Delfinek ​szigete 114 csillagozás

Arthur C. Clarke: Delfinek szigete Arthur C. Clarke: Delfinek szigete Arthur C. Clarke: Delfinek szigete

Ez a könyv – fantasztikus regény. A távoli jövőben játszódik, tudományos kérdései azonban már a mai embert is foglalkoztatják. A tengerek legértelmesebb élőlényei, az ún. játékos delfinek már az ókorban is kitűntek azzal, hogy különösképpen vonzódnak az emberhez. A mai kutatás felfedezte azt is, hogy sajátos delfin-nyelven társalognak egymás között. Ettől más csak egyetlen lépés, hogy az emberi nyelvet és a delfin-beszédet oda és vissza lefordíthassuk. Ezzel foglalkozik Kazan professzor, a regény orosz származású tudósa, és a kutatás eredményeit használja fel páratlanul izgalmas tengeri utazása során a regény sok kalandot megért ifjú hőse.

Eredeti megjelenés éve: 1963

Tagok ajánlása: 10 éves kortól

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Kenguru könyvek Ciceró · Delfin könyvek Móra

>!
Felolvasta: Gépész
>!
Ciceró, Budapest, 1998
134 oldal · ISBN: 9635391196 · Fordította: Törék Margit
>!
Móra, Budapest, 1980
162 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631119475 · Fordította: Törék Margit · Illusztrálta: Benkő Sándor

Enciklopédia 1


Kedvencelte 9

Most olvassa 2

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

nicosia P>!
Arthur C. Clarke: Delfinek szigete

A legjobb esetben is érdekes. Még sohasem olvastam Arthur C. Clarke könyvet, de valahogy másképp képzeltem. Nekem a Delfinek szigete egy Verne regényhez hasonlított leginkább. Ifjúsági regény, és annak megfelelően nincs bő lére eresztve, és a cselekmény sincs túlbonyolítva. Talán ezért kicsit unalmas. Azt a javára írom, hogy a Nagy-Korallzátony élővilágát elég jól bemutatja, a delfinek viselkedését mélységében taglalja sőt még az irányításuk etikai kérdéseit is gyakran előveszi. Érdekes, hogy az álatok szabadsága, többször felmerül mint probléma, ugyanakkor a táplálékláncba való beavatkozás egyáltalán nem vett fel sem etikai sem más kérdést. A regény bár a 21. században játszódik (vagyis minimum 40 évvel később mint amikor íródott), és tudományos előre lépéseket mutat, a jövőt nem képzeli túl vagyis, sem a kísérletek eszközrendszere, sem a közlekedés nem futurisztikus (bár lehet, hogy 1963-ban annak számított).

Lunemorte P>!
Arthur C. Clarke: Delfinek szigete

„Minden egyes delfin önálló jogú lény, olyan egyed, aki sokkal nagyobb szabadságot élvez, mint amilyet mi bármikor is megismerhetünk szárazföldünkön. Nem függnek senkitől, és remélem, soha nem is fognak. Sose vedd őket állatszámba; a saját nyelvükön a Tenger Népének mondják magukat, és ez a legtalálóbb kifejezés rájuk."

Arthur C. Clarke a fiatalokat (a 10-14 éves kor közöttieket leginkább) célozza meg ebben a rövid könyvében. A történet igen egyszerű: egy fiatal srác valamilyen oknál fogva elkeveredik valahogyan egy szigetre, ahol a delfinek beszédét, viselkedését kutatják. Sohasem voltam delfinmániás, de minden állatot szeretek és én is hallottam már róla, hogy ezek a lények igencsak intelligensek. Főszereplőnk is így gondolja ezt és rájön, hogy a delfinek közelebb állhatnak hozzá, mint az emberek. Végre van családja…Maga a cselekmény elég lapos, az alapsztori viszont érdekesnek mondható. (Bár lehetett volna benne több feszültség és izgalom, sajnos ez most elmaradt).

Zsuzsanna_Makai>!
Arthur C. Clarke: Delfinek szigete

Nem volt ez rossz, csak azért csillagokra így, mert hát azért kedvenc se lett.
Az első olvasásom Arthur C. Clarke-tól, és lényegében Verne miatt választottam ezt, de sajnos ez ütötte meg a vernei szintet.
Susie és Szputnyik rögtön kedvenc lett, persze elsősorban a névazonosság miatt Susie jobban egy hajszállal.
Az a gond, h túl öreg vagyok én már ehhez, de pl a Verne könyveknél ezt nem érzem, ott utazok velük, ha kaland van.

Bla IP>!
Arthur C. Clarke: Delfinek szigete

Egy ifjúsági kalandregény – kevés eseménnyel – a sci-fi nagymesterétől. Bár sokat fejlődött a világ a megírása óta, de a delfinek nyelvét ma sem értjük, s a két faj megérteni sem nagyon tudja egymást – máskülönben értenénk és megakadályoznánk – valószínűleg a delfinek tömeges partra vetődéseit. Merle Állati elmék című regénye – amely hasonló témával foglalkozik – jobban tetszett. De az üzenet: a két faj kommunikációjának szükségessége nagyon aktuális. 10-14 éveseknek kitűnő olvasmány lehet. Én mást kedvelek Clarke-tól…

Levandra>!
Arthur C. Clarke: Delfinek szigete

Egy könnyen emészthető ifjúsági regénnyel, egyszerű cselekményszállal találkoztam újra. Talán egy mai gyereknek már nem lenne annyira izgalmas a történet, mint akkoriban volt. A fantasztikuma, jól lehet, elavultnak, lebutítottnak tűnik, talán már tényleg idejét múlt, ez a kaland jó eséllyel már nem köti le egy kamasz figyelmét. Kicsit keserű ez az érzés, mert éppen ez az egyszerűség mozgatta meg a fantáziánkat és vitte tovább a történetet játékainkban.

A történet felidézte a régi idők kiskamaszainak kalandvágyó álmait, amik legtöbbször egy utazással kezdődtek, miután kiléptek a megszokott, de sokszor konfliktusokkal terhelt életükből. A kalandozás és az utazás gyakran a felnőtté válás, felelősségvállalás analógiája, ami sokszor próbákkal terhelt, vagy meseszerűen könnyű. Érzésem szerint ebben a történetben fura mód találkozik a kettő.

Tovább: https://www.konyvvadaszok.hu/2022/05/arthur-c-clarke-de…

FélszipókásŐsmoly P>!
Arthur C. Clarke: Delfinek szigete

A nagy sci-fi író gyerekkönyve 1963-ból. A történet a „tengerek népének” imádatára épül: a hajótörött főszereplő kamaszfiú egy szigetre vetődik, ahol egy orosz tudós kommunikál a delfinekkel. Elmélkedős mesélése nem öregedett túl jól, de összességében nem rossz kis tengeri kaland a Nagy Korallzátonynál.

Szelén>!
Arthur C. Clarke: Delfinek szigete

Aranyos ifjúsági történet, de valahogy nem eléggé hard sci-fi nekem, ami a kedvencem, és az írótól is inkább azokat szeretem. 10 évesen valószínűleg imádtam volna.
Most már azért kicsit távolabb kerülnek tőlem az ilyen történetek.
Mégis, valahogy örök darab ez.
Delfin beszédet milyen jó lehetne érteni :)

>!
Móra, Budapest, 1980
162 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631119475 · Fordította: Törék Margit · Illusztrálta: Benkő Sándor
Pumukli82>!
Arthur C. Clarke: Delfinek szigete

Egyszerű cselekmény, könnyen követhető. Nincsenek nagy megpróbáltatások, kicsit meseszerű is ahogy a főszereplő fiú, a rossz életéből belecsöppen egy vágyott, érdekes világba.
Sajnos öreg vagyok már ehhez a könyvhöz, és szerintem az akkori célközönség is, mára kevés izgalmat találna benne. Sajnos, mert egy alapvetően érdekes és a világ amit bemutat izgalmas is. A természet, a koralzátony leírása nagyon részletes.

Biró_Krisztina>!
Arthur C. Clarke: Delfinek szigete

Sosem értettem,hogy magyarországon miért akar valaki tengerbiológus,tenger kutató lenni?
Azt hiszem,most már teljesen megértem ezeket az embereket!

