A ​középkori ember világképe 1 csillagozás

Aron Gurevics: A középkori ember világképe

A ​mai ember az elmúlt korok kutúrájáról a fennmaradt tárgyi és írásos emlékek alapján alkothat képet. A középkor gazdag kultúráját is számos forrás – krónikák, hőskötlemények, trubadúrdalok stb. – tárja elénk. Felvetődik azonban a kérdés: ugyanazt jelentik-e a mai ember számára a középkori irodalom vagy képzőművészet alkotásai, amit a feudalizmus korában élő embernek jelentettek? Nem akkor értjük-e meg jobban egy történelmi kor kultúráját, ha azt próbáljuk meg felderíteni, mit mondtak az irodalmi és művészeti alkotások a korabeli embernek?
E könyv szerzője, A. J. Gurevics szerint bármely kor irodalma, művészete csak a korabeli élet és gondolkodás megértésével együtt tárul fel teljes gazdagságában. Ezért a középkor kultúrájának rekonstruálásához elengedhetetlennek tartja a középkori ember hétköznapi tudatának – szociálpszichológiájának – feltérképezését. Könyvében azt kutatja, hogy mit jelentettek a feudalizmus korában élő ember számára a tér és az idő, a gazdagság és a… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Kossuth, Budapest, 1974
296 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630901838 · Fordította: Előd Nóra

Enciklopédia 1


Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

Sheila>!
Aron Gurevics: A középkori ember világképe

Érdekes, de egyáltalán nem egyszerű könyv.
Előnye, hogy egészen új szemszögből tudta bemutatni a középkort, nagyon jól rávilágít a középkori gondolkodás modern felfogástól való eltérésére. Nagyon sok területbe belemegy, egészen a jogtól kezdve a kultúrán át a művészetig és vallásig, egyszóval részletes betekintést nyújt a különböző területek bemutatásába a középkori ember szemszögéből.
Az egyetlen negatívuma volt talán, hogy elég tudományos, így kell az olvasásához egyfajta lelkiállapot, de megéri a befektetést.


Népszerű idézetek

lzoltán IP>!

[…] a számban nem elsősorban a számlálás mértékét látták, hanem mágikus eszközt, a világban uralkodó isteni harmónia megnyilvánulását.

49. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szám
lzoltán IP>!

     A középkori ember viszonya a természethez tehát nem a szubjektum viszonya az objektumhoz, hanem inkább önmaga kivetítése a külső világba, a kozmosz szubjektumként való érzékelése. Az ember ugyanazokat a minőségeket látja a világmindenségben, amelyekkel ő maga rendelkezik. Egyén és világ közt nincs pontos határ: az egyén a világban önmaga folytatását látja, s ugyanakkor önmagában felfedezi a világmindenséget. Mintegy egymásban szemlélik önmagukat.

49. oldal

lzoltán IP>!

     Ahogyan hiányzik a radikális szembenállás ember és természeti környezet között, éppúgy hiányzik a szembenállás a természet és a kultúra között is. Míg az újkorban kialakult szemlélet empirikus világnak, az emberen kívülálló valóságnak, a kultúra által legyőzendő elemnek fogja fel a természetet, a középkor nem érzékelt ilyen határvonalat, vagy ha mégis, úgy homályosan, ködösen. Ezért a „natura” terminus is aligha fordítható „természet”-nek a szó mai jelentésében. A természet a középkor felfogásában isten-teremtette világ. A XII. századi filozófiai allegóriák megszemélyesített „Natura”-ja isten szolgálóleánya, aki isten elgondolásait és terveit anyaggá lényegíti át. […]

49. oldal

lzoltán IP>!

[…] A „keresztény topográfiák” visszalépést jelentettek a földre vonatkozó antik ismeretekhez képest, de az „isteni kozmosz” megismerésére, a megváltás útjainak kifürkészésére irányuló középkori igényt tökéletesen kielégítették. […]

64. oldal

lzoltán IP>!

[…] a munkaráfordítás elve: a kisajátítható telek nagyságát az ember munkája, a földdel való fizikai érintkezése határozza meg.

49. oldal

lzoltán IP>!

[…] Sevillai Izidor úgy képzelte, hogy a Füldet körös-körül óceán mossa, magát a földkorongot pedig a Földközi-tenger osztja T-alakban három részre: Ázsiára (Sém birodalma), Európára (Jáfet országa) és Afrikára (Hám birodalma). […]

64. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története
D. Sz. Lihacsov: Oroszország kultúrája a reneszánsz hajnalán
N. P. Gracianszkij – Sz. D. Szkazkin: Középkori történeti chrestomathia I-III.
I. R. Grigulevics: Az inkvizíció története
Alekszandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetvilág
B. Szabó János: A tatárjárás
Bernáth István: Skandináv mitológia
Vágó Ádám: A Kárpát-medence ősi kincsei
Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története
Bíró Szabolcs: Akit háromszor koronáztak