Holdrengés 59 csillagozás

Arthur C. Clarke: Holdrengés Arthur C. Clarke: Holdrengés Arthur C. Clarke: Holdrengés

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Lehet, hogy az utasok sikoltoztak vagy kiáltoztak, Pat nem hallotta. A tenger megelevendett és mozgott, olyan erők hatására, amelyek felébresztették időtlen álmából… A Szeléné lefelé csúszott és ide-oda bukdácsolt a hihetetlen lejtőn. Pat látta,hogy a végtelen poráradat legördül a kráter csillagokkal körültűzdelt száján. Az erőlködő motorok némi előnyre tettek szert, de már nem elegendőre. A por már a jacht falánál emelkedett, elérte az ablakok alsó szegélyét, s végül teljesen eltakarta őket. Pat tanácstalannak érezte magát, leállította a motorokat. Lassú halál várt rá és társaira. Sötétségben és csöndben süllyedtek bele a Hold porába…

Eredeti megjelenés éve: 1961

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kossuth Fantasztikus Sorozat Kossuth

>!
Sierra, Budapest, 1993
240 oldal · ISBN: 9632345797 · Fordította: Szentmihályi Szabó Péter
>!
Kossuth, Budapest, 1973
336 oldal · keménytáblás · Fordította: Szentmihályi Szabó Péter

Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

Vénusz (bolygó)


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 6

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

csartak P>!
Arthur C. Clarke: Holdrengés

Arthur C. Clarke sajátos-kedélyes stílusú regénye a képzelet és a tudomány keveréke. Egy jóval későbbi korban vagyunk, az emberiség már kirepült az űrbe, meghódította a Naprendszert, így természetesen a Holdat is. Városok épültek a felszínén, és a kirándulni vagy vakációzni vágyók is kikapcsolódást is lelhetnek rajta.
Így azt gondolják, már nem is tartogat meglepetéseket ez a világ. Aztán mikor a katasztrófa bekövetkezik, először nem is értik mi van, majd kissé játékos figyelemeltereléssel telik az idő. Persze közben nem lenne a könyv sience, ha a katasztrófa mentési munkálatai nem lennének tudományosan megmagyarázva. És ez jó.
Mindvégig fennmarad a kedélyes és kissé modoros hangulat, így egy cseppet sem izgultam, vagy féltem hogy valami negatívum lesz a végkifejlet. Hogy valóban így lett-e, az spoiler
Végül a könyv végén az elbeszéléseket majdnem kihagytam, aztán meglepetésemre igazi kincsre bukkantam. Nehezen kezdem neki, de Az Út a tengerhez novellának a hangulata egyre jobban megfogott és elragadott. Néhol Zsoldos Péter Távoli tűz című regénye jutott róla eszembe. Egy évezredek óta halott tenger melletti város, ami virágkorában olyan nagyszerű lehetett, mint Avana. Egész novellát átjárja egyfajta nosztalgikus érzés egy letűnt világ után… a mi világunk után, évezredek távlatából visszatekintve.

2 hozzászólás
vicomte P>!
Arthur C. Clarke: Holdrengés

A Poszeidon katasztrófa* a Holdon.

Clarke életművével kissé ellentmondásos a viszonyom. Egyrészt vannak benne szép számmal számomra nagy élményt jelentő művek – az egyik nagy kedvencem gyerekként a Delfinek szigete volt, kamaszként pedig lenyűgözött A város és a csillagokkal – de a hard SF-jei nekem szimplán a tömény unalomról szóltak.

Kövezzenek meg érte, de sem az Űrodüsszeia sorozat, sem a Ráma nem lopta be magát a szívembe. Túl technokraták voltak az én ízlésemhez mérten**.

Így aztán, mikor jó 25 évvel ezelőtt először került a kezembe a Holdrengés kissé szkeptikusan kezdtem bele, de a sztori hamar feledtette velem a korábbi nem túl kellemes tapasztalatokat, és meg kellett állapítanom, hogy Hard SF-et is lehet izgalmasan írni.

A mostani újraolvasás persze már nem volt olyan átütő élmény – hiába, a megírás óta eltelt több mint 50 év már kissé (hold)porossá tette a történetet***, de határozottan állítom, hogy aki kíváncsi, Mark Watney kalandjainak SF irodalmi előképére, annak olvasnia kell ezt a könyvet is!

