Politika 10 csillagozás

Arisztotelész: Politika Arisztotelész: Politika Arisztotelész: Politika

Arisztotelész a politika tudományát, amely a szabad emberek legmagasabbrendű közösségének, az antik városállamnak az életével foglalkozik, az emberre vonatkozó valamennyi tudomány közül a legfontosabbnak tartotta. Híres művében, amelyet hosszú idő után magyar nyelven újra közreadunk, arra az alapvető kérdésre keresi a választ, milyen a legjobb emberi élet?, hogyan kell berendezni a városállamot, hogy polgárainak a legjobb, legtökéletesebb életet biztosítsa?

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Politikai gondolkodók, Gondolkodók

>!
Gondolat, Budapest, 1994
318 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632827260 · Fordította: Szabó Miklós
>!
Gondolat, Budapest, 1984
362 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632813650 · Fordította: Szabó Miklós
>!
Gondolat, Budapest, 1969
406 oldal · Fordította: Szabó Miklós

Enciklopédia 12


Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

>!
ANI69ish
Arisztotelész: Politika

Klasszikus, tanulságos és érdekfeszítő olvasmány, mindenkinek csak ajánlani tudom.

‘A klasszikus az, amit senki se szeretne elolvasni, de mindenki szeretné, ha elolvasta volna’. Mark Twain szellemes aforizmája Az irodalom eltûnése címû beszédébõl.

>!
zsebibaba007
Arisztotelész: Politika

Soha többet nem szeretném olvasni. Komolyan mondom, hogy ettől még a szociàlpolitikai könyvek is fényévekkel jobbak.


Népszerű idézetek

>!
ArkagyijSztavrogin

A türannisz ugyanis három célra törekszik: az egyik, hogy az alattvalók kicsinyes gondolkodásúak legyenek (kislelkű ember senki ellen nem fog föllázadni); a másik, hogy bizalmatlanok legyenek egymással szemben (addig meg nem dől egy türannisz sem, míg legalább néhányan nem bíznak meg egymásban; és hadakoznak a jellemesek ellen, mert ártalmasnak tartják őket a maguk uralmára nézve, de nemcsak azért, mivel ezek nem hajlandók elismerni az önkényuralmat, hanem azért is, mivel önmagukkal és másokkal szemben hűségesek és nem árulják el sem magukat, se másokat); harmadik pedig, hogy képtelenek legyenek a cselekvésre (lehetetlenre senki sem vállalkozik, tehát a türanniszt sem próbálja majd senki megdönteni, ha nincs hozzá ereje).

248. oldal (Gondolat, '84)

>!
ANI69ish

Ámde az emberek nemcsak kényszerűségből vetemednek rosszra, ……, hanem azért is, hogy örömet szerezzenek maguknak, s vágyaikat kielégítsék; ha ugyanis többre vágyakoznak, mint amennyi a megélhetéshez kell, akkor keresnek erre jogtalan tettek elkövetésével orvoslást, ámde nem ez az egyetlen ok, hanem az is, hogy vágytól űzve, fáradság nélkül szerzett gyönyöröket élvezzenek.

>!
Lupin

Mert a boldogságnak nem az a tulajdonsága, ami a páros számé; ez utóbbi ugyanis meglehet az egészben úgy, hogy hiányzik a részekben, ámde a boldogságnál ez lehetetlen.

>!
Sli SP

Midőn ugyanis szegénysége miatt folyton azt hányták szemére, hogy bölcsessége semmi hasznot sem hajt neki, kiszámította, mint mondják, csillagászati úton, hogy bő olajtermés lesz, s bár kevés pénzzel rendelkezett, még a télen valamennyi milétoszi és khioszi olajsajtolóra foglalót adott, s olcsón kibérelte őket, mivel senki sem ígért többet; mikor aztán elérkezett az olajsajtolás ideje, egyszerre és hirtelen nagy kereslet támadt, s ekkor ő olyan áron adta az övéit bérbe, ahogy akarta, s így sok pénzt harácsolva össze, bebizonyította, hogy könnyű megvagyonosodniok a bölcselőknek, ha éppen akarnak; csakhogy nem ez a céljuk!

90-91. oldal, Első könyv (Gondolat, 1984)

Kapcsolódó szócikkek: bölcsesség · pénz · Thalész
>!
Norpois

Hiszen kétségkívül van valami csekély jó már magában az életben is, föltéve, hogy nem borít el bennünket túlságosan a csapásaival. Nyilvánvaló, hogy az emberek nagy többsége az élet utáni vágyában eltűri a sok szenvedést, mert azt hiszi, hogy van benne valami boldogság és valami természettől adatott édesség.

>!
Norpois

Azt hiszik, az erényből akármekkora is elég; bezzeg a pénzben, vagyonban, hatalomban, hírnévben és minden ilyenben határtalan túlzásra ragadtatják magukat.

>!
Lupin

Egy ember csak egy föladatot tud igazán jól elvégezni.

>!
Lupin

Pedig a vitézségnek nem az a föladata, hogy pénzt, hanem az, hogy biztonságot teremtsen, ahogyan a hadvezéri és orvosi tudományé is az, hogy a győzelmet, illetve az egészséget biztosítsa. De lám, az emberek mindent pénzkeresetté tesznek, mert hisz szerintük az a cél, s mindennek a célhoz kell igazodnia.

>!
Sli SP

S bizony a legnagyobb bűnöket a mértéktelenség, nem pedig a szükség miatt követik el (nem azért lesz valaki zsarnokká, hogy meg ne fagyjon; ezért is becsülik nagyra, aki nem tolvajt, hanem zsarnokot öl meg) (…)

113-114. oldal, Második könyv (Gondolat, 1984)

Kapcsolódó szócikkek: bűn · zsarnokság
>!
Sli SP

(…) erényesség kevés emberben van, minden más tulajdonság azonban sokkal több emberben; nemes és jellemes férfit sehol sem találsz százat, de vagyonosat sok helyütt.

213. oldal, Ötödik könyv (Gondolat, 1984)

Kapcsolódó szócikkek: erény · gazdagság

Hasonló könyvek címkék alapján

Platón: Platón összes művei I–III.
Platón: Az állam
Platón: Állam
Platón: Platón válogatott művei
Marcus Tullius Cicero: Az állam
Timothy Snyder: A zsarnokságról
Antal Attila: A populista demokrácia természete
John Locke: Második értekezés a polgári kormányzatról
Takács Péter (szerk.): Állambölcseleti töredék
Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről