Isten ​pörölye 79% 26 csillagozás

Tizennegyedik ACC könyvem volt ez mű, vagyis van egy „kis” összehasonlítási alapom :)!
Az író mindig is előszeretettel használt korábbi műveiből részleteket, részeket, vagy éppen ötleteket. Nos, ez a kisregény is így épült fel. Clarke már a 2001-et is egy korábbi novellájából eredeztette.
Itt is előbb volt kész a novella (1992) és a csak utána jött a regény (1993).
A könyvet olvasva most is többször előjönnek a képek más műveiből, így a Randevú a Ráma-ból, a 2001-ből, de A Mars titka-ból is. Arra pedig kíváncsi lennék, hogy a név, Káli csak azért jutott eszébe, mert
1. Sri Lankán élt?,
2. Nagy Indiana Jones-fan volt? :D,
3. A Ráma után a következő mélyűrből érkező jövevénynek is a hindu mitológiából kellett a név?
Ő már csak ilyen, mindig épít a korábban, máshol egyszer már lefektetett dolgokra. Érdekesen váltogatja menet közben a stílusokat és az írói megvalósítási formákat. Ettől néha úgy tűnik, mintha „összedobált” lenne. Nekem nem! :)
Ha netán a 98-as Deep Impact mozifilm megtekintése során eszedbe jut, hogy van némi hasonlóság a filmes és a írott történet között, akkor jó helyen kapisgálsz, bár a Spielberg által megszerzett filmes jog rendesen „kiherélte” az eredeti történetet. Épp ezért ne is keresd ACC nevét a stáblistában…
Fontos figyelmeztetés: A történet nyomokban HAL-9000-es számítógépet is „tartalmaz” :D
További érdekességek az Isten pörölyének születéséről a könyv végén, a Források fejezetben! Tanulságos elolvasni azt is, mivel így egy kicsit a mester gondolkodásmódjába is betekintést nyerhetsz…

Klasszikus hard sci-fi modern köntösben. Technoblabla helyett szigorúan adagolt, sokszor pontos, máskor legalábbis hihető tudományos-technikai részletek; felületes jellemábrázolás helyett kimért pszichológia; hatásvadász cselekményesség helyett egymást logikusan követő fordulatok; a rendületlen hit, hogy végül azért csak elvergődünk valami élhető jövőbe valahogy. És persze a Clarke-ra jellemző irónia. Mit is mondjak? Szeretem az ilyet, na.

Ez nekem most egy kicsit kevés volt. Nem azt mondom, hogy nem volt jó, csak több fordulatot, több kalandot vártam volna. Valahogy nehezen is indult, túl sok volt a mellékes sztori, a lényeg valahogy elveszett az oldalak között.
Olyan igazi egyszerű szórakoztató irodalom lett, ez a könyv, ami nem baj, de Clarke-tól én többet vártam.

Remekül szórakoztam az olvasása közben, de nem biztos, hogy ugyanígy éreznék, ha történetesen a mozivásznon kellene találkoznom ezzel a történettel. Arra épp elég volt az Armageddon, de még inkább a Deep Impact. Talán ezért is érzem úgy, hogy a regény legerősebb részei azok, amelyek tulajdonképpen nem is kapcsolódnak annyira szorosan a tárgyhoz…

Ez most nálam csak egy három és fél csillagot érő könyv volt. Nem volt vontatott, könnyen lehetett olvasni, de valahogy mégsem volt az igazi. Nem is tudom, hagyott valami hiányérzetet maga után. Nem voltak benne fordulatok, talán ez volt vele a legnagyobb problémám. Kicsit úgy érzem, mintha egy kifejtésre váró vázlatot olvastam volna.

Nagyon jól sikerült ez a regénye is a Mesternek. A fél csillag levonás a számomra nem túl izgalmas első felében található „futóverseny” miatt kap.
Jó lenne ha film is készülne belőle…