Már csak azért is, mert Clarke tudóshoz illően gondolja végig, hogy mivel járhat, ha egy holdjármű (itt egy portengeren sikló turistahajó) egy véletlen katasztrófa miatt elmerül a Nyugalom tengerének végtelenül finom, szinte folyadékként viselkedő porában. Mert ez bizony több halálos veszéllyel fenyegető helyzetet generál, mint amit az egyszeri olvasó túlélhetőnek gondolna. A Clarke által adott megoldások hitelesek és tudományosan megalapozottak, így a józan észbe és az emberi találékonyságba vetett hitnek sem kell csorbát szenvednie.

A kötet végén található novellák közül az első kettő J. W. Campbell kedvenc lehetett, a rideg tudományos háttér miatt, míg a harmadik, hosszabb lélegzetű mű, Az út a tengerhez számomra A város és a csillagok hangulatát, a filozofikus-költői Clarke-ot idézte, igaz, egy jó kis Hard SF csavarral a végén.

* Megjegyzem, hogy a Holdrengés 8 évvel korábban jelent meg, mint a Poszeidón katasztrófa c. film alapjául szolgáló regény, uh. a plagizálás vádja legföljebb ellenirányban működhet. :)
** Bár talán mostanra magasabb a tolerancia szintem, uh. egy újraolvasásnál esetleg még revideálhatom ezt a kijelentésemet. Mondjuk valamikor tíz év múlva. :P
*** A szereplők úgy en block, a jellemábrázolás eszközei, valamint a fordulatokat ilyesfajta fejezetvégi cliffhangerekkel felvezető történetmesélés mostanra kissé idejétmúlttá vált. :D

regulat>!
Arthur C. Clarke: Holdrengés

Eltelt fél évszázad a Holdrengés története óta. Kissé megkopott.
Mondanám, hogy szimpla katasztrófa történet, csak éppen a Holdon játszódik… de ennél több. Biztosan több. Hiszen rengeteg technikai lehetőséggel játszik el Clarke, és mégsem több, mert a prímet mégiscsak a szereplők, az emberek, no meg a helyzet viszik.
Ráadásul a holdhajó utasai nem hétköznapi emberek, hiszen egy holdkiránduláshoz megfelelő anyagi háttér szükségeltetik. Mégse lehet olyan, mint amikor valaki leugrik a tengerhez.
Engem sokkal jobban megfogott a történetben a mentésen fáradozók küzdelme, a sajtó hiénasága, a holdhajóban ragadtak tehetetlensége.

Szóval nekem a Hold, és hogy a porba süllyedt el a holdhajó, bevallom, másodlagos volt. Pont így élveztem volna, ha egy cseppkőbarlang omlik rájuk.

Aztán jöttek a novellák, hirtelen nem is értettem minek, hiszen a regény önmagában egy olyan kerek egész volt, ami után már más vizekre vágytam, de ha már a kiadó belepakolta…
Nos, az Az éden előtt fanyar fricskája nálam vitte a pálmát, ugyanakkor mindazokhoz csatlakoznék, akiknek a szívét melengette az Az út a tengerhez hangulata, ami lássuk be nagyon kilógott a kötetből.
Viszont volt olyan jó olvasni, mint az A város és csillagokat, ami annak idején elringatta a fantáziám.

>!
Kossuth, Budapest, 1973
336 oldal · keménytáblás · Fordította: Szentmihályi Szabó Péter
Buzánszky_Vírus_Dávid>!
Arthur C. Clarke: Holdrengés

Nagyon élvezhető könyv. Clarke szokásos stílusában, kissé szokatlanabb történetvezetéssel, illetve egyszerűbbel.
Gyakran eszembe jutott a mostanság közkedvelt A marsi című könyv. Sok a hasonlóság, kivéve, hogy a Holdon vagyunk, és nem egyedül, hanem 22 emberrel körülvéve. Ez a katasztrófa és a bezártság más aspektusainak is kaput nyitott.
Olvastatja magát, végig érdekes, feszült, néhol humoros.
Az általam korábban olvasott könyvei jobban tetszettek, de ez is egy nagyon jó kis könyv. A plusz novellák a végén is kellemes extrák.

