Gyöngyvér ​és a Vérlázítók (A suli rémei – a rémek sulija 2.) 83% 45 csillagozás

Nagyon tetszett, spoiler, és egyik kedvenc szereplőm, spoiler, is nagy szerepet kap.

Kicsit más volt, mint az előző, hiányzott Lidércvár, meg ugye egy jelentős részen nem Gyöngyvér szemszögéből van írva, ami nekem szokatlan volt. Dani cöcöcö…
Az együttes tetszik.

Ezt a könyvet egy nap alatt elolvastam, de ez sajnos nem jelenti azt, hogy nagyon elnyerte a tetszésemet. Azt hiszem, ez egy olyan sorozat, ami mindig érezteti velem, hogy legfeljebb 14-15 éveseknek szól. Annyi idősen olvastam először az 1-2. részt, de most szeretnék a 3. végéig is eljutni.

A borítón lévő felirat azt sugallja, hogy Lidércváron folytatódik a történet, de ez nem igaz. Gyöngyvér hazatér a családjához a nyári szünetre, így búcsút inthetünk az iskolai paranormális kalandoknak. A könyv elején még Dani is bejelenti, hogy egy táborban tölti a nyarat, és a dühös vámpírlány magára marad. Gyöngyvér nem tudja, mit kezdjen magával a szünetben. Persze ismét vár rá egy megoldandó rejtély a testvérének köszönhetően. Xavér számomra sokat javított ezen a történeten, az ő fejezeteit jobban szerettem, mint a húga elbeszéléseit. Remélem, a következő részben is nagyobb szerepet kap.

A szülők egész nyárra külföldre utaznak, így a testvérpár a rettegett nagymama őrsége alatt tölti a nyarat. Xavér zenekart alapított, hogy megmutassa az ex-barátnőjének, milyen ügyes és menő fiú. Franciska ugyanis a felkapott Vegán Álmok frontembere miatt hagyta el Xavért. A népszerű zenekar egyre gyanúsabb Xavér és Gyöngyvér számára, mert az énekes minden lányt kísértetiesen megbabonáz.

Összességében kicsit jobban tetszett ez a könyv, mint az előző. Xavér és a zenés téma új lendületet adott ennek a sorozatnak, így hamar elolvastam. Szórakoztató volt a történet, de a fantasy részét sokszor kevésnek éreztem. Ha egy könnyed ifjúsági olvasmányt kerestek, akkor jó választás lehet.

Hozta az első rész színvonalát, a külön Xavér-szál természetesen azonnal belopta magát a szívembe! Gördülékeny, vicces, izgalmas volt a történet, új és régi kedvencek bukkantak fel spoiler, kellően szórakoztató olvasmány. Persze, itt is voltak logikai bakik spoiler, de na… szemet lehet hunyni felettük.

Továbbra sem tetszett a sorozat. Sőt, ugyanazt kaptam csak pepitában, pedig az alap elgondolás megint nem volt ám rossz! Lehetne ezekből sokkal de sokkal mozzanatosabb, élvezhetőbb regényeket is kihozni, (az alapszálra gondolok), mint amik kisülnek belőle. Úgy is meg lehetne valósítani, hoyg továbbra is a saját korosztályának szóljon, csak kicsit mozgalmasabb/tartalmasabb kéne, hogy legyen. Ettől függetlenül nem volt rossz, félre ne értsen senki, de engem nem nyert meg magának, nagy is vagyok én már ehhez, meg valahogy most ne mvolt hangulatom a túl sok leírásnak, mellédumálásnak. :) 3*

Bővebben: http://dorcosolvas.blog.com/2015/02/16/ardati-lili-gyon…

nagyon jóóóóóóó! én Márkot még mindig jobban szeretem, mint Danit

Ez a rész is ugyanolyan izgalmas és fordulatos, mint az első rész, nagyon tetszett :)

Ahogy az előző rész ez sem nyerte el annyira a tetszésemet, de ettől függetlenül még valakinek nagyon is tetszhet, nem vagyunk egyformák. Nekem túl sok volt a felesleges rizsázás, és szerintem ezt az alaptörténet nagyon is jó, csak lehetne benne egy kicsit több izgalom.

Először is keveset a borítóról. Nekem az előző tetszett, ahogy a rajzstílus is, amit ugyebár mindkettő könyvben a szereplők ábrázolásánál is láthattunk (amiket én nagyon szerettem). Ennél bevallom, kicsit viszolyogtam eredetileg, de a könyv befejezése után már kezdem érteni, ráadásul észrevettem egy apróságot is, ami csak a könyv elolvasásával nyer bármi értelmet is, ami plusz pont a borító tervezőjének.
Hát akkor a történetről. Gyöngyvér az elején lévő kiakasztásával engem is kiakasztott. Mert most komolyan, ennyire azért lehetne tisztelni a barátunk vágyait és támogatni, de én inkább alkalmazkodó vagyok ilyen téren, amit ugyebár ő nem akar megtenni. Amikor összekombinálja a bátyját és a legjobb a barátnőjét, azon jót mosolyogtam. Xavér két fejezetét pedig külön kiemelném, nagyon kellemes volt a nézőpont váltás, és ennek hála a vámpírfiút nagyon megszerettem. A visszatérő szereplőnk rettentő édes volt, ahogy óriási gombává változott, ő is belopta magát a szívembe. A probléma megoldása nekem kicsit zavaros volt, de annak olyannak is kellett lennie.
Térjünk át a szereplőkre. Gyöngyvér néha kiakasztott, de utólag mindig megbocsátottam neki, a lobbanékonysága szerethetővé tette, de az még inkább, hogy rájött arra, hogy valamit rosszul csinál és megpróbál rajta változtatni. Dzsini igazi legjobb barát volt, akinek a kalandjai szórakoztatók voltak. Xavérról már írtam, hogy az egyik kedvenc szereplőmmé avanzsált, a Drágfy szülők pedig igazán emberiek voltak, akik nem tűnnek elérhetetlennek. A nagyi pedig egyszerűen zseniális volt. Az online bridzselésével, a hozzáállásával, a rántottájával és a felügyeletével. A gombánkra én nem igazán emlékeztem az előző kötetből, itt viszont maradandó nyomot hagyott bennem.
Tehát, mint gondolom látszik az eddigi leírásomból, nagyon tetszett a könyv, bár sajnos rettentő kis ismeretségnek örvend a moly alapján, aminél szerintem többet érdemelne.
Lezáróul pedig annyit, hogy én gombának (de nevezhetjük sasnak is) szurkolok, remélem, jól alakulnak a dolgai. én voltam az első értékelő *-*

Nagyon tetszett ez a rész is Gyöngyvér még mindig haláli, Xavért is nagyon bírtam és lévén, hogy Márk párti vagyok tetszettek a közös pillanatok, nagyon cuki volt. A történet is érdekes volt én csak ajánlani tudom!