Arisztophanész ​vígjátékai 30 csillagozás

Arisztophanész: Arisztophanész vígjátékai Arisztophanész: Arisztophanész vígjátékai Arisztophanész: Arisztophanész vígjátékai Arisztophanész: Arisztophanész vígjátékai

Arisztophanész valamennyi, (összesen tizenegy) vígjátéka Arany János halhatatlan fordításában utoljára a hatvanas évek vége felé jelent meg egy kötetben. A mostani gyűjtemény Arany János szövegében a költő helyesírását követi, a jegyzetekben és Kövendi Dénes utószavában viszont, amely Arisztophanész és kora, valamint a klasszikus görög dráma történeti és esztétikai elemzését tartalmazza, a görög szavakat és neveket a ma szokásos akadémiai helyesírás szerint írja.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Osiris Klasszikusok, A világirodalom klasszikusai, Helikon klasszikusok

>!
Osiris, Budapest, 2002
866 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633891965 · Fordította: Arany János
>!
Európa, Budapest, 1988
802 oldal · ISBN: 9630743094 · Fordította: Arany János
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1968
902 oldal · Fordította: Arany János

Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

Szókratész · Euripidész


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

>!
vighagika
Arisztophanész: Arisztophanész vígjátékai

Milyen érdekes, hogy néhány szerzőről egyszerűen csak annyira nem tanulunk.
Arisztophanész híres antik író, mégsem kapott igazán helyet a tananyagban. Említettük, persze, de sosem kellett olvasni a művei közül. Nos, elmondhatom, hogy tőle is olvastam már görög drámákat, de értem, hogy miért csak egyetemre kellett. Egyszer átrágható (főleg, ha kötelező), de nem marad meg.

3 hozzászólás
>!
Mimiti
Arisztophanész: Arisztophanész vígjátékai

Zseniális. Egyszerűen zseniális. Persze magyarként nehéz olvasni, hiszen Arany János – bár egyébként szerintem fantasztikus munkát végzett – saját korában nem adhatta át teljesen valójában Aristophanés munkáit, különös tekintettel az obszcén viccekre. A szóviccek tovább nehezítik a fordítók dolgát, hiszen nincs olyan darabja a nagy komédiásnak, ami ne lenne teletűzdelve velük.

Érdemes végigolvasni az összes lábjegyzetet, elő- és utószót, hogy ténylegesen megérthessük a komédiák tartalmát, még akkor is, ha ez jelentősen lassítja az olvasást – enélkül sokkal kevésbé lesz szórakoztató. Én bizony volt, hogy nyilvános helyen fetrengtem a röhögéstől, annyira eltalált poénok vannak a darabokban. A kedvencem egyértelműen a Lysistraté volt, már az alaphelyzete is zseniális (jó, hát mondjuk ez a többiről is elmondható, azért elég ritkán látunk olyat, hogy a kar darazsakból vagy épp felhőkből áll), szeretkezz, ne háborúzz! Még akkor is, ha a nőknek is nehéz tartani magukat a kitűzött célokhoz. :D

Arra fel kell készülni, hogy csakúgy, mint napjainkban, a görög darabokban is központi téma volt az aktuálpolitika, mind a tragédiákban, mind a a komédiákban, ezért is nagyon fontos, hogy az ember lelkiismeretes végigolvassa a jegyzeteket. Aristophanés egyébként is szerteágazó műveltségről tesz tanúbizonyságot, mindamellett ezt a műveltséget természetesen arra használja, hogy az élet bármilyen területén kiemelkedő személyeket ekézzen vele. Kedvenc tragédiaköltőm, Euripidés például Aristophanésnek köszönheti, hogy valószínűleg már soha nem mossa le magáról a nőgyűlölő jelzőt, szóval azért szégyellje magát Aristophanés :D

Igazából úgy érzem, hogy Aristophanés volt korának Bödőcs Tiborja, rengeteg aktualitás, mesteri intelligencia, és alpári poénok. Tetszik.

