Nikomakhoszi ​Etika 18 csillagozás

Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika

„… ​a boldogság nem mondható lelki alkatnak: ilyenformán az az ember is a boldogság birtokában lehetne, aki esetleg az egész életét átaludná, s mintegy a növények életét élné; sőt az is, akit a legnagyobb sorscsapások érnének. Ha tehát ezt nem fogadhatjuk el, …a boldogságot valami olyan tevékenységnek kell tekintenünk, amelyet önmagában véve, nem pedig valami másért tartunk kívánatosnak; a boldogság ugyanis nem szorul rá semmire sem, hanem önmagában elégséges. Önmagukban véve pedig azok a tevékenységek kívánatosak, melyektől magán a tevékenységen kívül semmi egyebet sem várunk. Ilyenek nyilván az erénynek megfelelő cselekedetek…” Arisztotelész e művében – az ókori etikai gondolkozás legjelentősebb emlékében – azt az emberi magatartást vizsgálja, amely a legfőbb jó, a boldogság (eudaimonia) elérésére alkalmas. A klasszikus polisz-társadalom felbomlását jelzi, hogy e cél elérése érdekében az ideális emberi magatartást a szemlélődő, filozofikus életben jelöli meg (tudjuk, hogy… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Filozófia alapművek

>!
Európa, Budapest, 1997
456 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630761602 · Fordította: Szabó Miklós
>!
Európa, Budapest, 1987
384 oldal · ISBN: 9630740451 · Fordította: Szabó Miklós
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1971
keménytáblás

Enciklopédia 29


Kedvencelte 3

Most olvassa 7

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 30


Kiemelt értékelések

vighagika>!
Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika

Őszintén azt hittem, hogy Platónnál nem lehet rosszabb. Tévedtem. Talán sosem fogom szeretni a filozófiát spoiler, de sajnos muszáj küzdenem vele.
Szörnyen hosszú, semmitmondó körmondatok. Ennyiből állt az egész.

4 hozzászólás
emotive>!
Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika

Szörnyen nehezen tudtam olvasni, cirka húsz oldal után feladtam, pedig elvileg előadást kell belőle tartanom, de a rengeteg másik kötelező irodalom mellett, és úgy, hogy már csak háromszor lesz órám a tanárral, most ezt feladtam. Talán majd egyszer.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Sli P>!

Mert azokat a dolgokat, amelyeket előzetes tanulás révén kell létrehozni, azokat éppen a létrehozó tevékenység révén tanuljuk meg: építőmesterré csak a házépítés – lantművésszé csak a lantjáték gyakorlása által válik az ember. S ugyanígy, ha az igazságos tetteket gyakoroljuk: igazságossá, ha a mértékletes tetteket: mértékletessé, ha a bátor tetteket: bátorrá leszünk.

40. oldal, Második könyv (Európa, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: bátorság · gyakorlás · igazságosság · mértékletesség · tanulás
Sli P>!

(…) minden erőnk megfeszítésével kerülnünk kell a gonoszságot, s arra kell törekednünk, hogy becsületesek legyünk, mert így nemcsak önmagunkkal szemben viselkedhetünk baráti érzülettel, hanem másnak is barátjává lehetünk.

307. oldal, Kilencedik könyv (Európa, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: barát · barátság · becsület
Sli P>!

(…) a boldogság nem mondható lelki alkatnak: ilyenformán az az ember is a boldogság birtokában lehetne, aki esetleg egész életét átaludná, s mintegy a növények életét élné; sőt az is, akit a legnagyobb sorscsapások érnének. Ha tehát ezt nem fogadhatjuk el, hanem a boldogságot inkább bizonyos tevékenységgel kell kapcsolatba hoznunk, mint az előbbiekben már említettük is, s ha másfelől a tevékenységek közt vannak olyanok, amelyek szükségszerűek, de amelyeket mindig valami más okból választunk, viszont vannak olyanok is, amelyek önmagukban véve is kívánatosak: mindebből nyilvánvaló, hogy a boldogságot valami olyan tevékenységnek kell tekintenünk, amelyet önmagában véve, nem pedig valami másért tartunk kívánatosnak; a boldogság ugyanis nem szorul rá semmire sem, hanem önmagában elégséges. Önmagukban véve pedig azok a tevékenységek kívánatosak, amelyektől magán a tevékenységen kívül semmi egyebet sem várunk. Ilyenek nyilván az erénynek megfelelő cselekedetek, mert az erkölcsös és derék tettek végrehajtása az önmagukért kívánatos dolgokhoz tartozik.

