jövőbe valahogy. És persze a Clarke-ra jellemző irónia. Mit is mondjak? Szeretem az ilyet, na.

zamil>!
Arthur C. Clarke: Isten pörölye

Ez nekem most egy kicsit kevés volt. Nem azt mondom, hogy nem volt jó, csak több fordulatot, több kalandot vártam volna. Valahogy nehezen is indult, túl sok volt a mellékes sztori, a lényeg valahogy elveszett az oldalak között.
Olyan igazi egyszerű szórakoztató irodalom lett, ez a könyv, ami nem baj, de Clarke-tól én többet vártam.

daney>!
Arthur C. Clarke: Isten pörölye

Remekül szórakoztam az olvasása közben, de nem biztos, hogy ugyanígy éreznék, ha történetesen a mozivásznon kellene találkoznom ezzel a történettel. Arra épp elég volt az Armageddon, de még inkább a Deep Impact. Talán ezért is érzem úgy, hogy a regény legerősebb részei azok, amelyek tulajdonképpen nem is kapcsolódnak annyira szorosan a tárgyhoz…

shieldmaidenwithflowers>!
Arthur C. Clarke: Isten pörölye

Ez most nálam csak egy három és fél csillagot érő könyv volt. Nem volt vontatott, könnyen lehetett olvasni, de valahogy mégsem volt az igazi. Nem is tudom, hagyott valami hiányérzetet maga után. Nem voltak benne fordulatok, talán ez volt vele a legnagyobb problémám. Kicsit úgy érzem, mintha egy kifejtésre váró vázlatot olvastam volna.

Zsola>!
Arthur C. Clarke: Isten pörölye

Nagyon jól sikerült ez a regénye is a Mesternek. A fél csillag levonás a számomra nem túl izgalmas első felében található „futóverseny” miatt kap.
Jó lenne ha film is készülne belőle…


Népszerű idézetek

daney>!

Hogy az égből tényleg kövek hullanak, azt már az ókori világban is jól tudták; vitára legföljebb az adott okot, hogy vajon mely istenek hajították le őket a Földre.

daney>!

Emlékezzenek Ciolkovszkij régi mondására: “A Föld az emberiség bölcsője, de nem lehet örökké bölcsőben élni.”

daney>!

“Ennyi tehetség nem gyűlt össze a Fehér Házban, mióta Thomas Jefferson egyedül vacsorázott.”
(John Kennedy amerikai elnök egy egyesült államokbeli tudósdelegációhoz)

“Hamarabb elhiszem, hogy két jenki prof hazudik, mint hogy az égből kövek hullanak.” (Thomas Jefferson amerikai elnök egy Új-Angliában lehullott meteoritról szóló jelentésre)

“A meteorok nem a Földre, hanem a Napra esnek – a Föld csupán az útjukba kerül.”
(John W. Campbell)

Kapcsolódó szócikkek: Thomas Jefferson
daney>!

A hit mindig is inkább az érzelmek, mintsem az intellektus kérdése volt.

daney>!

Robert Singh szeretettel pillantott kislányára, aki hivatalosan tízéves volt, bár olyan bolygón született, amely születése óta csak ötször kerülte meg a Napot. De egyetlen gyermek sem érdemelte meg, hogy 687 napot várjon két születésnap között, így legalább ennyit megőriztek a földi időszámításból. Amikor végül ezt is eltörölték, újabb szál szakadt el a Mars és az anyabolygó között.

daney>!

“A Marstól, amely sosem volt – a Marsig, amely lesz”, olvasták az utolsó terem bejáratánál. Singh kapitány akaratlanul is elmosolyodott ezen a jellemzően marsi magabiztosságú “lesz”-en. A jó öreg, halálra fáradt Földön ugyanez legföljebb “lehet” lett volna.

daney>!

Éppen a kockázat tényezője az, amely a valóságot megkülönbözteti – akármilyen tökéletes – az imitációtól.

daney>!

– Sosem gondoltam – mondta Sir Colin –, hogy századik születésnapomat a Mars pályáján kívül töltöm. Ráadásul ott, ahol én születtem, tíz férfi közül csak egy remélhette, hogy egyáltalán megéri ezt a kort. A nők közül pedig minden ötödik, amit mindig igazságtalanságnak éreztem. (Csöndes tiltakozás a személyzet négy nőtagjától; panaszos sóhajok a férfiak részéről; önelégült mosoly Dr. Elizabeth Warden, a hajóorvos arcán: “A Természet csak tudja, mit csinál.”)

daney>!

Az emberi történelem folyamán csaknem minden évtizedben fölbukkantak újabb és újabb próféta-önjelöltek, akik azt jósolták, hogy a világ egy meghatározott pillanatban véget fog érni. Ami valóban megdöbbentő, s ami miatt az ember hajlamos kétségbe vonni saját fajtájának épelméjűségét, az az, hogy e próféták rendre hívek ezreit tudták rávenni arra, hogy szabaduljanak meg földi javaiktól, amelyekre többé nem lesz szükségük, és várjanak egy kijelölt helyen, ahonnan majd egyenesen a mennyekbe jutnak.

daney>!

Ugyancsak meg kell említenem James Blish és Norman L. Knight A Torrent of Faces (“Arcok kavalkádja”) című regényét, amely részben arról szól, hogy milyen hatással lenne egy aszteroida becsapódása abba a Föld bolygóba, amelynek népessége immár eléri a trilliót, részben arról, hogy mit lehetne tenni eltérítésére.
Engedtessék meg megjegyeznem, hogy egy ilyen Földnek alkalmasint hasznára is válhatna egy-egy aszteroida becsapódás.


Hasonló könyvek címkék alapján

George Orwell: 1984
Aaron Dembski-Bowden: Az első eretnek
Gareth Roberts – Douglas Adams: Shada
Jasper Fforde: Egy regény rabjai
John Marrs: The One – A tökéletes pár
Douglas Adams: Vendéglő a világ végén
Matt Haig: Én és az emberek
Aaron Dembski-Bowden: A Császár Lándzsája
Mike Brooks: Kegyetlen ravasság
Kazuo Ishiguro: Klara és a Nap