>!
stancili1
Arisztophanész: Arisztophanész vígjátékai

Szophoklész, Euripidész és Aiszkhülosz lerakták a modern dráma alapjait, benne magasztos alakokkal, istenekkel, hősökkel és hősnőkkel, nemes, nagy cselekedetekkel. Aztán jött Arisztophanész, és irodalmi szintre emelte a kocsmákat, a bordélyházakat, a részegeket és a prostituáltakat, és még sok mindent, mindezt úgy, hogy két és fél ezer év múltán is kacaghatunk a darabokon.

Egy barátom szerint Arisztophanészt a legnehezebb magyarra fordítani, ugyanis amíg a többiek klasszikus, magasztos ógörög nyelven írtak, addig ő a korabeli „szlenget”, a köznép szavait, kifejezéseit használta. Ahogy Hamvas Béla írta: egész különleges szerencsénk van, hogy a mi fordításunk (Arany János munkája) az egyik legsikerültebb, az eredetivel sok helyen egyenértékű munka.

1 hozzászólás
>!
SignorFormica
Arisztophanész: Arisztophanész vígjátékai

Az ókor legnagyobb malackodója, nagy disznóságok mestere! Ideje lenne egy teljesen új fordítást készíteni, mert Arany Jánosunk, mind habitusban, mind nyelvezetében a legkevésbé volt alkalmas, hogy ezt a szemtelen frátert lefordítsa. Így egy erősen tanítóbácsis Arisztophanészünk van.

>!
padmee
Arisztophanész: Arisztophanész vígjátékai

Olvasás közbeni felvihogások. Ki hitte volna egy 2500 éves szövegnél? Az emberi természet és a társadalom karikatúrája időtlen szórakozást nyújt.

>!
danaida P
Arisztophanész: Arisztophanész vígjátékai

Iszonyúan szégyellem a lecsillagozást, mert érzem, hogy Arisztophanész nem ezt érdemelné tőlem, de a Madarak valahogy nagyon nem az én világom. Háromszor vágtam már bele, hogy hátha most, kétszer végigszenvedtem magam rajta, de sajnos még mindig nem. Kezdem azt hinni, hogy Arisztophanész az én mumusom.

>!
Lizi_Eyre
Arisztophanész: Arisztophanész vígjátékai

Nem tudom miért, de én a drámákat sokkal jobban kedvelem előadva, mintha olvasnom kellene őket. Nem jött át, nem tudtam nevetni rajta, hiába komédia. Persze az is lehet, hogy nem vagyok eléggé jártas az akkori történelmi helyzetben, ami megkönnyítené a megértést.
Talán ha egyszer újraolvasom majd, jobban megérint, de most semmiképp.


Népszerű idézetek

>!
Sli SP

BANKA
Hisz leginkább ellenétől fog tanúlni az okos.
Óvatosság tart meg mindent: s ezt baráttól nem tanulsz,
Míg az ellenség erővel s egyenest rákényszerít.

398. oldal, Madarak (Osiris, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: ellenség · óvatosság · tanulás
>!
Sli SP

DIKAIOPOLIS
Itthon Euripides?
KEPHISOPHON
Itthon s nem itthon, a mint van eszed.
DIKAIOPOLIS
Hogy „itthon és nem itthon”?
KEPHISOPHON
Elméje künn, eszmécske-szedni jár,
Nincs honn tehát; de ottfenn ő maga
S tragoediát ír.

42. oldal, Acharnaebeliek (Osiris, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: Euripidész · írás
>!
Sli SP

DEMOSTHENES
(…) Hát hiszesz te istent?
NIKIAS
Igen.
DEMOSTHENES
S mi a bizonyságod reá?
NIKIAS
Tulajdon engem vert meg, de nagyon.