2 hozzászólás
risingsun>!
Arthur C. Clarke: Holdrengés

Katasztrófatörténet a Holdon, avagy A marsi előfutára a ’60-as évekből. Ma már talán így pozicionálható be legegyszerűbben és leggyorsabban ez a regény.

Az említett könyvvel ellentétben Clarke a ’60-as években sokak fantáziáját megmozgató Holdra helyezi a cselekményt. Akkortájt népszerű elképzelés volt a Hold meghódítása, kolonizálása, mely a Holdrengésben már megvalósult, kiindulási alapot teremtve ezzel a történetnek. A Holdon már nem csak élnek, meg kutatnak az emberek, hanem kirándulni is járnak ide akár még a Földről is. Egy ilyen kiránduló ’űrbusz’ (porjacht) szerencsétlen útján keresztül kapunk komoly fizika, biológia és kémia leckéket Clarktól, melyeket akár még Mark Watney is megirigyelhetett volna marsi útja előtt. Szerencsére az ’előadások’ és ’leckék’ egyáltalán nem unalmasak, kifizetetten érdekesen demonstrálja a képzeletbeli helyzetet spoiler és veszi végig az összes olyan problémát, helyzetet, mely egy ilyen esetben bekövetkezhet. Egy pillanatig nem ül le a történet, a feszültséget folyamatosan és ügyesen adagolja Clarke.

A kötet végén található rövid elbeszélések közül az Út a tengerhez fogott meg leginkább, melyet inkább éreztem fantasy-nek, mint sci-finek. Egy elhagyatott város felfedezését követhetjük nyomon. Kaland, izgalom s pár csavar is akad benne, számomra azonban túl hírtelen lett vége. Befejezetlennek éreztem, ezt leszámítva viszont zseniális, magával ragadó.

Nagyon örülök, hogy végre elolvastam a polcomon régóta porosodó könyvet. Ebben a regényben Clarke másik arcát ismerhettem meg. Míg A város és a csillagok olvasása után elsőként a ’mesélő’ ugrott be, most inkább egy ’egyetemi tanár vagy professzor’ jutott eszembe. Jó volt új oldaláról megismernem az írót.

>!
Kossuth, Budapest, 1973
336 oldal · keménytáblás · Fordította: Szentmihályi Szabó Péter
marschlako P>!
Arthur C. Clarke: Holdrengés

A könyv, ami megismertette és megszerettette velem a sci-fit: a Holdrengés azóta is az egyik legnagyobb kedvencem Clarke-tól (A város és a csillagok és a Randevú a Rámával mellett). A kötet végén található novellák közül pedig az Út a tengerhez a legkedvesebb Clarke novellám: sajátos hangulata és története megtestesíti mindazt, ami miatt a klasszikus, ma sokak szerint már divatjamúlt, ódon sci-fit mindig is szerettem, s még ma is szeretem.

2 hozzászólás
KingucK P>!
Arthur C. Clarke: Holdrengés

Katasztrófa történet a Holdon.
Ami a történéseket nézve nem annyira sci-finek tűnik, egy csoportnyi ember bentragad a holdjáróban. Az igazán tudományos része a kiszabadításukra tett kísérleteknél jött elő.
A marsihoz képest nem volt olyan izgalmas, de igazán magasra tette a lécet :D

Stephanie_Ford_és_Városi_Emese I>!
Arthur C. Clarke: Holdrengés

Nem hiszem, hogy a történettel van baj, tekintve, hogy ez még jóval a 10 évvel ezelőtt divatos katasztrófafilmek előtt született. Talán pont a téma túlhaladottsága miatt tűnt lerágott csontnak, noha tudományosan hozta a keletkezés idején még futurisztikusnak tűnő megoldásokat. Azt meg, hogy mára az internet és a mobiltelefonok fogják uralni az életünket, egyetlen sci-fi író sem tudta megjósolni.
Tetszett, de azért maradtak bennem tüskék.

KillerCat>!
Arthur C. Clarke: Holdrengés

Érdekes történet volt. Volt benne izgalom,humor,tudomány,szerethető és kevésbé szerethető karakterek.