1 hozzászólás
johnjsherwood I>!
Arthur C. Clarke: Delfinek szigete

Hát kérem szépen, ilyen az, amikor egy jó író nemcsak elmélkedésből ír, hanem élvezetből. Egyszerűen bámulatos, hogy milyen átélhetően adja át a korallzátonyt, az óceánt, a búvárkodást, élnek-remegnek a képek, komolyan mondom, kedvet csinált hozzá. És az sem utolsó, hogy a sztori is érdekes, rögtön az első oldalon belendül, és száguld, sodor, ragad tovább. Hihetetlen. Én ennek az embernek a hard sci-fi könyveit szeretem, de hogy ez mennyivel erősebb, ütősebb, egyszerűen megragadóbb azért, mert olyasmiről ír, ami a sajátja. Hát igen. És közben a történet, bár érdekes, de azért nem egy nagy etvasz, a dramaturgia egyszerű, és hát mégiscsak ifjúsági regény-szerű, meg nem is megy lélektani mélységekbe, de nem is ez a lényeg. Hanem hogy szereti, amit csinál.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Már hallott arról, hogy élnek az óceánban világító lények, de álmában sem hitte volna, hogy miriádnyi van belőlük. Most először kezdett megsejteni valamit a földünk háromnegyed részét beborító hatalmas természeti elem csodálatos titokzatosságából, amely most az ő sorsát is irányítja.

3. fejezet

Lunemorte P>!

– A delfinek szeretnek engem!
– Akkor nem is olyan értelmesek, mint ahogyan a professzor hiszi!

12. fejezet

Sha>!

A természet világában minden állatnak van ellensége – ragadozók –, és végzetes lenne számukra, ha ezek nem lennének. Nézzük például Afrikát, ahol oroszlánok és antilopok élnek ugyanazon a területen. Tételezzük fel, hogy kiirtjuk az összes oroszlánt, mi történne akkor? Megmondom: az antilopok, amíg találnak élelmet, szaporodnának, aztán éhen pusztulnának.
Bármit gondolnak az antilopok, az oroszlánok nagyon is hasznosak számukra. Azonkívül, hogy megakadályozzák őket élelemkészletük elpusztításában, a gyengébb példányok megsemmisítésével biztosítják a faj fennmaradását. Ez a természet törvénye: a mi normáink szerint kegyetlen, de célravezető.

67. oldal (1. kiadás)

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

– Minden egyes delfin önálló jogú lény, olyan egyed, aki sokkal nagyobb szabadságot élvez, mint amilyet mi bármikor is megismerhetünk szárazföldünkön. Nem függnek senkitől, és remélem, soha nem is fognak. Sose vedd őket állatszámba; a saját nyelvükön a Tenger Népének mondják magukat, és ez a legtalálóbb kifejezés rájuk.

7. fejezet

Lunemorte P>!

Nem érezte magát többé egyedül; már volt társasága, noha nem emberi lényeké…

4. fejezet

Lunemorte P>!

– Akkor sem hiszem, hogy egyetlen vegetáriánus jó útra téríthet egy kannibál nemzetséget…

17. fejezet

XX73>!

Némelyik fa törzsét, közvetlenül a föld felett, mintha kis vesszőnyalábok támasztották volna, és Johnny csak később jött rá, hogy ezek a támasztékok tulajdonképpen a fák részei. Úgy látszik, nem bíztak a lágy termőtalajban, és a föld fölé, mintegy támfalként, külön gyökereket növesztettek.
– Pandanusok – magyarázta Mick. – Sokan kenyérfának hívják, mert gyümölcséből egyfajta kenyeret lehet csinálni.

Lunemorte P>!

Ha valami hasznosat akarsz csinálni, fejlődnöd kell, specializálni magad valamire, amihez tehetséget érzel. Egyetértesz ezzel?

22. fejezet

XX73>!

A professzor rájött, hogy a delfinek kettes számrendszerben számolnak. Mást tulajdonképpen nem is lehet várni tőlük, mivel csupán két „ujjuk”, illetve uszonyuk van, amivel számolhatnak.


Hasonló könyvek címkék alapján

Jules Verne: A Fekete Indiák
Kertész Erzsi: A küldetés
Thea Beckman: Keresztes hadjárat farmerban
Scott Westerfeld: Behemót
Nemere István: A kozmosz lovagjai
Rudyard Kipling: A dzsungel első könyve
Bogáti Péter: Az ágasvári csata
Erin Hunter: Titkok erdeje
Celia Rees: Kalózok!
John Flanagan: Jégföldje