91. oldal, Lovagok (Osiris, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: Isten
>!
Sli SP

Amikor Arany János elhárította annak a kiadónak az ajánlatát, amelyik Arisztophanész-fordításait szerette volna megjelentetni, a következő három okra hivatkozott:
„1. Mert, mielőtt kiadásra gondoltam volna, pár évig a szöveget hevertetni, s azután mintegy idegen munkát vévén elő, a fordításon még egyszer javító és simító kézzel akartam végig menni.
2. Mert a kellő bevezetéseket (összesen is, az egyes darabokhoz is), valamint a kimerítőbb tárgyi jegyzeteket, az aristophanesi irodalom tüzetes tanulmánya után s önállólag akartam elkészíteni.
3. Mert nem óhajtottam, hogy Aristophanes kiadása üzleti zajjal történjék, s ez által a vegyes nagy közönség kezébe jusson. Ugyanis az oly szép görög életnek nagyon rút oldalai is voltak; s ezek épen az őskomoediában fordúlnak leginkább kifelé. Általában a mai és kivált a magyar közönség nincs szokva ilyeneket olvasni könyvben. A hol ugyan csak szóban volt a dísztelenség, azon igyekeztem valamely népies euphemismussal (melyet úgy sem ért mindenki) segíteni, vagy legalább kétértelművé tenni a nagyon is egyértelmű kifejezést. De mikor egész jelenetek (példáúl: Béke 1-75 vers; Lysistrata 758-911), sőt úgy szólván egész darabok (Nők ünnepe s általában mind a három női darab) fordúlnak meg ily obscenumon: mit tegyen velök a szegény fordító?”
Arany 1878 novemberében többek kérésére mégis hozzájárult ahhoz, hogy fordítását beadja az Akadémia drámaírói, illetve -fordítói pályázatára, majd hogy a fődíj elnyerése után munkája a tervezett változtatások nélkül is megjelenjék.

5. oldal, A szerkesztő előszava (Osiris, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: Arany János · Arisztophanész · fordítás
>!
Sli SP

SOKRATES
(…)
Van-e jó emlékezeted?
STREPSIADES
                        Van s nincs, bizony:
Nagyon jó van, ha más adós nekem,
De ha másnak én, nagyon feledkező.

181. oldal, Felhők (Osiris, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: adósság · emlékezet · Szókratész
>!
Sli SP

DEMOSTHENES
Hisz ép azért lehetsz nagy, mert olyan
Alávaló, vásári, s vakmerő vagy.
HURKÁS
Ily polcra én nem méltatom magam.
DEMOSTHENES
Mi a menykőre hát! talán bizony
Furdál a lelked valami – nemessel?

99. oldal, Lovagok (Osiris, 2002)

>!
padmee

KAR
Oh te gonosz, oh gyülölt
Szájaló! vakmerőségeddel
Mind egész föld telyes, mind egész népgyülés,
Vám- adóhivatal s a biróságok, oh pocsolya-lubickoló!
Ki egész városunk összevissza habarád,
És ki Athenaét süketté ordítoztad, mialatt
Szirten állva, tinnhal módra lested jőni az adót.

Lovagok 303-310 sor (105. oldal)

>!
Sli SP

DÉMOS
Hogy is jutott eszedbe elrabolni?
HURKÁS
„Az ész istentül, a lopás enyém.”

146. oldal, Lovagok (Osiris, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: ész · lopás
>!
Ουροβορος

(…) mert, jámborok, mi haszna
A szép fehér fognak, ha nem majszol velök az ember?

Béke, 1309-1310

>!
Myrabelle

SYKOPHANTA:
Hogy lehetne az embert szóval szárnyasítani meg?

PEISTHETAIROS:
Szárnyat növeszt a szó mindenkinek.

Madarak


Hasonló könyvek címkék alapján

Platón: Ión / Menexenosz
Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei 1-2.
Platón: Euthüphrón / Szókratész védőbeszéde / Kritón
Plutarkhosz: Szókratész daimónja
Platón: A szofista
Platón: Theaitétosz
Platón: Az államférfi
Platón: Menón
Platón: Prótagorasz
Platón: Állam