347-348. oldal, Tizedik könyv (Európa, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · cselekvés · erény · erkölcs
Sli P>!

(…) az emberi értelemben vett jó nem más, mint a léleknek erény szerinti – ha pedig több ilyen erény van, a legjobb és a legtökéletesebb erény szerinti – tevékenysége. Hozzátehetjük még: az egész élet tartama alatt. Mert valamint egy fecske s egy nap még nem jelent tavaszt, éppúgy igazán boldoggá sem tehet egy nap vagy egy rövidke idő.

20. oldal, Első könyv (Európa, 1997)

Promise>!

Mert semmiképp sem lehet boldog az az ember, akinek förtelmes alakja van, aki nemtelen származású vagy aki magára van hagyva és gyermektelen; de talán még kevésbé az, akinek elvetemült gyermekei és barátai vannak; vagy az, akinek voltak ugyan gyermekei és barátai; de meghaltak. A boldogságnak tehát – mint mondottuk – kétségkívül szüksége van az ilyen szerencsejavakra is.

25. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
1 hozzászólás
Sli P>!

(…) az erkölcsi erények egyike sem természettől fogva van meg bennünk; mert hiszen ami természettől van, az sohasem lehet mássá szokás által: a követ, amely természettől fogva lefelé esik, nem lehet arra szoktatni, hogy felfelé haladjon, ha mindjárt tízezerszer felfelé hajítaná is valaki, s így akarná erre szoktatni; a tűz lángját sem lehet arra szoktatni, hogy lefelé lobogjon, s általában azt, ami természettől fogva valahogyan alkotva van, sohasem lehet arra szoktatni, hogy mássá legyen. Tehát nem természettől, de nem is természet ellenére fejlődnek ki bennünk az erények, hanem természettől fogva úgy vagyunk alkotva, hogy befogadhatjuk őket, viszont csak a szokás által lehetünk bennük tökéletessé.

39. oldal, Második könyv (Európa, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: emberi természet · erény · erkölcs · szokás
Iksz_Kiadó U>!

…az embert tulajdonképpen csak a halála után lehet biztosan boldognak nyilvánítani, mert ekkor a bajokon és a szerencsétlenségek kockázatán már túl van, ámde bizonyos tekintetben még ez is vitatható.

Sli P>!

(…) sok barátja – az igazi, benső barátság értelmében – senkinek sem lehet. Azok a barátságok, amelyekről himnuszokat zengenek, mindig csak két személy közti viszonyra vonatkoznak. Akinek sok barátja van, s aki mindenkivel bizalmas viszonyban van, az nyilván senkinek sem igazi barátja (…)

324. oldal, Kilencedik könyv (Európa, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: barát · barátság
Sli P>!

S avval, hogy barátjukat szeretik, tulajdonképpen a maguk javát szeretik, mert ha a jó ember valakinek a barátjává lesz, akkor egyúttal a javává is lesz annak, akinek a barátja. Így tehát mindkét fél nemcsak szereti azt, ami neki magának jó, hanem a barátjának is egyenlő részt fizet vissza – az iránta való jóindulattal és kedvességgel; mert hiszen a közmondás szerint: barátság = egyenlőség.

269. oldal, Nyolcadik könyv (Európa, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: barát · barátság · egyenlőség
Sli P>!

Pedig a lelki felüdülés és a tréfa nagyon is szükséges az ember életében.

142. oldal, Negyedik könyv (Európa, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: humor

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Platón: Menón
Platón: Platón összes művei I–III.
Platón: Apokrif dialógusok
Platón: Philébosz
Marcus Tullius Cicero: Cicero válogatott művei
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Marcus Tullius Cicero: Tusculumi eszmecsere
Lucius Annaeus Seneca: A gondviselésről és más írások
Szent Ágoston: Szent Ágoston vallomásai
Publius Cornelius Tacitus: Julius Agricolának életéről és erkölcseiről