WerWolf>!
Arthur C. Clarke: Holdrengés

Egy izgalmas katasztrófatörténet a Holdról. A történet akár itt a Földön is játszódhatna, de akkor nem ismernénk meg a Holdon lévő portenger furcsa, csábító és veszélyes világát.
Clarke végig fenn tudta tartani az izgalmat, és fokozni a feszültséget. És ami a lényeg, pont a csúcson tudta abbahagyni. Nem futott felesleges köröket.
Szereplői esendő emberek, akik harcba szállnak a természet erőivel.


Népszerű idézetek

regulat>!

Azok a dolgok, amelyeket az emberek akarnak és azok, amelyek a javukra válnak, nagyon is különböznek egymástól.

331. oldal, Út a tengerhez (Kossuth, 1973)

Chöpp P>!

Akik tudnak csinálni valamit, csinálnak, akik meg nem, azok bírálnak.

322. oldal Út a tengerhez

csartak P>!

Ez emlékeztette arra a tényre, amelyről egyetlen tudósnak sem szabadna soha elfeledkeznie: hogy az emberi érzékek a mindenségnek csupán parányi torz képét nyújtják. Tom Lawson sosem hallott Platónnak arról a hasonlatáról, amely, a barlangban leláncolt foglyokról szól, akik a falra vetülő árnyakat nézik és ezekből próbálnak meg következtetni a külvilág valóságára. De itt olyan bizonyítási lehetőség volt, amelyet Platón is tudott volna értékelni: melyik Föld a “valódi”? A szemmel látható tökéletes félhold, vagy a távoli infravörösben parázsló tépett gomba, avagy egyik sem?

Kapcsolódó szócikkek: Platón
Chloe>!

Az a személy, akit szeretünk,valójában nem is létezik, csupán egy kép, amelyet az elme lencserendszerén át kivetítünk valamilyen felületre, amelyre a lehető legkisebb torzulással rávetíthető.

286. oldal - Út a tengerhez (Kossuth, 1973)

regulat>!

Egy lány se bánja, ha egy férfi elkezd közeledni hozzá. Csak ha nem akarja abbahagyni.

101. oldal (Kossuth, 1973)

Chöpp P>!

A jövő a múlt romjain épül fel; aki bölcs, szembenéz ezzel a ténnyel, nem pedig küzd ellene.

281. oldal Út a tengerhez

Kapcsolódó szócikkek: jövő
Chöpp P>!

Vannak dolgok, melyeket a legnagyobb elme sem láthat előre, csupán a keserű tapasztalat tanítja meg rá.

307. oldal Út a tengerhez

csartak P>!

Az űrruhák regéje hatalmas, összetett és gyakran trágár téma, melynek sajátos nyelvezete van. Senkisem tudja, miért ismerték az 1970-es évek modelljét Vasszűz néven, de bármelyik asztronauta örömmel megmagyarázza, miért nevezték el a 2010. év XIV-es típusát Kínzókamrának. Bár aligha valószínű, hogy valóban egy szadista mérnöknő tervezte, aki így akart bosszút állni a másik nemen.

Chöpp P>!

Soha senki nem mondta meg neki, és ő még nem ismerte fel, hogy amikor az ember azt kérdezi önmagától: „Vajon igazán szerelmes vagyok?”, akkor a válasz mindig nemleges.

305. oldal Út a tengerhez

Kapcsolódó szócikkek: szerelem
csartak P>!

De az a műsor, amelybe most belecsöppent, mintha csak arra szolgált volna, hogy megerősítse régi nézetét, miszerint azok az emberek, akik nem vadállatok, többnyire hülyék.


Hasonló könyvek címkék alapján

Ifj. Veress István (szerk.): Téridő – ugróknak
Ferenczné Árkos Ilona (szerk.): A pokolba tartó vonat
Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 1.
Isaac Asimov – Martin H. Greenberg (szerk.): Gyilkos idő
Burger István (szerk.): Galaktika 176.
Trethon Judit (szerk.): A találkozás
Ficsor Zoltán (szerk.): X Magazin II/1 (2.)
Burger István (szerk.): Galaktika 338 XL
Ponori Thewrewk Aurél (szerk.): Kaland a végeken
Koch György (szerk.): Elképzelni az elképzelhetetlent 2